Vérfertőzés miatt állhat hamarosan bíróság elé egy szentpéterúri apa és lánya – tudtuk meg a Zala Megyei Főügyészségtől szerdán. A tájékoztatásból kiderül, a férfi 2005-ben kezdett szexuális kapcsolatot saját gyermekével. Az apa akkor 38, lánya pedig 18 éves volt.
A viszony nyolc évig tartott, egészen 2013 januárjáig. Az ügyészség közölte, ez idő alatt napi rendszerességgel közösültek egymással. A kapcsolatból két gyermek született: 2008 januárjában egy fiú, 2011 októberében pedig egy kislány.
A Zalaegerszegi Járási Ügyészség a Zalaegerszegi Járásbírósághoz nyújtotta be vádiratát a többszörös visszaeső apa és lánya ügyében.
Vérfertőzés
Aki egyenes ági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és tettéért egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem vonható felelősségre ugyanakkor a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. A hazai szabályozás lesújt azokra is, akik a testvérükkel közösülnek, ők vétséget követnek el, amiért két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Néhány éve, Miskolcon egy 56 éves férfit és 36 éves lányát ítélték el, akik élettársi kapcsolatban éltek Sárospatakon, és három közös gyermeket neveltek. Az apát kettő, lányát egy év börtönre ítélték, utóbbit három évre felfüggesztették. Korábban is álltak már viszonyuk miatt bíróság előtt,de hiába ítélték el őket, nem váltak szét. Azt állították, ők nem vérszerinti rokonok, ám a szakértő DNS-vizsgálattal 99,999 százalékos bizonyossággal megállapította, hogy az érintettek vérrokonok.
Ausztráliában, tavaly decemberben egy egész vérfertőző családot lepleztek le. Egy eldugott kisváros közelében, egy táborban negyvenen éltek együtt. A családalapító párnak hét gyermeke született, majd a férfi később utódokat nemzett saját lányainak, sőt, később az unokáinak is. A férfi fiai is csináltak gyereket lánytestvéreiknek, és közösültek az így született kicsikkel.
Az egyetemes tiltás eredete
Az incesztus, azaz a családon belüli nemi élet tilalma ősrégi és egyetemes, ami alól csak ritkán, és főleg társadalmilag kiemelkedő státuszú egyedek voltak kivételek (mint a királyi családok) – egyébként az ősi Egyiptomban, Hawaii szigetén és más amerikai törzsi esetben ismerjük az incesztus tilalmának hiányát, megtörését, a hatalmasságuk ezzel is a hatalmukat akarták demonstrálni – lám, nekem még ezt a tabut is meg lehet törni. (És persze voltak olyan, hatalmi szempontok is, amelyek miatt egyes uralkodók a családon belül kényszerültek házasodni, mint a Habsburgok.) Pontosan nem tudni, honnan ered a tiltás, de azt feltételezik kutatók, antropológusok, hogy a közeli rokonok közti féltékenység kialakulását, vagyis az életet, együttműködést tönkretevő helyzeteket akarta a gátlás megakadályozni – nem is beszélve persze a genetikai kockázatokról, a belterjes szaporodás veszélyeiről. Ily módon ez a parancs arra kényszerítette az embert, hogy más “társaságból”, kívülről válasszon magának párt, azaz együttműködjön idegenekkel, ezáltal pedig erősödött a kommunikáció, a kooperáció – azaz az incesztus tilalma sokat tett az emberi kultúra és kommunikáció fejlődéséért. Egy biológus pedig nyilván arra hivatkozna, hogy a genetikai sokszínűség az emberiség alapvető faji érdeke is, hisz így ellenállóbb, életképesebb marad a faj.
