Közélet
Kelebia, 2015. augusztus 30.
Az épülő ideiglenes biztonsági határzár a gyorstelepítésű drótakadály mellett Kelebiánál 2015. augusztus 30-án. Kiépült a műszaki határzár első szakasza, a drótakadállyal párhuzamosan a teljes szakaszon megépül az ideiglenes biztonsági határzár is.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Törvénytelen Orbán kerítése

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 09. 28. 08:26

Elismerte a Honvédelmi Minisztérium, hogy a kormány felhatalmazása nélkül épített dupla kerítést a magyar–szerb határra. A Népszabadság szerint ezzel jelentősen megnövelte az ideiglenes határzár költségét.

Milyen közjogi felhatalmazás alapján fogott hozzá a honvédség a drótakadály építéséhez a szerb határon? Ki és mikor jogosította fel arra, hogy a négyméteres kerítés helyett, illetve mellett gyors telepítésű drótakadályt is létesítsen?

Ezt kérdezte még augusztus végén Hende Csaba akkori honvédelmi minisztertől Harangozó Tamás. Az MSZP frakcióvezető-helyettese emlékeztetett rá, hogy a kormány június 17-i határozatában egy négy méter magas, ideiglenes kerítés előkészítését rendelte el a szerb határszakaszon. Mást nem.

A Népszabadság emlékeztet rá, hogy Lázár János miniszter augusztus 12-én beszélt először kettős határzárról, ekkor hangzott el, hogy a kerítés elé drótakadályt építenek.

Harangozónak címzett válaszában a honvédelmi tárca számos hazai és nemzetközi jogszabályra hivatkozott, amely lehetővé teszi a kerítésépítést a zöldhatáron, az azonban továbbra sem egyértelmű: milyen felhatalmazással láttak neki az építésnek úgy, hogy annak műszaki tartalma jelentősen eltér a kormánydöntésben szereplőtől.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) – már az új tárcavezető, Simicskó István nevében válaszoló – illetékese ezt írta.

Az ideiglenes határzár műszaki paramétereinek véglegesítésre a nemzetbiztonsági kabinet – a belügy- és a honvédelmi miniszter jelentésén alapuló – korlátozott terjesztésű, azaz minősített (titkos) döntésének megfelelően került sor.

A nemzetbiztonsági kabinet azonban a kormány döntéseinek előkészítésére hivatott testület, nincs döntési jogköre, jogszerűen nem változtathatta meg a kerítés műszaki tartalmát. Mivel a HM fontosnak tartotta, hogy a honvédség csak kivitelező, az építtető a rendőrség, ezért Harangozó a belügyminisztert is meg kérdezte.

Ki adott utasítást a kerítés műszaki paramétereinek a megváltoztatására, s a közjogi felhatalmazás nélküli építésért ki vállalja a felelősséget?

A belügyminiszternek harminc napja van a válaszadásra – írja a lap, amely szerint Pintér Sándor már elismerte: a déli határkerítés építésénél nem tartották be a környezet- és természetvédelmi jogszabályokat. Azért nem készült környezeti hatásvizsgálat, mert az ország nemzetbiztonsági érdekei nem rendelhetők alá ilyen szempontoknak.

A lap által megkérdezett nemzetközi jogászok szerint ez az indoklás nem helytálló. Ha a nemzetbiztonsági érdek felülírná a környezetvédelmet, már rég állna a NATO-radar a Zengőn. Ilyen különbségtétel az Alaptörvényből sem vezethető le.

A kormány is érzékelhette, hogy tilosban jár, mert a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő törvénymódosításokat azzal kezdte, hogy az említett összes építési, környezet- és természetvédelmi jogszabály alól felmentést adott magának. Csakhogy ez is több mint egy hónappal a határzár építésének megkezdése után történt.

A Védegylet már korábban jelezte, feljelenti a felelős kormánytagokat az engedély nélküli építkezésért. Mivel a jogszabályban előírt engedélyek az építés kezdetekor hiányoztak, a környezetvédő szervezet szerint a bíróság sem tehet mást, mint hogy az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a beruházót.

Néhány napja az ombudsman helyettese a Kárpát-medencében őshonos délvidéki földikutya populáció kapcsán jelezte aggályait kerítésügyben. Figyelmeztetett rá, hogy az alaptörvény értelmében az államnak kötelessége a honos növény- és állatfajok védelme, fenntartása megőrzése. A földikutyáktól eltekintve az Alkotmánybíróság 28/1994. határozatában kimondta, hogy

az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje. A környezetben okozott károk … sok esetben jóvátehetetlenek, a védelem elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indít meg.

A szlovén határzár furcsa történetéről – a csütörtökön telepített drótakadályt másnapra elbontották “kísérleti feladatként” – Pintér Sándor belügyminiszter tárgyal szlovén kollégájával, akivel a határellenőrzés és a járőrözés rendszerét is áttekinti.

 

 

 

 

 

 

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Kommentek

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.