Üzleti tippek

Hol szökik az energia? Kérdezze a szakértőt!

Bár egyre több cég törekszik az energiatakarékosságra, mégis gyakran előfordul, hogy több fontos és költséges tényező elkerüli a figyelmüket.

Ahogy nemrég írtuk a meddő teljesítmény az egyik olyan tétel, amelyre nem árt figyelni. A meddő energia a lakossági fogyasztókat nem igazán érinti. Azoknak a társaságoknak viszont főként érdemes megvizsgálniuk ezt, amelyek idősoros méréssel rendelkeznek, és jellemzően sok motorikus (villanymotorral működtetett) gépük és berendezésük üzemel. Például gyáraknál ilyen a futószalag, a ventilátorok vagy az elszívó berendezés. A témáról további részleteket itt olvashat.

A megkérdezett szakértők szerint a másik fontos költségelem, ahol sokat lehet spórolni, az a lekötött teljesítmény.

Idősoros elszámolású felhasználóknál az elosztói teljesítménydíj számlázásának alapját a hálózathasználati szerződésben rögzített, a felhasználó által lekötött teljesítmény (kW) képezi.

„Előfordul, hogy a cégek a lekötött teljesítmény meghatározásánál az összes beépített villamos fogyasztók, gépek maximális teljesítményét veszik figyelembe. Ez pedig odavezethet, hogy a kihasználatlan, de előre lekötött teljesítmény után feleslegesen fognak rendszerhasználati díjat fizetni” – összegezte az Energia Pont irodavezetője. Berzsenyi Tibor szerint a lekötött teljesítményt érdemes egy energetikai audit keretében megvizsgálni. Ennek ellenőrzése nagyon egyszerű, jórészt elég szakértők segítségével az áramszámlán található lekötött teljesítményt és a tényleges fogyasztást összevetni, és az optimális értéket kiszámolni.

Így szól a szabályozás

A villamos energia rendszerhasználati díjakat a 119/2007. (XII.29.) GKM-rendeletet – 2011. január 1-jével – módosító 32/2010. (XII.23.) NFM-rendelet tartalmazza.

A lekötött teljesítmény a szerződéskötést követő 1 éves időszakok során a naptári hónapok szerinti időszakokra a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig bármikor növelhető. A szerződéskötés éves fordulónapjain pedig – további 1 éves szerződéses időszakra érvényesen – mindkét irányban, tehát lefelé is módosítható.

Ha a szerződéskötés éves fordulónapján a lekötött teljesítményen nem változtatnak, az legalább további 1 évre érvényben marad, kivéve, ha a szerződés megszűnik.

Előzetesen bejelentett túllépést a rendszerhasználó évente legfeljebb 3 alkalommal (alkalmanként legfeljebb egy naptári hónapra) kérhet. Ezt az elosztó – a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig – köteles engedélyezni.

Ha a rendszerhasználó a túllépést előzetesen bejelentette, és azt az elosztó engedélyezte, akkor a fizetendő díj (a túllépés hónapjára) az éves teljesítménydíj 10 százaléka a túllépés minden kW-jára. Előzetes bejelentés hiányában a túllépési díj mértéke – a havi legmagasabb túllépés minden kW-jára – az éves elosztói teljesítménydíj 25 százaléka.

Milliókat spórolhatnak a cégek

„A szerződött teljesítmény az áramszámlán szerepel, digitális mérők segítségével negyedórás teljesítménygörbék alapján, távleolvasáson keresztül történik a számlázása. Ha egy cég 1000 kW-ot köt le havonta, de csak havi 500 kW óra teljesítményt használ, akkor ebben az esetben például középfeszültségen évente 500×7860, vagyis 3 millió 930 ezer forintot fizet ki feleslegesen. Ez a többletkiadás egy egyszerű szerződésmódosítással megtakarítható. Természetesen további módszerekkel, előretervezéssel ez a költségmegtakarítás tovább növelhető.” – említett egy gyakorlati példát Lovász Lajos, a Magyar Áramszolgáltató Zrt. (MÁSZ) értékesítési munkatársa.

A szakértő szerint természetesen cégenként külön kell mérlegelni, hogy mi a célravezető: az általánosan szükséges mennyiséget lekötni, és a túllépésért pluszdíjat fizetni, vagy inkább érdemes a szükségesnél nagyobb lekötött teljesítményt meghatározni, még ha kihasználatlanság miatt ez felesleges pluszköltésekkel járhat.

Az első esetben a vállalkozások jelentősen csökkenthetik a túllépési díjat, ha az elosztó felé előzetesen jelzik a túllépést – például a termelési csúcsidőszakok előtt. Ekkor a pluszdíj – ahogy a fenti kiemelésben olvasható – az éves teljesítménydíj 25 százaléka helyett „csupán” 10 százalék.

A MÁSZ értékesítési munkatársa a tapasztalataikról elmondta: gyakori hiányosság, hogy a vállalkozások az éves lekötésnél meghatároznak egy adott mennyiséget, és a későbbiekben már nem vetik össze ezt a havonta ténylegesen felhasznált energiával. Többször előfordult, hogy az energetikai audit során csak ennek az egy tételnek a módosításával éves szinten több millió forintos megtakarítást értek el a társaságok.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik