Üzleti tippek

A Budapest városfejlesztési stratégia megvalósítása

24.hu
24.hu

2013. 06. 21. 10:06

Budapest rendelkezik hosszú távú városfejlesztési koncepcióval, a Dunát érintő stratégiával, és készülőben van a főváros településszerkezeti terve – mindez kiváló alapanyag, de a londoni székhelyű Urban Land Institute konferencia szakértői szerint a tervekből addig nem lesz valóság, amíg Budapestnek nincsen megfelelő finanszírozási és jogi rendszere mindezek megvalósítására. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület támogatja a javaslatot.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) támogatja a javaslatot, amely szerint Európa számos nagyvárosához hasonlóan nálunk is szükség lenne egy fejlesztési ügynökségre, amely a főváros projektjeinek levezénylését fogná össze, valamint felajánlották az együttműködésüket a fővárossal annak érdekében, hogy a tervek a gyakorlatban is megvalósulhassanak.

A londoni székhelyű Urban Land Institute (ULI) Europe sok év előkészülete után a héten végre megtartotta első magyarországi városstratégiai konferenciáját. A „Budapest és Duna” elnevezésű rendezvényt a Zoboki–Demeter és Társai Építésziroda és a Duna Fővárosa Egyesület szervezte meg, többek között az IFK szakmai részvételével és támogatásával.

Mi kell ahhoz, hogy Budapest ne jusson Róma, Lisszabon, Berlin, Moszkva vagy Athén sorsára, amelyek megrekedtek a fejlődésben, és nem tudtok valódi 21. századi, modern nagyvárosokká válni? – ezen kérdés mentén zajlott a konferencia első napja.

Az ULI szakértői rávilágítottak arra, hogy Budapest nagyszerű víziókkal, tervekkel (elég csak a nemrég elfogadott Budapest 2030 stratégiára gondolni) és lehetőségekkel, adottságokkal rendelkezik, de problémásnak látják mindezek megvalósítását. Nem világos, hogy a terveket és az egyes részprojekteket ki és hogyan fogja megvalósítani; milyen pénzügyi keret mentén, milyen jogszabályi háttérrel és döntéshozói hatáskörökkel. Budapestnek jelenleg nincsen olyan működő pénzügyi és beruházási rendszere, amely összefogná és lépésről lépésre megvalósítaná a már elfogadott Budapest 2030 koncepciót, az ún. Duna Stratégiát és a jövőre tervezett településfejlesztési, valamint településszerkezeti terveket.

Az ULI szerint elengedhetetlen a tervek, stratégiák összehangolása, az új fejlesztéseket, projekteket támogató városfinanszírozási rendszer kialakítása, valamint a főváros, az állam, magánszférával, beleértve a fejlesztőkkel történő folyamatos párbeszéd intézményesítése. Emellett fontosnak tartják, hogy a helyben keletkező jövedelmeket visszaforgassa a város a hosszú távú fejlődés érdekében, és létrejöjjön egy fejlesztési ügynökség, amely a szakértőkkel közösen koordinálja a projektek megvalósítását.

A fejlesztők a városért

A konferencia gyakorlati szempontok mentén is megvizsgálta Budapest városfejlesztési lehetőségeit; az IFK képviselői a fejlesztők, befektetők véleményét ismertették és vitatták meg az ULI szakértőivel.

Az IFK tagjai egyetértettek abban, hogy a nemrég elfogadott városfejlesztési koncepció hiánypótló szerepet tölt be, és az eddigi legjobb elképzelés, amit a főváros letett az asztalra. Kiemelték, hogy a koncepció jelenlegi állapotában egy kiváló kiindulási anyag, de a kérdés az, ki fogja ezt megvalósítani, és kap-e hozzá elégséges felhatalmazást és pénzügyi forrást. A Budapest 2030-ban szereplő 17 pont szerintük a gyakorlatban akkor lesz megvalósítható, ha a megfelelő jogi és pénzügyi keretrendszer is rendelkezésre áll.

„Magyarország legnagyobb fejlesztőit tömörítő egyesülete, az IFK ezennel is felajánlja az együttműködését a Stratégia gyakorlati megvalósításában, a külföldi tőke mozgósításában, és a nemzetközi befektetők, globális vállalatok Magyarországra irányuló figyelmének felkeltésében” – emelte ki Kocsány János, az IFK alelnöke.

A fejlesztők felhívták a figyelmet a főváros és az üzleti szféra közötti párbeszéd hiányosságára, amely sok esetben hátráltatja a fejlesztési koncepciók hatékony megvalósítását. Úgy vélik, hogy egy egyablakos kommunikáció a főváros és az egyes kerületek, valamint a fejlesztők között, illetve egy központi fejlesztési ügynökség nagyban megkönnyítené az együttműködést és a projektek hatékony kivitelezését.

Kiemelték a környezetvédelem fontosságát; felhívták a főváros figyelmét a Duna folyamatos szennyezése ellen tett lépések hiányára, valamint óva intettek a túlzott centralizációtól; úgy vélik, a Duna-parti telkek beépítésének egységes kezelése előnyös, ugyanakkor hosszú távon veszélyt is jelenthet a helyi érdekek figyelmen kívül hagyása.

Megemlítették azt is, hogy Budapest várhatóan idén sem (ahogy az elmúlt évben sem) képviselteti magát a világ két legnagyobb ingatlanbefektetői vásárán, a MIPIM-en és Expo Realon; ez rossz üzenetet hordozhat a befektetők számára, és akár a már meglévő üzleti kapcsolatokra is kihathat.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

szent-korona(1)(1)(430x286).jpg (szent korona)

Négyezer milliárdot fizetett a Szent Koronáért

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

(L to R) Members of "Generation Basic Income" Daniel Haeni, Pola Rapatt, Marilola Wili and Che Wagner pose with eight million coins of Swiss five-cent in a vault on December 3, 2013 in Basel, inside a bank safe that will both go on sale on a luxury website. The 15 tons coins were dumped by a truck last october in front of the Swiss house of Parliament in a symbolic gesture when the activists submitted over 130,000 signatures to organize a nationwide referendum guaranteeing all Swiss nationals a basic income of CHF 2,500 a month (2,700 USD). AFP PHOTO / FABRICE COFFRINI (Photo by FABRICE COFFRINI / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.