Ságvári Bence szociológus a magyar fiatalok környezettudatosságát, életmódját vizsgálta egy nemrégiben publikált felmérésében. Kiderült, hogy a fiatalok csaknem fele szelektíven gyűjti a hulladékot és odafigyel a vízzel és energiával való takarékoskodásra. Hasonlóan jó előjel, hogy a megkérdezett lányok 33 százaléka csak olyan kozmetikumot vásárol, amit nem teszteltek állatokon.
A fiúk ezen a téren kevésbé érzékenyek, 24 százalékuk döntését befolyásolja a termék ilyen irányú előélete. Míg a környezettel egyre inkább törődnek, az egészséges életmódra nem fordítanak kellő figyelmet. A kutatás szerint a 15–19 évesek 35, míg a 20–25 évesek 44 százaléka dohányzik, a rendszeres alkoholfogyasztók aránya 28 százalék. A 14–19 évesek negyede, míg a 20–25 évesek több mint 40 százaléka sohasem sportol. A középiskolások 13 százaléka versenyszerűen űz valamilyen sportot, az idősebbek között azonban csupán elvétve találunk ilyen fiatalokat.
Hazánkban számos médiaszakértő és pszichológus is aggályát fejezi ki a fiatalok csökkenő felelősségtudatát tapasztalva. Ennek hatására olyan kezdeményezések indultak, mint a „Nincs de” kampány vagy a „Ne a TV nevelje a gyermeket” projekt. A szakértő szerint azonban ez még nem elegendő. „Ha egy rajz- vagy animációs film figurája jelenik meg a környezettudatosság üzenetével, nem számít modellértékűnek” – véli Kunsági Ágnes pszichológus, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola oktatója. „Sokkal inkább élő szereplőkre van szükség, akik egy adott helyzetben reagálnak a helytelen viselkedésre, ezáltal bemutatva a felelős hozzáállást.”
A szakember az agresszió természetessé válását látja a közeljövő egyik fő társadalmi fenyegetésének. A televíziós sorozatok legtöbbjénél az epizódokban olyan sokkoló jelenetek vannak, amelyek alapesetben a segítségkérés és a segítségnyújtás reakcióját kellene, hogy kiváltsák. A fiataloknál – mivel igen gyakran találkoznak ilyen esetekkel – ezt egyre nehezebb kiváltani. Ez a folyamat pedig olyan szubkultúrák kialakulásához vezethet, ahol nemhogy a környezettudatosság, de az egyén alapvető megbecsülése és a közösséghez tartozás értéke sem kap megfelelő szerepet – véli a szakértő.
Más aspektusból, de már európai uniós szinten is foglalkoznak a fiatalok felelősségvállalásával. Az Európai Bizottság elemzése szerint a közösségnek nagyobb figyelmet kell fordítania a fiatalok oktatására, és átfogó programok indításával a diákok számára könnyebbé tenni az iskola és a munkahely közötti átmenetet. A fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy már tanulmányaik során több társadalmi feladatot vállaljanak, az európai ifjúság ugyanis nehezen találja meg a helyét a munka világában. Manapság az új generáció tagjainak több és összetettebb problémával kell szembenéznie, mint a szüleiknek kellett annak idején.
A legtöbb munkahely széles látókört, szerteágazó ismereteket követel meg a jelentkezőktől, az álláslehetőségek fele pedig csak felsőfokú végzettség birtokában tölthető be. Az unió számos tagállamában minden harmadik fiatal az iskola elvégzését követő egy évben munkanélküliként él, hiányoznak ugyanis azok a nem szakmai, hanem egyéb kompetenciáik, amelyek a munkavállaláshoz elengedhetetlenek lennének. Hazánkban az első lépést a gödöllői Szent István Egyetem tette meg azzal, hogy márciusban elindította az ország első klímairodáját. Ennek célja, hogy a hallgatók ne csak szakmai tudással felvértezve, hanem a fenntarthatóság és a klímavédelem ismeretének birtokában hagyják el az intézményt.
