Márka
Ismét első a Google
Az idén is a Google a világ legértékesebb márkaneve – derül ki a Brandz Top 100 Most Valuable Global Brands elnevezésű felmérésből. A Millward Brown piackutató cég által végzett kutatás szerint a világ száz legértékesebb márkája összesen közel 2000 milliárd dollárt ér, 1,7 százalékkal többet, mint tavaly. A listaelső Google akár százmilliárd dollárt is kérhetne a márkanevéért, s ez az összeg nem is marad el lényegesen a cég valódi értékétől, amely jelenleg 123 milliárd dollár. A második helyre 76,2 milliárddal feljött a tavalyi bronzérmes Microsoft, a dobogó harmadik fokára pedig a Coca-Cola került 67,6 milliárd dolláros márkanévvel. A Millward Brown egy komplex függvény alapján állítja fel az értékrangsort, amely többek között a forgalmat, a növekedési kilátásokat, valamint azt is figyelembe veszi, hogy a márkák iránti vonzalom mennyiben járul hozzá a márkatulajdonos üzleti bevételeihez.
A húsz leggyorsabban növekvő márkaértékű vállalat rangsorának élén a China Merchants Bank áll 168 százalékos növekedéssel, ezt a BlackBerry (100 százalék) és az Amazon (86 százalék) követi. Az európai listát a Vodafone, a Nokia és a BMW hármasa vezeti.
Kategóriák szerint nézve a ruházati márkák közül a H&M, a söröknél a Bud Light, az autóknál a Toyota az első, míg a kávék sorában a Nescafé, a luxustermékeknél pedig a Louis Vuitton lett a nyerő. A százas listán az idén 15 új név szerepel, ezek közül a legnagyobb márkaértékű (18,9 milliárd) a 31. helyen szereplő Pampers, míg a Nintendo a 32., a Visa pedig a 36. helyre tornázta fel magát.
Média
Milliárdos médiások
Öt, médiában (is) utazó milliárdos került fel az idén a legvagyonosabbak listájára – derül ki a Napi Gazdaság Kiadó Kft., A 100 leggazdagabb 2009 című kiadványából. Annak ellenére, hogy a leggazdagabb magyarok vagyona tavaly 379 milliárd forinttal csökkent, a legpénzesebb hazai médiacézárnak, Széles Gábornak sikerült 3,5 milliárd forinttal gyarapítania bankszámláját, s így 70 milliárdjával egyenesen a lista harmadik helyére került. Széles további gazdagodása többek közt azért figyelemre méltó, mert három és fél év alatt ötmilliárd forintot áldozott médiaholdingjának kiépítésére. Az Echo és a Vital Tv-ből, valamint a Magyar Hírlapból álló csoport működése tavaly sem volt nyereséges, így a médiacsoport veszteségét az általa 46 százalékban tulajdonolt Videoton Holding nyereségéből finanszírozza.
A médiások második leggazdagabbja, Spéder Zoltán a 23. helyet szerezte meg magának a százas mezőnyben. Ő hétmilliárd forintot bukott 2008-ban. Bár az egyebek mellett az Indexet és az InfoRádiót is tulajdonló Közép-európai Média Holdingban közvetlenül mindössze tízszázalékos részesedése van (Nobilisé szintén 10 százalék, míg 80 százalék egy offshore cégé, a Whitestone Ltd.-é), tényleges befolyása ennél jóval nagyobb. Bleuer István is azon kevesek közé tartozik, akiknek nőtt a vagyonuk az utóbbi évben. A nevéhez fűződő ESMA csoport árbevétele meghaladta az ötmilliárd forintot, így 2008-as 9,4 milliárdja után most 9,8 milliárd van a kasszában. Gyárfás Tamásnak, a hajdani magyar-történelem szakos tanárnak az elmúlt év végén újabb kétéves megállapodást sikerült tető alá hoznia a Magyar Televízióval, így 2010 végéig a Nap-kelte bizonyosan a köztévé képernyőjén jelentkezik. Az ingatlanbefektetésekkel is foglalkozó és a sportban is érdekelt Gyárfás vagyona tavaly 7,2 milliárdról 6,8-ra apadt. Szintén szegényebb lett félmilliárddal a 93. helyen álló Lantos Csaba, aki az egészségügyi szolgáltatások mellett a média területén is aktív. Az OTP Bank egykori vezérigazgató-helyettese tavaly többségi (95 százalékos) tulajdonosa lett a Heti Válasz című folyóiratnak, továbbá részesedése van a Helikon Könyvkiadóban és a Borbarát magazinban.
A listavezető egyébként az idén is Demján Sándor, akinek korábbi 300 milliárd forintja 160 milliárdra fogyott.
Rendszerváltás a Media Hungaryn
Tizennegyedik alkalommal rendezik meg az idén a Media Hungary konferenciát Tihanyban. Az évek óta legnagyobb létszámú szakmai eseményre ezúttal is több mint ezer vendéget várnak. Csermely Ákos szervező jelezte, a válság ellenére minden esély megvan a nagyszámú részvételre, legalább is az előzetes jelentkezések erre engednek következtetni.
Az idei konferencia mottója: (T)rendetlenség?! Csermely Ákos szerint egy új, minden eddiginél nagyobb átalakulás előtti időszakot élhetnek meg a médiapiac szereplői.
A változás igénye az élet minden területén elérte a kritikus szintet. A reformok végrehajtása elől már nem lehet kitérni, a káosz lassan lecsillapodik és a (t)rendetlenséget új rendszerek váltják fel. Viszont addig is számos fontos kérdésre kell választ adni. Például arra, hogy milyen szerepet vállal az állam a digitális tévézéshez szükséges set-top-boxok elterjesztésében, mi lesz a rádiós digitális átállás sorsa vagy éppen hogyan fogjuk átvenni az unió médiapiacra vonatkozó változó irányelveit.
A szervező úgy véli, hogy az átalakulás nyertesei azok lesznek, akik képesek elhagyni az eddigi sémák szerinti gondolkodást, és újraértékelni mechanikus cselekedeteiket. A változás – a válság nehézségeivel együtt – a nagy lehetőségek időszakát jelenti. Mert miközben a médiacégek nagy része költségcsökkentésre kényszerül, a többségében eddig is hatékonyan működő internetes média kedvező helyzetbe kerülhet. Más kérdés, mennyire tud majd élni ezzel a versenyelőnnyel. Az idei konferenciát május 26–27-én rendezik meg.
Online
Önkéntes csomagkereső
A repülőút során elvesztett csomagok gazdáin igyekszik segíteni egy új internetes oldal, az isthisyourluggage.com. Bár a légitársaságok igyekeznek megtalálni az elveszett csomagok gazdáit, előfordul, hogy sikertelenek az erőfeszítéseik, és a tulajdonosok nem jelentkeznek. Ilyen esetekben ezeket a poggyászokat tartalmukkal együtt elárverezik, és az így befolyt összeget jótékony célokra fordítják. Az oldal megalkotója – aki egyelőre titkolja személyazonosságát – ezeket az árverésre bocsátott csomagokat vásárolja fel, és mutatja be az erre a célra létrehozott honlapon. A weboldalon található információk alapján nem egyértelmű, hogy az isthisyourluggage.com kitalálója pénzszerzésre is fel akarja-e használni a kezdeményezést, az azonban biztos, hogy szeretné felvenni a kapcsolatot a csomagok egykori tulajdonosaival. Az elvesztett bőröndök beazonosítását segíti, hogy azok képeire kattintva egy újabb oldal nyílik, ez a bennük lévő tárgyakat mutatja, amelyek ráadásul ki is nagyíthatók. Bár a honlapon egyelőre csak néhány bőrönd és a bennük lévő holmik fotói láthatók, a kezdeményezés eredeti, és ha az üzemeltetőnek sikerül megfelelő üzleti modellt kidolgoznia, az oldal látványos fejlődésre számíthat.
Egyetemi vonalon erősít az Amazon
Az egyetemisták és főiskolások körében készül offenzívára elektronikus könyvolvasó készülékével az Amazon. A The Wall Street Journal beszámolója szerint a társaság hat amerikai egyetemmel kötött megállapodást a Kindle 2 terjesztéséről. A lap úgy tudja, a program már az idén ősszel elindul, az együttműködés részleteiről azonban az érintettek nem közöltek részleteket, így azt sem lehet tudni, hogy a kezdeményezésben részt vevő intézmények hallgatói milyen áron kaphatják majd az elektronikus könyvet. A világ legnagyobb webáruházaként ismert Amazon 2007-ben dobta piacra a készülék első verzióját, amely nem aratott átütő sikert az oktatásban. Ennek hátterében elsősorban az állt, hogy a berendezés túlságosan drága volt a főiskolai és egyetemi hallgatók többsége számára (a februárban megjelent második verzió ára is 359 dollár, azaz mintegy 77 ezer forint), a kijelző kicsi és a rajta megjeleníthető ábrák, illetve grafikonok igen kezdetlegesek a jegyzetekben találhatókhoz képest. Emellett tartalomhiánnyal is küzd a Kindle, ugyanis a legjelentősebb tankönyvkiadók is csak kínálatuk törtrészét adták ki olyan formátumban, amely megjeleníthető az eszközön. Javíthat a készülék megítélésén, hogy május elején egy a korábbinál lényegesen nagyobb kijelzővel ellátott verziót dobtak piacra. A Kindle egyetemeken és a főiskolákon való elterjesztése jelentősen fellendítheti a készülék forgalmát, ráadásul abban is segítheti az egykor webes könyváruházként indult Amazont, hogy megszerezze az évente mintegy 5,4 milliárd dolláros amerikai felsőoktatási tankönyvek piacának egy szeletét.
Kutatás
Marketingellenes pénzügyi igazgatók
A vállalatok pénzügyi vezetői nincsenek oda a marketingért, mindössze 22 százalékuk hagyná, hogy a területért felelős szakemberek több pénzből gazdálkodjanak – derül ki a DiMassimo Goldstein által végzett felmérésből, amelynek során a Fortune magazin top 1000 cégének pénzügyi igazgatóit kérdezték meg. Az április eleji kutatás 142 válaszadójának csupán 12 százaléka számolt be arról, hogy cégének marketingigazgatója az idén nagyobb büdzséből gazdálkodhat; 44 százalék kisebb költségekről beszélt, további 38 százalék pedig azt nyilatkozta, hogy igen szigorúan ellenőrzik ezeket a kiadásokat. A kutatókat azonban nem ez lepte meg, sokkal inkább az, hogy a pénzügyi vezetők 60 százaléka „nem”-mel válaszolt arra a kérdésre, hogy a marketingigazgatónak több pénzből kellene-e gazdálkodnia az idén, s mindössze 22 százalék volt azon a véleményen, hogy a marketinges kollégának nagyobb büdzsé felett kellene rendelkeznie. Fény derült arra is, hogy a pénzügyi igazgatók nem igazán bíznak meg a marketingesekben, s csak 38 százalék állította ennek az ellenkezőjét.
Mindezek mellett azonban jó hír, hogy a pénzügyesek lényegesnek tartják a marketinget. Az egyes cégek előző évi marketingtevékenységének kapcsán a megkérdezettek harmada vélte úgy, hogy az szükséges volt és több mint ötöde befektetésként beszélt a marketingcélból elköltött összegekről. Persze rossz vélemények is voltak, 18 százalék kiadásnak, 10 százalék pedig egyenesen pocsékolásnak tartja a hirdetésekre, reklámokra fordított pénzt.
A kutatásban részt vevők 16 százaléka alacsonynak, míg 10 százaléka korrektnek tartotta a marketing- és reklámügynökségi díjakat, a többiek drágállták ezek munkáját. A pénzügyi vezetők 13 százaléka bevallotta, egyáltalán nem érdeklik ezek a dolgok, s további 31 százalék elismerte: nincs fogalma ezekről az összegekről.
Karrier
Régiós pozícióban Várdy Zoltán
A cégcsoport kelet-közép-európai regionális vezetőjévé nevezte ki a ProSiebenSat.1 csoport Várdy Zoltánt, a TV2 vezérigazgatóját. A szakember korábban is töltött már be nemzetközi pozíciót: 2006-tól az SBS Broadcasting értékesítési alelnöke volt, azt megelőzően a CBS Televíziónál (Los Angeles), a Turner Broadcasting médiacsoportnál (London), illetve az USA Today International lapkiadónál (London) látott el különféle feladatokat.
A regionális kinevezés annak az átszervezésnek a következménye, amelynek keretében Thomas Ebeling, a ProSiebenSat.1 vezérigazgatója négy régióra (Benelux államok, Skandinávia, német nyelvterület, Kelet-Közép-Európa) osztotta a 13 európai országban jelen lévő cégcsoport tevékenységének irányítását. A kelet-közép-európai régió vezetőjeként Várdy Zoltán felel a magyarországi és a romániai televíziós csatornákért (TV2, Prima Tv), valamint a ProSiebenSat.1 azon televíziós vállalkozásaiért, amelyeket esetlegesen a jövőben indít a térségben.
Változás a Lowe GGK-nál
Az ügynökség alapítói, Merényi Éva és Rényi Andrea megállapodtak a nemzetközi hálózat vezetésével, hogy a jövőben nem vesznek részt az operatív munkában, stratégiai és kiemelt szakmai kérdésekben azonban a továbbiakban is támogatják a cég működését. A Lowe GGK vezetését május 15-től Csomor Tamásnak, a DraftFCB ügyvezetőjének adják át. A szakember már több mint hat éve dolgozik a most leköszönő alapítókkal.
Bósza az Arcusnál
Áprilistól Bósza Zsolt irányítja az Arcus Interactive Group marketingkommunikációs megoldások szállítására szakosodott divízióját. Ügyfélkapcsolati igazgatóként került a cégcsoporthoz 2007 nyarán, mostantól pedig az interaktív ügynökségi kompetenciák összefogásáért felel. A szakember az Arcusos megbízatása előtt az Interware Zrt. online média üzletágát vezette.
PLT-től a Celsushoz
Csáky Attila lett a Celsus Média új hirdetési igazgatója. A portfólió teljes értékesítéséért felelő szakember az Ideál életmódmagazint és portált, valamint a Komplementer Medicina orvosi szaklapot is megjelentető kiadó Celsus portfóliójának megújulásával egy időben érkezett. Csáky előzőleg a Pannon Lapok Társaságánál (PLT) dolgozott, ahol ügynökségi kapcsolattartó volt. Előtte a Lapcomnál és a Théma Lapkiadónál lapmenedzserként, hirdetési vezetőként és ügynökségekkel is foglalkozott.
Új igazgató a Szondánál
Május 1-jétől Kiss Bíborka a Szonda Ipsos piackutatási üzletág-igazgatója. A szakember a piackutatás több területén is kipróbálta már magát. Kezdetben ad hoc kutatásokon dolgozott, majd négy évig tanácsadóként támogatta a legnagyobb gyártókat: az Unilevert, a Coca-Colát, a Reckitt Benckisert, a Sara Lee-t és a L’Oréalt. 2001-től kereskedelmi kapcsolatokat irányított, a kereskedő cégekkel is megteremtve az együttműködést. Kiss Bíborka elődje Komlósi Péter volt, aki a Szonda Ipsos vezérigazgató-helyettesi teendőit látta el ezzel a pozícióval párhuzamosan. Komlósi továbbra is a Szonda vezérigazgató-helyettese marad.
