A munkanélküliségi adatokat mindig nagy figyelem övezi a gazdasági szakemberek körében: ezekből lehet ugyanis a leggyorsabban látni, hogyan alakul a vállalkozások és a munkavállalók helyzete. Ám a Fidesz kormányra kerülése óta különösen árgus szemmel követik, mivel a kincstári optimizmusban bővelkedő Nemzetgazdasági Minisztérium, az egyensúlyozni igyekvő Központi Statisztikai Hivatal és a sokszor borúlátó piaci elemzők gyakran más-más adatot, trendet emelnek ki, s ugyanarról a statisztikáról egyszerre hangzik el az, hogy „sokat javult a helyzet”, „nagy a baj” és, hogy „11 százalék”.
Nincs ez másképp most sem: a minisztérium reggeli közleményében azt állítja reflektorfénybe, hogy 67 ezerrel több ember van a foglalkoztatottak soraiban, míg mások azt emelik ki: 12 ezerrel több munkanélküli volt. Ismét mások pedig arról írnak: a fiatalok helyzete kilátástalan, hiszen a 15-24 éves korosztály negyede (a fiúk esetében harmada) volt állás nélkül.
Most akkor mi is a helyzet?
Ha valaki meg szeretné érteni a magyar társadalom helyzetét, érdemes kicsit belemerülni a részletekbe.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Kevesebb ember esik ki teljesen
Egyrészt a dolgozókorban lévő (15-64 éves kor) 6,7 millió magyar harmada olyannyira kiesett a munkaerőpiacról, hogy már nem is érzi értelmét annak, hogy munkát keressen. Több mint 2,4 millió fő gazdaságilag inaktív, tehát vagy nem keres állást, vagy ha szeretne sem tudna dolgozni, s ide számolják például a rokkantnyugdíjasokat vagy a gyesen lévőket is. A dolgozni tudók és akarók 4,3 millióan vannak.
Ez elég siralmas. De ebben legalább van javulás, ami nagy szó. Tavaly ilyenkorhoz képest az április-júniusi időszakig mintegy 128 ezer ember került ki a teljesen inaktívak közül, s majdnem ennyivel nőtt az aktívak száma. (Ennek nem csak demográfiai okai vannak, hisz a gazdaságilag aktívak aránya még 2008 elején sem érte el a mai 64,2 százalékot.) Ez azt jelenti, hogy sok ember, aki korábban el sem tudta képzelni, hogy rövid időn belül munkába tud állni, ma már a dolgozók vagy a munkát keresők táborát gyarapítja.
Nem enged a markából a munkanélküliség
De ez csak akkor tűnik így, ha nem nézzük meg jobban a helyzetet. Mint a munkanélküliekre vonatkozó adatokból is kiderül, még mindig tart a válság, s a közelében sem vagyunk a 2008 eleji „kellemes” 8 százalékos munkanélküliségnek, 10,9 százalékon álltunk júniusban, tehát 471 ezer ember keresett munkát (és egyébként további ezer nyugdíjas is). Ám a szomorú valóság az, hogy Magyarország valójában inkább egymillió munkanélküli országa.
A KSH azt hívja munkanélkülinek, aki annyira intenzíven keres állást, hogy akár már jövő héten is munkába állna. Ám aki tartósan nem talál állandó munkát, az jellemzően nem ilyen, hiszen előbb-utóbb megpróbál az állandó munkanélküli életre berendezkedni, és ezért elvállal egyszeri munkákat, akár olyanokat is, amelyek nem engedik, hogy jövő héten mindent sutba vágjon. A gazdaságilag inaktívak között körülbelül félmillió ember lehet egyes becslések szerint valójában tartósan munkanélküli. Tehát összesen legalább 1 millió munkaképes korú ember lehet, aki elvben dolgozhatna. (Összehasonlításképp: 3,9 millió ember dolgozott – akár munkavállalóként, akár vállalkozóként – április és június között átlagosan. Ők a foglalkoztatottak, az ő számuk növelésére fókuszál a kormány.)
Csakhogy, mint a KSH gyorstájékoztatójából kiderül, a 452 ezer álláskereső legnagyobb hányada, majdnem fele, már egy évvel ezelőtt is munka nélkül volt. Ők, ha nem találnak gyorsan állást, akár ki is kerülhetnek a gazdaságilag aktívak köréből, ami villámgyorsan eltűntetné azt a kis javulást a statisztikában, amit lehet látni. A statisztika más pontján is lehet látni, hogy ez csak látszatjavulás: 72 ezer „hivatalos” munkanélküli ugyanis azt vallotta: tavaly ilyenkor még inaktív volt.
Évek óta reménytelen fiatalok
Aggasztó az is, hogy a munkanélküliség a 15-24 éves korosztályban akkora volt, hogy minden negyedik fiatal (80 ezer fő) állástalan volt. Közülük körülbelül 32 ezer fő volt pályakezdő munkanélküli, aki egy éve még tanult.
A legnagyobb munkanélküliség az alacsonyan képzettek (alapfokú, középfokú végzettségűek) körében volt, ám a felsőfokú végzettségűek körében is nőtt a munkanélküliségi ráta, 4,4 százalékra. Most már a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarország sem vonhatja ki magát: már itt is akkora a munkanélküliség, mint a Közép-Dunántúlon, azaz 9,6 százalék. Egyedül a 7 százalékos munkanélküliségű Nyugat-Magyarországon jobb a helyzet, s ott javult is tavaly ilyenkorhoz képest.
