Közélet

Példátlan festménylopás Debrecenben

Csontváry Kosztka Tivadar és Nemes Lampérth József egy-egy műve tűnt el a MODEM-ből. A két festmény értéke több mint százmillió forint.

Az Antal-Lusztig-gyűjtemény két kiemelkedő darabja tűnt el a MODEM raktárából, az egyik Csontváry Kosztka Tivadar Éjszakai táj holdvilágnál alakokkal című alkotása, amelyet nyolc évvel ezelőtt 80 milliós értékben vettek át letétbe a debreceni önkormányzattal kötött szerződés alapján – írja a Népszabadság.

A másik ellopott mű Nemes Lampérth József tusrajza Táj dombokkal címmel, ennek értéke a letétbe adáskor 25 millió forint volt. A gyűjtemény tulajdonosa, Antal Péter debreceni műgyűjtő a lapnak azt mondta: nem tudni, hogy a műveket mikor és milyen körülmények között lopták el, s érthetetlen, hogy az ipari kamerákkal megfigyelt és biztonsági őrökkel felügyelt létesítményben miért nem vették észre hamarabb a bűncselekményt.

Antal Pétert mintegy két hete értesítették a MODEM-ből, hogy nézzék már át a földszinti raktárt, mert nem találnak két képet. Ezután Kukla Krisztián igazgató belső vizsgálatot rendelt el, majd múlt héten feljelentést tett.

Nem lehet eladni

A piacon nem lehet pénzzé tenni az ellopott festményt – ezt Szabó Sándor műkereskedő mondta el a civishir.hu-nak. “Ezt a képet Magyarország épelméjű műkereskedő nem veszi meg, nincs olyan, aki bevállalná, még akkor sem, ha potom áron lehetne hozzájutni. Külföldön esetleg lehet értékesíteni, de akkor is benne van a rizikó az üzletben, hiszen egy nagyértékű festményt a világon mindenütt nyilvántartanak” – fogalmazott a lapnak.

Leltározás közben vették észre, hogy baj van

Kukla Krisztián tájékoztatása szerint egy leltározás során tapasztalták a hiányt, amit alapos keresés követett: a MODEM egész épületét, az alkotások teljes dokumentációját és a gyűjtő más tárolóhelyeit is átvizsgálták. Amikor biztosan kiderült, hogy a képek nincsenek az épületben, megtette a feljelentést a rendőrségen – fűzte hozzá Kukla Krisztián.

Az MTI érdeklődésére elmondta: a műtárgyraktárban rendszeresen nagy a forgalom, de szigorúan szabályozott a belépés, mindenkiről tudnak, aki valaha is ott járt. Az egész épületben egyébként folyamatos, kamerás megfigyelő rendszer működik – fűzte hozzá.

Kukla Krisztián megítélése szerint a biztonsági rendszer megfelelő a MODEM-ben, de nyilván súlyos mulasztás történhetett, és az emberi tényezőt nem lehet kizárni, ezt hivatott kideríteni a rendőrségi vizsgálat.

Dobó Dénes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön az MTI érdeklődésére megerősítette: a főkapitányság az ügyben nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen, lopás bűntett elkövetésének gyanúja miatt. A nyomozás érdekeire való tekintettel a rendőrségi szóvivő további részletet nem közölt az ügyről.

A MODEM közleménye szerint “az önkormányzat a MODEM vonatkozásában teljes körű vagyonbiztosítással és általános felelősségbiztosítással rendelkezik”.

Antal Pétert élőben kapcsolja a Hír24 Híradója este 7-kor a Story Tv-n!

Mennyi a műanyag Kósa?

Még 2009-ben történt a MODEM másik nagy botránya, de ez politikai természetű volt: a Kis magyar pornográfia című kiállítás megnyitója elmaradt, állítólag azért, mert az egyik, Kósa Lajost ábrázoló szobor kiállításáról vita támadt.

Gulyás Gábor egykori intézményvezető így írt az esetről: Kora tavasz óta szerveződött egy tematikus kiállítás, amelyre húsz magyar művész, illetőleg csoport készített munkát. Köztük Gerhes Gábor. A tárlat kurátoraként csak a koncepcionális keretet adtam meg; mivel meggyőződésem szerint a felkért művészek mindegyike jelentős alkotó, az egyes művekkel kapcsolatban nem kívántam semmiféle kontrollt alkalmazni (egy esetben ez mégis megtörtént – esztétikai okokból). Gerhesnek eredetileg két ötlete volt, a megvalósult mű az én javaslatomra készült. A kiállítás megnyitása előtti napon a város polgármestere tőlem értesült róla, hogy az egyik alkotás az ő MTI-fotói alapján megformált műanyag szobra. Mivel a MODEM tulajdonosa az önkormányzat, ráadásul a kiállítás teljes egészében saját szervezésben valósult meg, felmerült egy kérdés, amellyel korábban én nem vetettem számot: etikai szempontból elfogadható-e, ha az önkormányzat pénzéből a város által tulajdonolt intézményben a polgármestert ábrázoló szobrot állítanak ki?” Kósa szerint nem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik