Az informatikának az egyre komplexebb üzleti folyamatokat is hatékonyan kell támogatnia a folyamatosan digitalizálódó és időnként hirtelen változó világban. Mindezt ma már többféle technológiai megoldás ötvözésével lehet eredményesen elérni. Az üzletmenetnek megfelelő, cégre szabott kombinációval egyszerre aknázhatók ki a helyi felhőszolgáltatók erősségei, a globális megoldások hiperskálázhatósága és a vállalatnál helyben üzemeltetett (on-premise) IT-rendszerek előnyei.
A felhős piac növekedésének egyik hajtóereje az általános üzleti digitalizáció, amit az elmúlt időszakban a pandémia is felerősített. A trendekre a nagyvállalatok válasza sok esetben a vegyes modellek bevezetése volt, így a helyben üzemeltetett IT-rendszerek teljes vagy részleges megtartása mellett a beruházás nélküli, bérelhető és jól skálázható informatikai fejlesztések mellett döntöttek. Ezek az úgymond nagyvállalati megoldások előfizetéses alapon a kis- és közepes vállalkozások számára is elérhetők, és hatékonyan segíthetik, hogy az IT helyett valóban a fő tevékenységükre, a „core business-re” tudjanak fókuszálni.
Kisokos priváttól a hibridig – Nézzük az alapokat!
Privát felhő: ez a megoldás egyetlen felhasználót szolgál ki – például az üzletileg kritikus folyamatok és a szigorú szabályozású banki adatok esetében. Működhet a megrendelő cég saját infrastruktúráján (on-premise) vagy pedig egy szolgáltató adatközpontjában szolgáltatásként igénybe vett (as-a-Service) modellben.
„A privát felhő ajánlott bármilyen érzékeny adat esetében, például, ha a cégnek el kell számolnia az adatok processzálási protokolljával, azzal, hogy hová került az adat, milyen módon tárolták ott, illetve később letörölték-e az adott szerverről” – sorolta Fodor Balázs, az Invitech cloud termékmenedzsere.
Publikus felhő: az erre specializálódott, független szolgáltatók által kínált sztenderd megoldás. Előnyei, hogy beruházás nélkül, havi díj ellenében, önkiszolgáló módon, gyakorlatilag azonnal igénybe vehető, tetszés szerint skálázható, és fizetni csak az igénybe vett erőforrások után kell. Ugyanakkor a modell hátránya, hogy a felhasználónak nincs teljes kontrollja az infrastruktúra felett, a szigorúbb adatszuverenitási követelményeknek sem feltétlenül felel meg, és akár rejtett költségek is lehetnek.
Akkor érdemes a publikus felhőben gondolkodni, ha extrém nagy terhelés várható a vállalkozásnál, vagy tesztelésekhez cloudkörnyezetre van szükségük, illetve, ha jól jön az a fajta innovációs potenciál, amit az óriáscégek képviselnek. Publikus felhőbe olyan adatokat érdemes tenni, amelyeknél nem számít, hogy érzékenyek vagy sem. A kiugró terhelésre tipikus példa az online kereskedelem, amelynél nem jósolható meg pontosan előre, hogy például a Black Friday vagy a karácsonyi vásárlási láz idején mekkora felfutás lesz a webshopokban – részletezte a szakember.
Hibrid felhő: vannak cégek, amelyek mindkét előbbi megoldást alkalmazzák. Tipikus felhasználási mód, amikor egy cég elsősorban a privát felhőjében dolgozik, de a nagyobb terheléssel járó időszak esetén erre a publikus megoldást veti be.
Multicloud, az összetett felhő: a komplex üzleti folyamatok támogatásához a legtöbb vállalatnak összetett informatikai megoldásportfólióra van szüksége. Ekkor a különböző IT-funkciókat mátrixszerűen, különböző szállítók más és más cloudkörnyezeteiből veszik igénybe.
„A hibrid felhő jellemzően a privát és publikus infrastruktúra egy rendszerbe szervezése. Ekkor valamilyen földi – on-premise – szolgáltatást kapcsolnak össze egy infokommunikációs megoldásban a tisztán felhőalapú megoldással. A multicloud esetén pedig különféle, szimultán működő szolgáltatások kerülnek egy rendszerbe. Erre példaként említhető, ha egy publikus felhőt az Invitech Kozma utcai adatközponti privátfelhőjével kapcsolnak össze” – foglalta össze a termékmenedzser.
Hozzátette: jelenlegi szakmai realitás, hogy a hibrid cloud már egy olyan megoldás, amelyet használnak az ügyfeleik, akár rajtuk keresztül. A multicloud felé pedig elindult a szakma.
Digitális óriások vs. helyi felhők
„Nyilvánvaló, hogy a koronavírus-járvány felerősítette a digitális átállást, és egyfajta akcelerátorként játszott szerepet számos trendben. Fontos felismerésként kiemelhető az európai gazdaságban, hogy úgymond a hardver Ázsiából, a szoftver pedig a tengerentúlról érkezik. Van tehát egyfajta kitettségük és ezáltal sérülékenységük az európai gazdasági szereplőknek, ami miatt felértékelődik a helyi adat- és felhőszolgáltatóknak, így az Invitech-nek is a szerepe” – fejtette ki a szakember.
A 2020-as adatok alapján jól látható, hogy az európai szolgáltatók mozgástere némileg csökkent, miközben általában véve a felhőtechnológia alkalmazása egyre nő. A főként amerikai óriásvállalatok ugyanis egyre inkább teret nyernek Nyugat-Európában, és már a kelet-közép-európai környezetben is növekszik a szerepük.
Valószínűleg nem érdemes a digitális óriáscégekkel nekiállni vetélkedni, hanem a magyar gazdaság és az ügyfeleink hatékonysága érdekében sokkal inkább járható útnak látjuk, ha a két világ összekapcsolja az erősségeit. A publikus felhőkből és az Invitech nagyon stabil, helyi, látencia nélküli adatközponti megoldásaiból létrejöhet egy olyan technológiai ötvözet, amely szakmai meggyőződésem szerint mindenkinek a javára válik. Ez a típusú hibrid megoldás – egy kapuként viselkedve – összecsomagolja és biztosítja a publikus felhők legjobb tulajdonságait azokon a fundamentumokon, amelyek az Invitech adatközpontjában a közel két évtizedes tapasztalataink alapján sűrűsödnek össze – emelte ki Fodor Balázs.
Hol is van a világban az adat?
Az amerikai, illetve részben kínai cloudszolgáltatók térnyerésére reagálva az Európai Unió a szakmai programja részévé teszi az európai adatvagyon megőrzését, amit elsősorban a lokális vállalatokon keresztül lehet megtenni.
„Az uniós stratégiából számunkra a legfontosabb irány, hogy felértékelődött a helyi adatközpontoknak és a helyi privátfelhő-szolgáltatóknak a szerepe. Az EU felhívja az ügyfelek figyelmét arra, hogy mennyire fontos a helyi törvények betartása, az adatkezelés transzparenciája, valamint az alacsony késleltetés (látencia) technológiai kérdésköre. Kétségtelen, hogy hatalmas innovációs potenciál van a publikus felhőt kínálók oldalán, és a digitális óriások tárházában hetente jelennek meg különféle, látványos szoftveralapú megoldások. Helyi szolgáltatóként ugyanakkor a mi oldalunkon ott van a stabilitás és az üzletileg kritikus fontosságú feladatok elvégzésének megkérdőjelezhetetlen minősége. A digitalizálódó világban fontos kiemelni, hogy helyi vállalatként úgymond ’van arcunk’, vagyis minket fel lehet hívni, be lehet jönni hozzánk, és nem csak egy távoli, angol nyelvű call centeren keresztül lehet az ügyintézéssel bajlódni” – összegezte a szakember.
Az automatizáció is a lokális megoldásoknak kedvez
Az üzleti digitalizációval párhuzamosan számtalan területen erősödik az automatizációs igény, így van ez az infrastruktúra-üzemeltetés és az üzleti folyamatok terén is. Ez utóbbiak esetében szükség van olyan helyi, rendkívül alacsony késleltetést biztosító adatközpontokra, melyek egyszerre garantálják a gyors adatelérést és a felhőktől megszokott rugalmasságot.
Ez a trend is komoly piaci potenciált jelent a lokális-regionális felhőszolgáltatóknak. A helyi infokommunikációs megoldásszállítók ugyanis nemcsak saját adatközponti kapacitásukat, illetve azon valamilyen infrastruktúra- (IaaS), platform- (PaaS) vagy szoftverszolgáltatást (SaaS) nyújthatnak, hanem megbízható, professzionális közvetítőként összekapcsolhatják a hiperskálázható globális felhőket a lokális adatközpontokkal, illetve a cégek saját IT-rendszereivel.
Fodor Balázs elmondta: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy bank, amelynek működésére nagyon szigorú helyi és uniós megfelelőségi (compliance) szabályok vonatkoznak, a fejlesztési fázisban rugalmasan tudja használni a legújabb technológiákat, melyeket a Big Tech szereplők biztosítanak világszerte. A globális felhőben a nem éles adatokkal el tudják végezni a tesztelést, majd pedig a kész produktumot már futó alkalmazás formájában lehozhatják egy szinttel közelebb a helyi megoldásszállítóhoz.
Ez a stratégia akár a jóval szerényebb IT-büdzsével rendelkező kis- és középvállalkozásoknak is járható út lehet, hiszen lényegében előfizetéses formában képesek nagyvállalati infrastruktúrát igénybe venni.
Tehát egyetlen, könnyen, ergonomikusan kezelhető önkiszolgáló menedzsmentfelületet biztosítson az ügyfelei számára a helyi és a globális felhőmegoldásokhoz. Ez pedig a szakemberhiánnyal küzdő, felhőspecialistákat többnyire nélkülöző nagyvállalatok és kkv-k esetében különösen fontos lehet.
