A 43 éves, büntetett előéletű vádlott a törvényszék előtt elismerte bűnösségét, de azt állította, nem emlékszik arra, hogyan ölte meg az édesanyját.
A vádirat szerint a férfi 2013. január 18-án a kocsmából hazafelé szóváltásba keveredett 63 éves édesanyjával, a vita során felkapott egy konyhakést és többször az asszony mellkasa felé szúrt. A nő sikoltozva menekülni kezdett, de a fia többször is mellkason és hátba szúrta.
Elment a törzshelyére
Az ügyész ismertetése szerint egy szomszéd meghallotta az anya segélykiáltásait, látta, amint az asszony a bejárati lépcső alján összegörnyedve védekezni próbált, miközben a vádlott a kést két kézre fogva többször is lesújtott a guggoló testhelyzetben lévő sértettre.
A szemtanú rákiáltott a férfira, aki erre eldobta a kést, majd elment a törzshelyének számító borozóba. Az utolsó szúrást követően az asszony összeesett és pár percen belül belehalt sérüléseibe, a szakértő szerint azonnali orvosi ellátás esetén sem lehetett volna megmenteni az életét.
A per során a védelem azzal érvelt, hogy a férfi erős felindulásban követte el a tettét, a vádlott pedig azt hozta fel mentségére, hogy erősen ittas volt, amikor édesanyjával összeszólalkozott.
A tanúvallomásokból kirajzolódott, hogy a férfi italozó életmódot folytatott, agresszívan bánt családtagjaival, felesége is emiatt vált el tőle. Édesanyját is többször bántalmazta, saját elmondása szerint többször előfordult, hogy a karjánál megragadta és kidobta őt abból a házból, amelyben közösen éltek.
A vita anya és fia között rendszerint abból eredt, hogy az asszony kifogásolta fia italozó életmódját, s a helyzet súlyosbodott azóta, hogy a vádlott elveszítette az állását. Emiatt anyagi gondjaik voltak, a férfi rendszeresen pénzt kért édesanyjától és az adósságait is az asszony nyugdíjából fizette ki.
Egyértelmű emberölési szándék
A bíróság ítéletének indoklásában rámutatott: semmiféle olyan tény nem került elő a büntetőeljárás során, amely a védelem által felhozott erős felindultságot indokolhatná, az ittasság pedig nem enyhítő, hanem súlyosbító körülmény.
Ugyancsak súlyosbító körülmény, a különös kegyetlenség minősítést alátámasztja, hogy a férfi a közvetlen hozzátartozója sérelmére követte el a bűncselekményt, valamint a késszúrások nagy száma is, ami arra utal, hogy a vádlott szándéka egyértelműen az emberölés volt.
Az ügyész elfogadta az ítéletet, míg a vádlott és védője fellebbezett, így az ítélet nem jogerős, az ügy a győri táblabíróságon folytatódik.
