A céges honlap alap, a webshop, a hírlevelek és a bankkártyás fizetési rendszer is egyre gyakoribb, de egyes jövőtechnológiákkal kapcsolatban még óvatosan nyilatkoznak. A legnagyobb fejlesztéseket a vállalatirányítási, számlázási, logisztikai és ügyfél-nyilvántartási rendszerek terén tervezik.
A kutatásban az 51 millió és 1,5 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező kkv-k közül azokat kérdezték, amelyek jelenlegi piaci helyzetük és teljesítményük, innovációs terveik és jövőbeni várakozásaik alapján a legmagasabb üzleti potenciállal rendelkeznek.
Innováció = technológiai újítás?
A magas üzleti potenciállal – főleg a magasabb árbevétellel is – rendelkező kkv-k „szűken” értelmezik az innováció fogalmát, és csak az olyan, technológiai újításon alapuló megoldásokat tekintik innovációnak, mint amilyen például egy CRM (ügyfélkapcsolat menedzsment) rendszer fejlesztése. Az olyan területeket, mint a cégen belüli kommunikáció fejlesztése és a humánerőforrás tervezése szintén innovációs területnek tekintik, de az elmúlt években ezek automatizálása és digitalizációja még nem valósult meg.
Aktív a digitális jelenlét
A megkérdezett cégek többcsatornás és intenzív online jelenléte kimagasló. Üzleti honlapja (85%) szinte minden vállalkozásnak van, de használják az online platformokat, főleg a Facebookot (68%) és elterjedőben van már a LinkedIn (23%) is. Saját vagy bérelt online webáruházat a cégek 26%-a működtet, és 8%-uknak saját blogja is van.
Nagyobb árbevételű társaságoknál a honlapon lényegesen gyakoribb funkció az üzletkereső, az online árlista, illetve a cégről megjelent cikkgyűjtemény. A legpotensebb (diamond) vállalkozások gyakrabban publikálják céges adataikat, közölnek árlistát, de ritkábban alkalmaznak hírleveleket, illetve sajtóközlemény-gyűjteményt.
Még óvatosak a fintech megoldásokkal
A magas üzleti potenciállal bíró vállalkozások 45%-a hallott már, vagy van elképzelése a fintechről (nem banki online fizetésről), de csak 10%-uk használja és további 20%-uk tervezi a jövőben hosszú távon használni. A fő korlátot az jelenti, hogy az előzőekkel ellentétben az ügyfelek mindössze 7%-a lenne hajlandó hozzáférést is biztosítani banki, pénzügyi, könyvelési adataihoz – vagyis a szenzitív adatokhoz.
A pénzügyi technológiai (finance technology) megoldások használatával szemben a fő aggályt az jelenti, hogy a cégeknek csak nagyon kis hányada (5-10%-a) lenne hajlandó egy külső, nem banki online szolgáltató részére megadni a banki és könyvelési adatait.
A nem családi vállalkozások körülbelül fele ismeri a fintech szolgáltatást, a családi vállalkozásoknál ez az arány valamivel kisebb: 41%. A különbség inkább abban van, hogy a nem családi vállalkozások 15%-a már használja is ezt a nem banki fizetési megoldást, a családi vállalkozások viszont egyáltalán nem.
