Néhány héttel ezelőtt bombaként robbant a hír, miszerint a Hell energiaitalt gyártó Candy Globe Kft. előrehaladott tárgyalásokat folytat két Forma–1-es istállóval, így hamarosan az első többversenyes magyar csapatszponzor lehet a száguldó cirkuszban. A pletykák arról szóltak, hogy a magyar cég két magántulajdonban lévő, így kisebb büdzséből gazdálkodó team, a Williams és az idény első két futamát megnyerő Brawn GP vezetésével áll kapcsolatban, s akár valamelyik istálló főszponzora is lehet, ha a tárgyalások jól alakulnak.
A Helltől egyébként nem áll messze az autósport – tavaly létrehozták a Hell Racing Teamet, amely a sportág több szakágában is támogat versenyzőket, többek közt jet-ski-, gokart- és ralipilótájuk is van –, ráadásul a márka agresszív marketingpolitikát folytat az utóbbi időben.
Az F1-szponzoráció mindezek ellenére nagy falatnak tűnhet a vállalat számára. A Candy Globe Kft. tavaly 15 milliárd forintot alig meghaladó árbevételt ért el, ez – bár több mint 500 százalékos növekedésnek számít az egy évvel korábbihoz képest – jelenlegi árfolyamon nagyjából mindössze 66 millió dollárnak felel meg, miközben egy kisebb csapat az elmúlt években 40-45 milliót kérhetett egy névszponzortól. Nagy kérdés, hogy beérnék-e a Candy forgalmának felénél sokkal kevesebbel. Könnyen elképzelhető, hogy az F1-szponzoráció csak egy jól sikerül gerillamarketing-fogás volt a társaságtól. Ezt támasztja alá, hogy a hír április elsején röppent fel, s bár a cégnél azt ígérték, a tárgyalások néhány héten belül sikerrel zárulhatnak, azóta két nagydíjon is túl vagyunk, a lehetséges szerződésről azonban egyelőre hallgatnak a felek.
Dohány nélkül
Függetlenül attól, hogy a jövőben láthatunk-e Hell feliratot Jenson Button vagy éppen Nico Rosberg autóján vagy sem, a Candy-sztori tökéletesen jellemzi a Forma–1 szponzori piacának jelenlegi helyzetét. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy magyar vállalat főszponzorként jelenjen meg a száguldó cirkuszban – gondoljunk csak a Mol és Baumgartner Zsolt közötti, hónapokig tartó huzavonára a 2–4 millió dolláros szponzori szerződéssel kapcsolatban, holott ott csak a pilóta „befizetéséről” volt szó –, most azonban, ha néhányan fenntartással is kezelték a történetet, az a legtöbbek számára hihetőnek tűnt.
A hatalmas fordulat oka, hogy az F1-szponzorációt az elmúlt négy évben két olyan sokkhatás is érte, amely már ezt az egyébként hihetetlen gyorsan fejlődő piacot is megviselte. Az eseményeket 2005. augusztus 1-jéig érdemes visszavezetni, ugyanis akkortól tiltották ki véglegesen a dohányreklámokat az európai Forma–1-es pályákról, s ezzel a döntéssel lényegében véget ért az F1-ben a dohányszponzoráció. A 2005-ös idény öt cigarettagyártója közül csak egy – a Philip Morris – maradt a sorozatban, s mivel az idő tájt ez a szektor becslések szerint jó félmilliárd dollárt pumpált a sportágba, eleinte sokan attól tartottak, hogy már ez az esemény is visszaránthatja a szponzori piacot. Nem így történt. A nagyrészt szponzorációból élő csapatok pótolták a kieső bevételeket, így 2005-ről 2007-re az összesített költségvetésük nem hogy csökkent, hanem majd 400 millió dollárral, 3,1 milliárdra emelkedett.
Ha két éve nem is érezték meg a csapatok a cigarettagyártók távozását, most mindenféleképpen érzik. A dohányipar szerepét ugyanis két-három olyan ágazat vette át, amely az elmúlt két esztendőben igen jól teljesített, most azonban komoly bajban van. Nagyjából 2005–2006-tól erősítettek be a Forma–1 szponzori piacán a pénzügyi szektor cégei (ekkor jelent meg az ING, a Royal Bank of Scotland s vette fel velük a kesztyűt a spanyol Santander is), és ettől kezdve váltak meghatározóvá a távközlési vállalatok is a csapatok támogatásában. Ami azonban talán ennél is fontosabb, hogy minden korábbinál nagyobb összeg áramlott a Forma–1-be a tulajdonosként jelenlévő autógyártóktól. Azonban az említett három iparágból kettőt igen nehéz helyzetbe sodort a mostani gazdasági válság, így nem csoda, hogy cégeik közül több is visszavonulót fújt az elmúlt hónapokban.
A szponzori piacot megrázó események sora a Honda távozásával kezdődött: a japán autógyártó, amely a tavalyi idény elején még két csapatot szponzorált, s legkevesebb 250, de könnyen lehet, hogy félmilliárd dollárral is támogatta a száguldó cirkuszt, decemberben közölte, hogy eladja gyári csapatát, s végleg kivonul a Forma–1-ből. A japán céget januártól követték a bankok és biztosítótársaságok: a Credit Suisse azonnali hatállyal, az ING a 2009-es, míg a Royal Bank of Scotland a 2010-es idény végén mond búcsút a Forma–1-nek, összességében szintén 100 millió dollárral megrövidítve a korábban támogatott csapatokat. Így az istállóknak feltehetőleg igencsak jól jönne, ha lenne a szponzorok között egy olyan szektor, amely a válság által kevésbé érintett, márpedig – a cigaretta alacsony jövedelemrugalmasságának köszönhetően – a dohányipar mindenféleképpen ilyen lehetne.
Magyar kérdés
Nem véletlen, hogy szakértők úgy vélik: most a néhány éve beígért, de elmaradt visszaesést is bepótolhatja az F1 szponzori piaca, s a közelmúlt dinamikus – bár nem feltétlenül ésszerű – növekedése után jöhet egy komolyabb korrekció. Minden bizonnyal ez az oka annak is, hogy a Forma–1-es csapatok, illetve a sportág vezetői már az idény kezdete előtt összehívták a válságstábot, s olyan költségcsökkentő intézkedésekben egyeztek meg, amelyekről korábban – főleg az istállók – hallani sem akartak. Ráadásul bejelentettek egy – igaz, egyelőre csak opcionális – költségvetési korlátot is: ezek szerint 30 millió fontban (kb. 44 millió dollár) maximálnák az istállók büdzséjét.
„Ez az összeg azonban ugyanúgy tarthatatlannak tűnik, mint az elmúlt évek gyakran 400 millió dollárt is meghaladó költései” – állítja Palik László, a Hungaroring Sport Zrt. elnöke, aki szerint nagyjából 100–200 millió dollár közé állhat be a nagy, gyári csapatok költségvetése. A szakember hozzátette: nehéz előre jósolni, hogy mi lesz az F1-ben. A jelenlegi helyzet ugyanis olyan, mint amikor az ember egy gyulladással fogorvoshoz megy: az orvos először csak tüneti kezelést alkalmaz, s csak akkor tud a tényleges baj gyógyításával foglakozni, ha gyulladás már lement.
A szponzori piac átalakulása a Magyar Nagydíjat is érinti, hiszen a 2006-ban búcsúzó névszponzort, a Marlborót egy év szünet után épp az az ING váltotta, amely bejelentette, hogy 2009 végén távozik a Forma–1-ből, s csak a török versenyt támogatja majd. Palik László ezzel kapcsolatban elmondta: egyelőre annyit tudni, hogy a 2009-es hazai versenynek ING Magyar Nagydíj lesz a neve. Kiemelte azonban: a szponzori szerződés nem a Hungaroring Sport Zrt. üzlete, a Forma–1 kereskedelmi jogait ugyanis a Bernie Ecclestone által vezetett Formula One Management ellenőrzi, így a Magyar Nagydíj lehetséges támogatóival is ők tárgyalnak.
Szűz kéz
A kialakult helyzet ugyanakkor a vállalkozó szellemű cégeknek – s ha igaz a Hell története, akkor a Candy Globe Kft. is idetartozik – hatalmas lehetőséget is jelenthet. A válság miatt visszafogott szponzori tevékenység következtében ugyanis rövid távon minden bizonnyal jelentősen „lemennek az árak” az F1-ben, így azoknál a csapatoknál, akik most keresnek támogatót, kevesebb pénzzel is lehet esélye egy-egy vállalatnak. Ezt a lehetőséget ragadta meg Sir Richard Branson is, aki az idény eddigi sikercsapatával, a Brawn GP-vel a szezonkezdet előtti utolsó pillanatokban egyezett meg, s így került fel a Virgin felirat az istálló autóira.
