Augusztus 21-én lesz négy éve, hogy elfogták a romagyilkosságok gyanúsítottait, két éve tárgyalják az ügyüket. Ha addig nem születik elsőfokú ítélet, a bíróságnak – házi őrizet elrendelése mellett – szabadlábra kell helyeznie a négy vádlottat – írja a Bors.
A bíró által használhatatlannak nyilvánított helyszínelési jegyzőkönyv, az ügyből kizárt védő, napokig tartó tanúvallomások. Csak három ok a sok közül, amiért közel két év alatt sem sikerült a Budapest Környéki Törvényszék Miszori László vezette bírói tanácsának ítéletet hirdetnie a hat ember – köztük egy ötéves kisfiú – megölése miatt indított, példátlan büntetőügyben. A négy, nyíltan szélsőséges nézeteket valló vádlottat – K. Árpádot és testvérét, K. Istvánt, P. Zsoltot és Cs. Istvánt – előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, köztük 14. évét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével vádolják.
A vádlottak a kilenc, roma családok ellen – fegyverrel és Molotov-koktéllal – elkövetett támadás közül csak azokat ismerték el, ahol nem történt személyi sérülés. Az ügy koronatanúja nyilvánvalóan az a Cs. István, aki egykor katonaként szolgált. Állítja: csak sofőr volt annál a két támadásnál, amelyekben részt vett. A gyilkosságokat a vád szerint K. Árpád, K. István és P. Zsolt követte el.
Megdöbbentette az ügyön dolgozó jogászokat, illetve a közvéleményt, amikor maga a bírói tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy a vádlottak letartóztatására irányuló rendőri akció és a helyszíni szemle dokumentációja nem ér semmit. „Egy kocsmai verekedésnél is ennél részletesebb és tényekben gazdagabb jegyzőkönyvet kell készíteni. Mit kezdjek vele? Dobjam ki? Mert ennyit ér” – mondta. Majd az akciót lebonyolító rendőri parancsnoknak azt mondta a tárgyaláson: „naiv volt, mint vezető, uram”. A védők azt is aggályosnak látták, hogy nem minden okiratot csatolt be a hatóság az iratokhoz.
A Bors úgy tudja, a tárgyaláson elhangzott: a bírói tanács elnöke azt szeretné, ha május 14-én elkezdődnének a perbeszédek, és nyáron ítéletet hirdethetne. A lap jogi forrásai szerint azonban előfordulhat, hogy az ítélkezési szünetig – és így augusztus 21-ig – nem születik ítélet.