Ha Európa nem képes egységesen fellépni a külső határvédelem területén, akkor a schengeni rendszer egésze összeomolhat, jelentette ki Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke.
A politikus a Jogvédelem az alapjogok tükrében – Hatékonyság és biztonság című, a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) által rendezett konferencián azt mondta: Európa az elmúlt hónapokban a közösen elfogadott szabályait vette semmibe, ráadásul azokat ünnepelte, akik ezt megtették.
Az anarchiát ünnepelte az Európai Unió, azt, hogy a határokon, a közös szabályok ellenére úgy lehet átlépni, mintha nem is léteznének, hangoztatta Gulyás Gergely.
Előadásában arról beszélt: az Európát érintő migrációs válság és annak következményei, a párizsi terrortámadások szükségessé teszik az adatkezelésre vonatkozó szabályok átgondolását, hogy hol vannak a szabadságjogok határai, továbbá milyen információkra és adatgyűjtési módszerekre van szüksége az államnak ahhoz, hogy a terrorista akciókat meg lehessen akadályozni.
Európa mindezekre keresi a választ, és van már előttünk egy példa, amelynek helyességével vagy helytelenségével lehet vitatkozni – mondta Gulyás Gergely, rámutatva: 2001. szeptember 11-et követően az Egyesült Államok alapvetően változtatott saját szabályozásán.
Mint elmondta, azóta a hasonló méretű terrorcselekményeket az amerikai hatóságoknak sikerült megakadályozniuk. Ehhez nagy mértékben hozzájárult például a határellenőrzés “elképesztő mértékű megszigorítása”, valamint a személyes adatokkal kapcsolatos szabályozás garanciáinak a fellazítása – fűzte hozzá.
Gulyás Gergely az FRP kapcsán arról beszélt, hogy a testület létrejöttének körülményeitől nem lehet elvonatkoztatni a 2006 őszi erőszakos rendőri fellépéseket és azok következményeit. Az állami intézményrendszer nem volt képes ellátni azt a feladatot, amelyet “egy jogállamban a kontrollmechanizmusok léte megkívánt volna”, nem volt egy olyan testület, amely a rendőri intézkedések jogszerűségével kapcsolatosan objektív állásfoglalásra lett volna képes – mondta.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: 2006 őszén nem csupán az akkori kormány, (…) a rendőrségi fellépés mondott csődöt, (…) hanem az igazságszolgáltatás teljes rendszere.
Szavai szerint az akkori kormány is érezte a súlyát, hogy valamit lépnie kell, és a parlament később kétharmados többséggel meg is választotta a testület öt tagját.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy érdemes lenne áttekinteni a testületre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, hiszen – mint mondta – “senkinek nem ártana”, ha az FRP hivatalból is vizsgálhatna ügyeket, azaz ne csak panasz nyomán indulhasson eljárás. Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője arról beszélt, hogy a közigazgatási pereken belül a rendészeti ügyek alacsony számúak. A Kúriára évente érkező ilyen ügyek száma nem éri el a harmincat.
Mint közölte, az ilyen ügyekben a legelső szakmai sajátosság az, hogy nem minden esetben van írott közigazgatási határozat. Kalas Tibor a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek kapcsán megemlítette, hogy 2010 óta rendkívül csekély az oszlatási ügyek száma. A rendőrség lényegesen máshogyan, visszafogottabban jár el az ilyen ügyekben mint korábban – mondta.
Juhász Imre alkotmánybíró, a panasztestület korábbi elnöke arról beszélt, hogy a jogállam 2006-ban “megdöccent egy kicsit”, és nagy eredménynek nevezte, hogy azt követően létrejöhetett a testület. Az FRP egy példája annak, hogy intézményesített jogvédelmi eszközökre is szükség van az államban – mondta.
Lukács Tamás, az FRP elnöke azt mondta: Európát, így Magyarországot is érintő helyzetben egyrészt biztosítani kell az emberek biztonságát és a társadalmi békét, másrészt ezt úgy kell megtenni, hogy a létrehozott jogvédelmi rendszerek működőképes legyenek, és – mint fogalmazott – “még ilyen körülmények között is biztosítsák az alapjogok elsőbbségét”.
