Üzleti tippek

„Régen az emberek befektettek, ma kereskednek”

A részvénypiacokon ez a legalapvetőbb változás a neves magyar származású befektető, Birinyi László szerint. Az Egyesült Államokban élő szakembert – aki 2009-ben az elsők között jósolta meg az S&P 500 tőzsdeindex emelkedését – most az FN24 faggatta arról, hogy mit vár idén a részvénypiacokon.

„20-30 évvel ezelőtt, amikor még percenként 20 dollárért telefonálhattunk Londonba, kétszer is meggondoltuk, hogy felemeljük-e a kagylót. Ma viszont ömlik ránk az információ, sokkal több mozzanatot, tőzsdei mutatót kell követni, és nem szabad szem elől téveszteni a pszichológiai faktorokat sem” – vázolta a részvénypiaci guru, aki a legnagyobb különbséget mégis abban látja, hogy néhány évtizede még az emberek leginkább befektettek, ma viszont a kereskedés van a középpontban. A jutalékok is alacsonyabbak, és a hangsúly átkerült a „pénzcsinálásra”. „Szerencsére, amikor kereskedsz, akkor nem aggódsz a negyedik negyedéves gyorsjelentések miatt, szemben azzal, amikor befektettél. A kereskedés sokkal ütősebb érzés” – tette hozzá.

Első számú szakértő

Birinyi László neve ismerősen csenghet a pénzpiacokat szorgosan követők számára. A befektető szinte napi vendég az amerikai CNBC és Bloomberg csatornákon, és általában ő az első számú szakértő, akit a részvénypiac jövőbeli teljesítményéről faggatnak. Birinyi László még a híres Salomon Brothersnél részvénypiaci elemzőként kezdte pályafutását, majd 1989-ben önálló útra lépett, és megalapította a Birinyi Associates vállalatot. „Rögeszméje” a Dow-elmélet, amely szerint a piaci árfolyamokba minden információ be van árazva, így a legjobb stratégia, ha a múltbeli események, minták ismétlődéseire figyelünk.

Nyájjal szemben – A nagy dobás

„A válság kitörése után mindenki félt, és nagyon óvatosan kereskedett. Azt figyeltük meg, hogy mialatt a piac lefelé tartott, igazából nem voltak nagy eladások, inkább arról volt szó, hogy az emberek nem mertek vásárolni.” És ez nagy különbség a sztárbefektető szerint. Eközben figyelték a fundamentumokat és a gyorsjelentéseket is. Ez utóbbiaknál még némi pozitívumot is láttak. „Figyeltük továbbá az embereket, a pénzáramlást, és folyamatosan követtük az újsághíreket is. Emlékszem, hogy 2009. március 9-én a Wall Street Journal azzal a szalagcímmel jött ki, hogy ‘A Dow 5000-en? Van rá esély’.” (A Dow Jones tőzsdeindex – amely a 30 legnagyobb amerikai iparvállalatot tömöríti – most  rekordszinten, 14 800 pont környékén jár.) Ekkor a Birinyi Associates lépett, és ott volt az elsők között, akik elkezdtek a szintén amerikai S&P-index emelkedésére fogadni. Birinyi László ma is jó döntésnek tartja, hogy akkor szembement a trenddel. Igaz, a döntés követően még 8 százalékot esett az index értéke, de aztán 20 százalékot emelkedett.

Vállalata most ismét az S&P 500 emelkedésére fogad: előbb az 1500-as szintekre, most pedig már az 1600-as szintekre teszi a téteket (jelenleg 1588 környékén áll a mutató). A befektető 55 százalékos esélyt lát a küszöb áttörésére. „Nem mondom, hogy mindenképpen átlépi, de jó esély van rá” – adott diplomatikus választ.


Fotó: AFP / Spencer Platt

„Mi a történelemre alapozunk. Ha megnézzük a piacokat akár 1982-ben, akár 1990-ben, akkor megdöbbentő hasonlóságokat látunk: tipikusan emelkedő piac négy különböző lépcsőben. Az első lépés a vonakodás, amikor még senki nem hiszi, hogy ez a mi ralink. Mindenki azt gondolja, hogy ez csupán átmeneti emelkedés. A második lépcső, amikor a befektetők elfogadják, hogy megkezdődött az újbóli megerősödés korszaka. Ekkor a folyamatok lelassulnak, a piac emészti a saját mozgásait, nem nagyon emelkedik. A harmadik fázisban már elkezdjük elfogadni, hogy a piac egyre jobban teljesít. A gyorsjelentések rendben vannak, és egyre több jel utal a felívelésre. A negyedik lépcsőben pedig mindenki ráébred, hogy istenem, lemaradtam a piacról, itt az ideje, hogy beszálljak” – sorolta a szakértő. Szerinte most éppen ebben az utolsó szakaszban vannak az amerikai részvénypiacok, de úgy véli, hogy van még bőven kihasználatlan tér, és a befektetők még mindig nem vesznek annyira részt az emelkedésben, mint amennyire szeretnének. Birinyi összességében arra számít, hogy ez az év nagyon jól zárulhat.

Ezek a befutók

A kedvencei továbbra is a technológiai és az ipari szektorok. Ezeken felül mindig van egy-két egyéni favorit is. A tőzsdeguru úgy látja, hogy egy-két jelentősebb név kiemelésével lehet igazán pénzt csinálni: így most ott van a portfólióban a Google, a Berkshire Hathaway, az örök kedvenc, a francia Hermes papírjai és egyebek mellett a Ralph Lauren is. Azt is elmondta, hogy amerikai részvénybefektetőként csak akkor figyel a külföldi papírokra, ha olyasmit kínálnak, amit az Egyesült Államokban nem talál meg. „Szeretem a Hermest Franciaországban, mert ez egy luxusrészvény, és ehhez hasonló nincs az USA-ban, hasonlók miatt szeretjük a BMW-t is.” Arra a kérdésre, hogy milyen magyar társaságra figyelne fel a tőzsdén, mosolyogva annyit mondott, olyan cégben lehet, hogy látna fantáziát, amelyik paprikával foglalkozik.

Pillanatkép az XTB szakértőjétől

Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője is egyetért a részvénypiaci guru várakozásaival. A tőzsdéken a kockázatosabb eszközöket tovább hajthatja felfelé, hogy időközben a japán jegybank jelentős eszközvásárlási programba kezdett, amely az amerikai példától eltérően már a tőzsdén jegyzett alapok vásárlására is kiterjed.

Az amerikai makroadatok eközben egy-két kivétellel biztató képet mutatnak. „Ha nem jön kiábrándító hír vagy adat, és a Fed is fenntartja az eszközvásárlási programját, akkor marad a jelentős likviditás, és akkor hosszabb távon is népszerű maradhat a részvénypiac a befektetők körében” – tette hozzá.

Az XTB kereskedési szakértője szerint most az a nézet uralkodik a részvénypiacokon, hogy addig üssék a vasat, amíg lehet, vagyis „ki kell hozni a maximumot a jegybanki pénznyomdából és az általa teremtett likviditásból”.

A hozamvadászat és a kockázatvállalás előretörése közben azonban nem tanácsos megfeledkezni arról, hogy a jegybanki programok miatt a fundamentumok jó része „homályban maradt”, vagyis valójában nem lehet tudni, hogy a pénzpumpa nélkül mennyire tértek magukhoz a gazdasági mutatók.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik