Üzleti tippek

A Budapest városfejlesztési stratégia megvalósítása

Budapest rendelkezik hosszú távú városfejlesztési koncepcióval, a Dunát érintő stratégiával, és készülőben van a főváros településszerkezeti terve – mindez kiváló alapanyag, de a londoni székhelyű Urban Land Institute konferencia szakértői szerint a tervekből addig nem lesz valóság, amíg Budapestnek nincsen megfelelő finanszírozási és jogi rendszere mindezek megvalósítására. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület támogatja a javaslatot.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) támogatja a javaslatot, amely szerint Európa számos nagyvárosához hasonlóan nálunk is szükség lenne egy fejlesztési ügynökségre, amely a főváros projektjeinek levezénylését fogná össze, valamint felajánlották az együttműködésüket a fővárossal annak érdekében, hogy a tervek a gyakorlatban is megvalósulhassanak.

A londoni székhelyű Urban Land Institute (ULI) Europe sok év előkészülete után a héten végre megtartotta első magyarországi városstratégiai konferenciáját. A „Budapest és Duna” elnevezésű rendezvényt a Zoboki–Demeter és Társai Építésziroda és a Duna Fővárosa Egyesület szervezte meg, többek között az IFK szakmai részvételével és támogatásával.

Mi kell ahhoz, hogy Budapest ne jusson Róma, Lisszabon, Berlin, Moszkva vagy Athén sorsára, amelyek megrekedtek a fejlődésben, és nem tudtok valódi 21. századi, modern nagyvárosokká válni? – ezen kérdés mentén zajlott a konferencia első napja.

Az ULI szakértői rávilágítottak arra, hogy Budapest nagyszerű víziókkal, tervekkel (elég csak a nemrég elfogadott Budapest 2030 stratégiára gondolni) és lehetőségekkel, adottságokkal rendelkezik, de problémásnak látják mindezek megvalósítását. Nem világos, hogy a terveket és az egyes részprojekteket ki és hogyan fogja megvalósítani; milyen pénzügyi keret mentén, milyen jogszabályi háttérrel és döntéshozói hatáskörökkel. Budapestnek jelenleg nincsen olyan működő pénzügyi és beruházási rendszere, amely összefogná és lépésről lépésre megvalósítaná a már elfogadott Budapest 2030 koncepciót, az ún. Duna Stratégiát és a jövőre tervezett településfejlesztési, valamint településszerkezeti terveket.

Az ULI szerint elengedhetetlen a tervek, stratégiák összehangolása, az új fejlesztéseket, projekteket támogató városfinanszírozási rendszer kialakítása, valamint a főváros, az állam, magánszférával, beleértve a fejlesztőkkel történő folyamatos párbeszéd intézményesítése. Emellett fontosnak tartják, hogy a helyben keletkező jövedelmeket visszaforgassa a város a hosszú távú fejlődés érdekében, és létrejöjjön egy fejlesztési ügynökség, amely a szakértőkkel közösen koordinálja a projektek megvalósítását.

A fejlesztők a városért

A konferencia gyakorlati szempontok mentén is megvizsgálta Budapest városfejlesztési lehetőségeit; az IFK képviselői a fejlesztők, befektetők véleményét ismertették és vitatták meg az ULI szakértőivel.

Az IFK tagjai egyetértettek abban, hogy a nemrég elfogadott városfejlesztési koncepció hiánypótló szerepet tölt be, és az eddigi legjobb elképzelés, amit a főváros letett az asztalra. Kiemelték, hogy a koncepció jelenlegi állapotában egy kiváló kiindulási anyag, de a kérdés az, ki fogja ezt megvalósítani, és kap-e hozzá elégséges felhatalmazást és pénzügyi forrást. A Budapest 2030-ban szereplő 17 pont szerintük a gyakorlatban akkor lesz megvalósítható, ha a megfelelő jogi és pénzügyi keretrendszer is rendelkezésre áll.

„Magyarország legnagyobb fejlesztőit tömörítő egyesülete, az IFK ezennel is felajánlja az együttműködését a Stratégia gyakorlati megvalósításában, a külföldi tőke mozgósításában, és a nemzetközi befektetők, globális vállalatok Magyarországra irányuló figyelmének felkeltésében” – emelte ki Kocsány János, az IFK alelnöke.

A fejlesztők felhívták a figyelmet a főváros és az üzleti szféra közötti párbeszéd hiányosságára, amely sok esetben hátráltatja a fejlesztési koncepciók hatékony megvalósítását. Úgy vélik, hogy egy egyablakos kommunikáció a főváros és az egyes kerületek, valamint a fejlesztők között, illetve egy központi fejlesztési ügynökség nagyban megkönnyítené az együttműködést és a projektek hatékony kivitelezését.

Kiemelték a környezetvédelem fontosságát; felhívták a főváros figyelmét a Duna folyamatos szennyezése ellen tett lépések hiányára, valamint óva intettek a túlzott centralizációtól; úgy vélik, a Duna-parti telkek beépítésének egységes kezelése előnyös, ugyanakkor hosszú távon veszélyt is jelenthet a helyi érdekek figyelmen kívül hagyása.

Megemlítették azt is, hogy Budapest várhatóan idén sem (ahogy az elmúlt évben sem) képviselteti magát a világ két legnagyobb ingatlanbefektetői vásárán, a MIPIM-en és Expo Realon; ez rossz üzenetet hordozhat a befektetők számára, és akár a már meglévő üzleti kapcsolatokra is kihathat.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.