További árfolyammozgató tényezők a devizahiteles mentőcsomag körüli fejlemények. Sajtóértesülések szerint olyan verzió is elképzelhető, amely a korábbinál kisebb terhet róna a bankokra, és megint a jegybanki devizatartalékhoz nyúlnának, illetve a kormány segítene be. Konkrétumok még nincsenek, a színfalak mögötti egyeztetések zajlanak, a parlamenti döntés várhatóan szeptemberben lesz. Az XTB brókercég piaci elemzője szerint egyelőre annyi változás észlelhető, hogy a néhány héttel ezelőtti nyilatkozatokhoz képest óvatosabbá vált a kormányzati kommunikáció, és kevésbé radikális alternatívák is napvilágot látnak.
Mennyit vágnak Matolcsyék?
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa jövő kedden tartja újabb kamatdöntő ülését. Balogh Balázs szerint megint borítékolható a kamatvágás, és szerinte, ha 300 forint alatt lesz az euró árfolyama, akkor újabb 25 bázispontos csökkentés mellett dönt a monetáris tanács. Más piaci elemzők ettől óvatosabb és ritkaságszámba menő 10 bázispontos vágást jósolnak. Az alapkamat jelenleg 4 százalékon áll, és már egy éve, hogy az MNB rendületlenül minden hónapban vág a rátán.
Az XTB szakértője szerint a kamatcsökkentés – főleg alacsony infláció mellett – reális lépés a gazdasági növekedés beindításához. Ezzel együtt viszont azt is látni kell, hogy az alacsonyabb kamat miatt csökken a forint befektetővonzó ereje, így egyre gyengébb szintekre kerül. A grafikonon ez szépen lekövethető. Míg idén a legerősebb szint 285 volt az euróval szemben, ma már ettől magasabb sávban, 295 és 300 között mozog a jegyzés. A piaci elemző nem számít arra, hogy a jövő héten 295 közelébe, vagy akár az alá erősödjön az árfolyam. Ellenkező esetben, a 300-as szint átlépésénél pedig technikailag akár 302-305-ig is gyengülhet a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.
Frissítés: A monetáris tanács 20 bázisponttal, 3,8 százalékra csökkentette az alapkamatot az augusztus 27-ei ülésén.
Kevés szó esik róla, de közeleg az MNB és a PSZÁF összeolvadása
Őszre várható az erről szóló parlamenti döntés, amely szintén megmozgathatja a kereskedést. Balogh Balázs szerint a két intézmény egyesítése bevett gyakorlat Európában, tehát ez önmagában kedvező piaci megítélés alá eshet. Az viszont hátrány, hogy míg más európai országokban függetlenek a jegybankok, addig az MNB-t a jelenlegi kormány volt minisztere vezeti.
