A panzió családi vállalkozásban 1990 óta üzemel. Ez Kelet-Magyarország első, kimondottan panziónak készült épülete. A ház tíz vendégszobával működik, a szobák felszereltsége a négycsillagos szállodák szintjét is megüti.
– Mikor merült fel először a beruházás ötlete, miért volt rá szükség?
– A természetben vagyunk, hegyekkel, erdőkkel körbevéve, így érthető, hogy már régóta minden tekintetben a természetességet szeretnénk sugározni. Igaz ez a szobák berendezésére, a panzió és az azt körülvevő terület megjelenésére, és természetesen az energetikára is. Nagyjából 2008-tól már folyamatosan gondolkoztunk azon, hogy hogyan válhatnánk még tudatosabbá, még „zöldebbé”. Számos energetikai számítás is készült – például a meleg víz kiváltására, vagy hogy megújulókkal fedezzük az áramszükségletet. Több esetben adtunk be pályázatot és szerencsére nyertünk, így meg is tudtuk valósítani az elképzeléseinket.
– A napenergiát hasznosító rendszer telepítését megelőzően történt-e bármilyen más energiahatékonysági fejlesztés?
– Igen, több ilyen is történt: szigeteltük az épületet, kicseréltük a nyílászárókat, és a fűtéskorszerűsítést is végrehajtottuk. Az elmúlt 20 évben mindig az volt a célunk, hogy minél racionálisabban, minél jobban kihasználjuk a rendelkezésre álló – belső vagy megújuló – erőforrásokat. A továbbiakban is ugyanezt az irányt szeretnénk folytatni.
– Konkrétan milyen elemeket foglal magában a legutóbbi, napenergiát hasznosító beruházás? Miért ezt a megoldást választották?
– A terület sajátosságai miatt a szél hasznosítását gyakorlatilag azonnal kizártuk. A talajhő hasznosítására vonatkozóan több számítást is végeztünk, de a geodéziai vizsgálatok végül azt mutatták, hogy hatékonyságát tekintve aligha lehet gazdaságos a beruházás. A panzió fekvése, illetve a terület adottságai miatt viszont a napenergia hasznosítása már egyértelmű volt. Első lépésben napkollektorokat szereltünk fel, amelyekkel a melegvíz-ellátást kívántuk megoldani, majd ezeket követte a napelemes kiserőmű. Utóbbi egy 20 kilowattos rendszer, amelyet a hegy dőlésszögével csaknem párhuzamosan, 136 négyzetméteres felületen telepítettünk.
Fotó: Tóth Milán
– Hozzávetőlegesen mennyibe került a legutóbbi, napelemes beruházás? Milyen formában valósult meg a finanszírozás?
– A beruházás teljes költségvetése nettó 24 millió forint volt. Pályázaton 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyertünk, a fejlesztés másik felére pedig hitelt vettünk fel.
– Készült-e bármilyen megtérülési számítás, és ha igen, mi volt az eredménye? A jelenlegi tapasztalatok igazolják az előzetes kalkulációt?
– A kezdetekben úgy számoltunk, hogy a villamosenergia-költségek tekintetében nullszaldós lesz, egyelőre azonban ez nem valósult meg. Idén áprilisban volt két éve, hogy üzembe helyeztük ezt a 20 kilowattos rendszert, amely a panzió áramellátásának nagyságrendileg 80 százalékát biztosítja. A megtérülési időben viszont mégis elég széles a perspektíva: miután ugyanis átálltunk a napelemre, onnantól kezdve próbáltunk mindent elektromossággal megoldani. Például gáztűzhelyről villanytűzhelyre váltottunk. Egy másik kézenfekvő lépés, hogy a világításban növekvő szerepet kapnak a LED-fényforrások. Összegezve tehát nem teljesen reális a kép, amit az eredeti megtérülési számításokban láttunk, hiszen a beruházás miatt az energiamérlegünk is folyamatosan átalakulóban van.
– Sokakat elriaszt egy ehhez hasonló fejlesztéstől az engedélyezés papíron kissé nehézkesnek tűnő folyamata. Ezzel kapcsolatban milyen tapasztalataik vannak?
– Az engedélyezés valóban nem egyszerű történet. Tapasztalataink szerint az adminisztratív munka a tényleges megvalósításnak körülbelül az 50 százaléka. Ebbe beleértem természetesen a pályázatot, az energetikai számításokat, az energetikai átadáshoz szükséges adminisztrációt, tehát az engedélyek kikérését és a rendszer tényleges átvételét is. Szerencsések vagyunk, mert a kivitelezőnk nagyon sokat segített ebben a folyamatban.
– Hogyan működik az áramátvétel elszámolása, mi történik a nyári többlettermeléssel?
– Az elszámolás éves rendszerben történik. Az első év után összesítést készítettünk és nagyjából az az alapján kiszámított átalánydíjat fizetjük azóta is. A szolgáltató megnézi, hogy mennyit fogyasztott az épület, illetve mennyit termelt a hálózatra – a megtermelt mennyiségből tehát csak az kerül a hálózatba, amit nem használunk el. Ezt méri a digitális villanyóra. Az elhasznált, illetve a betáplált áram mennyiségének különbségéből pedig kiderül, van-e elmaradásunk, vagy bizonyos összeget még jóvá is írnak számunkra. A nyári többlettermelést tehát nem veszítjük el, a téli időszakban – igaz már teljes áron – bevételezhetjük a hálózatból.
Fotó: Tóth Milán
– Tapasztalatai szerint – mind a finanszírozás, mind az engedélyeztetés, elszámolás terén – milyen állami ösztönzőkkel lehetne segíteni a megújulók elterjedését?
– Az engedélyeztetés és az adminisztratív folyamat mindenképpen lehetne egyszerűbb. Ahogy hallom, másokat is leginkább a bürokratikus eljárás riaszt el egy ehhez hasonló beruházástól. A másik jelentős probléma, hogy míg Európa több országában – például Bulgáriában, Szlovákiában, vagy Németországban – emelt áron számolják el a hálózatba visszatáplált áramot, addig nálunk néhány évvel ezelőtt egy igen kellemetlen rendelkezés lépett életbe, amely még inkább gátolja a napelemes rendszerek térhódítását.
A korábbi jogszabály szerint az 50 kilowattnál kisebb teljesítményű erőművekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezően át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, 2012-től azonban a túltermelésért mindössze 22 forintot, azaz a villamos energia termékárát kapják kilowattóránként a kiserőművek tulajdonosai. (Bár régóta terítéken van a lehetősége, Magyarországon egyelőre nem sikerült bevezetni az átalakított kötelező átvételi rendszert, az úgynevezett Metárt, amely szerint a szolgáltatók emelt átvételi áron vennék át a napelemek által megtermelt energiát – a szerk.) Ez mindenképpen egy visszatartó erő. Sok olyan beruházásról tudok, ami eddig csak azért nem valósult meg, mert módosították ezt a törvényt.
– Mit gondol, mindent egybevéve megéri ma Magyarországon háztartási méretű kiserőművet létesíteni?
– Ezt leginkább az idő fogja eldönteni. A környezettudatosságot azonban mindenképp szeretném kiemelni. Ha valakinek igénye van arra, hogy ilyen lépéseket tegyen – ez lehet egy olyan apróság is, mint hogy nejlonszatyrot nem dobunk ki vagy nem használunk feleslegesen, egészen odáig, hogy akár egy ilyen rendszert kiépítünk –, akkor már nem csak azt nézi, hogy ez mennyire térül meg, vagy mennyire gazdaságos. Bár számunkra természetesen ez is nagyon fontos, hiszen nem kis beruházásról volt szó.
– Mit tanácsolna annak, aki most vágna bele egy hasonló innovatív beruházásba?
– Elsőként feltétlenül azt, hogy keressen egy nagyon jó, élő referenciákkal rendelkező energetikust és kivitelezőt, akik olyan tervet szabnak az adott vállalkozásra, ami számára a leginkább megfelelő. Nem biztos, hogy minden esetben a nagyság a lényeg, hanem sok esetben a praktikusság: mire, hogyan lehet felhasználni ezeket a rendszereket. Nagyon fontos, hogy ezek az ajánlatok és tervek személyre szabottak legyenek.
–Terveznek-e további beruházásokat, amelyekkel hosszú távon tovább csökkenthetik kiadásaikat, valamint ökológiai lábnyomukat?
– Igen, szeretnénk egy hasonló napelemfarmot felépíteni, illetve terveink között szerepel még a gázfűtés kiváltása is. Amennyiben megoldható, hosszú távon jó lenne legalább részlegesen függetleníteni magunkat a közműszolgáltatóktól. Tehát a végső cél egyértelműen egy úgynevezett ökopanzió megvalósítása. De egy ideje azt is fontolgatjuk, hogy nyitunk az elektromos autók felé. Mivel a másik vállalkozásunk, a Zenit-Auto Rent flottakezeléssel és gépjármű-bérbeadással foglalkozik, hamarosan az ottani állományban is helyet kaphatnak az e-autók. Régóta dédelgetett tervünk ugyanis, hogy valóban „zöld”, 100 százalékban megújuló alapon termelt árammal hajtott járműveket is tudjunk kínálni. A saját telepítésű elektromosautó-töltő(k)nek pedig a második, nagyobb teljesítményű napelemes kiserőmű biztosíthatna fenntartható áramforrást. Így nem csak a helyi emisszió lenne zéró, hanem a járművek teljes szén-dioxid-mérlege is. (A mai elektromos töltőkkel szemben gyakran merül fel az az ellenérv, hogy az azokból vételezett áramot is fosszilis erőművekben termelik meg – a szerk.)
Forrás: Energia Trend Magazin
