A Fidesz hosszú kampányt nyit, a héten szerdáig Ádernek döntenie kell, mikorra tűzi ki a kormány kvótaellenes népszavazását, ami nagyjából ötmilliárd forintba kerül majd.
Az alapozást már elkezdték a kormány erős emberei, csütörtökön Lázár János, pénteken pedig Kovács Zoltán nyilatkozta azt, hogy nem tudna az EU-ban maradás mellett szavazni.
Orbán megengedte
A miniszterelnök a múlt heti EU-s csúcs után egy sajtótájékoztatón azt mondta ugyanakkor, hogy szerinte csak menekültellenes népszavazás van az asztalon, és ha csak a kilépéssel lehet megállítani a migrációt, ott már rég bajok vannak.
Az EU-s kilépéssel kapcsolatban – meg úgy egyébként mindennel kapcsolatban – az ő szava az irányadó, információink szerint Lázár is, Kovács is kormányfői engedéllyel, a hangulat fokozása miatt mondta azt, hogy kilépne.
Hiányzik a kétharmad
A Fidesz ősszel módosítani tervezi a korábban már a saját képmására alakított választási törvény két, egyébként logikusan nehezen alátámasztható, de annyira nem lényeges elemét – a nemzetközi kritikák miatt. A külhoni magyaroknak meg kellene erősíteni regisztrációjukat, hogy szavazójogot kapjanak, a két százalékot el nem érő pártokkal pedig visszafizettetnek az állami támogatásokat.
Csakhogy nincs kétharmad, ehhez pedig nagyon kellene, a Fidesz-KDNP az ellenzékre, vagy legalábbis annak egy részére van utalva.
Akik pedig romokban:
- a Jobbik néppártosodik, szavazótábora átalakulóban, aminek most épp a zsugorodó fázisát éli,
- az LMP nyögi Schiffer kivonulását,
- a DK talán még most a legpotensebb,
- az MSZP új elnökkel, akinek a névjegykártyáján még meg sem száradt a tinta,
- a többiek pedig (Együtt, PM, Liberálisok) ugyanazt csinálják, mint eddig – túlélnek.
Így az ellenzéknek kérdés, segítse-e úgy a kormánypártokat, hogy előnye nem származik belőle.
Aránytalan
Úgy tudjuk, a baloldali ellenzéki pártok körül és mögött mozgó politikai gondolkodók az utóbbi időben éppen ezért azt vetették fel a vezető politikusoknak, hogy kössék feltételhez a támogatást, ami pedig az lenne, hogy álljon vissza az arányos választási rendszer, különben
A Fidesz 2011-ben varrta a saját kabátjához a választási rendszert, az elsöprő győzteskompenzációnak volt köszönhető a kétharmad is.
- 2010-ban az összes listás szavazat 53,6 százalékáért a mandátumok 68 százalékát vitték el,
- 2014-ben 43,5 százalékért cserébe a képviselői helyek 67 százalékát.
Ezek után több szakértő és politikai gondolkodó úgy látja, amíg fennáll ez az aránytalanság, a jelenlegi ellenzék számára politikai hozománya nem lehet egy Fidesz-uralta terepen a választásnak, ellenben egy bojkott
- nem legitimálná a választást, amit így hiába nyerne meg a Fidesz,
- óriási nemzetközi visszhangot váltana ki, ami ráirányítaná a figyelmet az aránytalanságokra és
- adott esetben meghátrálásra késztetné a kormánypárti hengert.
Vívódás
Amíg a szakértők könnyen ki merik jelenteni, legyen bojkott, addig a politikusok már nem ennyire határozottak, információink szerint az egymás közti beszélgetések során, amikor felvetődött az el nem indulás lehetősége, a legtöbb pártember óvatosan fogalmazott és egyelőre úgy látja, inkább indulna.
Azzal együtt is, hogy mindenki tudja, a saját pályáján nehéz legyőzni a Fideszt, de egyrészt a választóknak nehéz lenne elmagyarázni, miért nem szerepel az adott párt a szavazólapon, másrészt mindenkiben munkál a szavazatszerzés, a szavazatmaximalizálás logikája, a bojkott pedig nullát hoz ebből.
A 24.hu információi szerint a közeljövőben megszaporodó ellenzéki háttérbeszélgetés központi kérdése lesz a 2018-as választás bojkottjának lehetősége, azzal együtt, hogy most legalább ugyanakkora esély van annak a hallgatólagos megegyezésnek is az elfogadására, hogy „elindulunk, de 2018 helyett inkább 2022-re készülünk.”
Kiemelt kép a 2014-es választási kampány idejéről, MTI / Mohai Balázs