Hétfőn a szabolcsi Érpatakon indította meg az idei szezont egy tornádó. Bizony, a tornádóknak itthon szezonja van – tavaly például május 14-én figyelték meg az év elsőjét az Őrségben. Az anyatermészet erőinek – ha úgy akarja – semmi nem szabhat gátat, s míg manapság értjük a tornádók mögötti fizikát, és még csak nem is csinálunk úgy, mintha (egyelőre) képesek lennénk elejét venni a pusztításnak, a XIX. században ötletes “megoldásokkal” álltak elő.
Például 1896-ban a San Francisco Chronicle hasábjain jelent meg az az elmélet, amely szerint a városokat hatalmas “széltörő” falakkal kellene körülvenni, melyek szó szerint képesek lennének kint tartani egy tornádót.
Egy másik elmélet szerint 40 méter magas tornyok lennének képesek útját állni a tornádóknak – ezek tetejére hatalmas cilindereket helyeztek volna el, bennük nem kevés robbanóanyaggal, amely detonálása – az akkori ötlet szerint – megállítaná a forgást.
S annak ellenére, hogy ezen “védelmi rendszerek” óta eltelt több mint száz év, nem tehetünk semmit, mint megpróbálni elfutni vagy elbújni a tornádó elől. A legnagyobb probléma, hogy annyira gyorsan keletkeznek, hogy az első áldozatok tájékoztatására nem marad 10-15 percnél több idő.
AJÁNLOTT LINKEK:
További részletek – angolul (Gizmodo)