Üzleti tippek

Kis adó – de nem jelentéktelen

admin
admin

2008. 11. 04. 00:00

Idén szeptemberben ismét változtatták az elszámolásra vonatkozó szabályokat. Az alaptétel azonban változatlan: a bérköltség 1,5%-át kell szakképzési hozzájárulás címén megfizetni.

Az adókötelezettség teljesítése történhet gyakorlati képzés szervezésével, iskoláknak nyújtott fejlesztési támogatással, saját munkavállaló részére biztosított, szervezett képzéssel, valamint az adóhatóságnak történő befizetéssel.

Gyakorlati képzés

A rendszerváltás után jelentősen csökkent azon vállalkozások száma, amelyek tanműhelyekben oktatták volna a szakmunkástanulókat. A korábbi nagyvállalatok tanműhelyei vagy elavult gépparkokkal működtek, vagy a gazdasági racionalizálás okán bezárták őket. Ma egyre több kis- és középvállalkozás vállalja azt, hogy a szakképzésben részt vesz, és gyakorlati képzőhelyet biztosít egy-egy szakmunkástanulónak – vagy akár osztályoknak is. A gyakorlati képzésbe történő bekapcsolódással a kkv-k nemes oktató, nevelő feladatot vállalnak magukra – nem kis anyagi és szellemi erő mozgósításával. Ehhez az oktató-nevelő munkához az állam a szakképzési költségek elszámolhatóságával és különböző pályázatokon elérhető fejlesztési támogatásokkal járul hozzá. Az ilyen – a gyakorlati képzés fejlesztését szolgáló – pályázatokon elérhető támogatások elnyerésével a kkv-k nem csak jó minőségű gépekhez, új technológiákhoz juthatnak hozzá, hanem ahogy azt néhány vállalkozás már panaszként említette, egy újabb rabláncot is kapnak. A támogatási szerződések aláírásakor a cégek azt is vállalják, hogy éveken keresztül meghatározott számú tanulót fognak képezni, ami a mai demográfiai hullámvölgyben és a szakmát tanulni vágyó fiatalok csökkenő számát látva ugrás a sötétbe.

A gyakorlati képzőhelyeket üzemeltető vállalkozások a szakképzési hozzájárulás bruttó összegéből (ez a bérköltség 1,5%-a) levonhatják a tanulónak kifizetett ösztöndíjat, illetve munkadíjat a minimálbér 50%-áig, az ez után fizetendő és a vállalkozást terhelő járulékokat, a tanulónak biztosított munkaruha, védőruha költségét, a tanuló javára kötött felelősségbiztosítás díját, illetve a kötelező munkaorvosi vizsgálat díját,az adminisztrációs többletterhek miatt tanulónként 15 ezer forint átalánydíjat, a gyakorlati oktató munkabérét (vagy annak egy részét) és járulékait, gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására fordított összeget,
a tanműhely bérleti díját, a gyakorlati képzésre felhasznált anyagköltséget a minimálbér 20%-áig tanulónként.

Saját munkavállalók képzése

Minden vállalkozás elemi érdeke, hogy alkalmazottjai naprakész és a vállalkozás számára felhasználható szakmai ismeretekkel rendelkezzenek. Éppen ezért az állam a szakképzési hozzájárulás összegének csökkentéseként elismeri a cégek azon költségeit, amelyek munkavállalóik képzésével kapcsolatban merültek fel, és amelyekre a cég a munkavállaló felnőttképzési vagy tanulmányi szerződést kötött, vagy a képzésre a munkáltató kötelezi a munkavállalót.

A szakképzési hozzájárulás összegének 33%-a, mikro- és kisvállalkozás esetében 60%-a fordítható a munkavállalók képzésére.

Az elszámolás feltétele a fent említett szerződéseken és megállapodásokon túlmenően az, hogy a munkáltató ezen képzésekről adatszolgáltatási kötelezettségét pontosan teljesítse a regionális munkaügyi központ felé.
Saját munkavállalók képzését természetesen az is elszámolhatja, aki gyakorlati képzést is folytat.

Fejlesztési támogatás

Fejlesztési megállapodás alapján minden vállalkozás nyújthat támogatást
a térségi integrált szakképző központban (TISZK) részt vevő szakképzést folytató intézményeknek;
felsőoktatási intézményeknek;
speciális szakiskolának és készségfeljesztő szakiskolának
az oktatás gyakorlati feltételeinek fejlesztésére.

A szakképzési hozzájárulás alapja a számviteli törvény szerinti bérköltség: minden olyan, az üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely a munkavállalókat, alkalmazottakat, tagokat megillető bérként, munkadíjként elszámolt járandóság. Ide kell érteni a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is.
A bérköltség meghatározásakor fontos figyelemmel lenni a KSH meghatározására is, mely szerint a bérköltség fogalmába beletartozik az alapbér (törzsbér), a bérpótlék (pl. műszakpótlék, nyelvpótlék, túlórapótlék), kiegészítő fizetés (mint pl. a fizetett szabadság, a tanulmányi szabadság, a fizetett ünnep), prémium, jutalom, 13. havi fizetés, a felmondási időre fizetett bér, megbízási jogviszony keretében fizetett eseti megbízási díjak.

A cikk elején említett szeptemberi változás épp e fejlesztési támogatásra vonatkozik. Ősztől már nem az egyes szakképző iskolákat (szakmunkásképzők, szakközépiskolák) támogatják a társaságok, hanem ezek társulásait. Ezen társulások is csak akkor fogadhatnak támogatást, ha tanulói létszámuk eléri az 1500 főt.

A fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési támogatást december 31-éig át kell adni, át kell utalni, különben már nem vonatkozhat erre az évre.

Elszámolás

A vállalkozások szakképzési hozzájárulás-fizetésének számításakor első sorban azt kell figyelembe venniük, hogy folytatnak-e gyakorlati képzést vagy sem.

Azok a vállalkozások, akik vállalták a gyakorlati képzés megszervezését, bonyolítását, azoknak a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) felé kell elszámolniuk.
A gyakorlati képzés elszámolható költségeivel a teljes (bruttó) szakképzési hozzájárulás-kötelezettségüket csökkenthetik, vagyis nem kell ilyen címen adót fizetniük.

Amennyiben a gyakorlati képzés során az igazolható költségek meghaladják a szakképzési hozzájárulás számított összegét, akkor a különbözetet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől vissza lehet igényelni.

Ha a gyakorlati képzésre fordított költségek nem érték el a szakképzési hozzájárulás fizetendő összegét, akkor a bruttó kötelezettség maximum 33%-át (a mikro- és kisvállalkozások 60%-ot) elszámolhatják saját munkavállalók képzésére is. Ha még ez után is maradna fizetnivaló, akkor azt már az NSZFI-nek kell befizetni.

Gyakorlati képzést nem szervező társaságok az adóhatósággal kötelesek elszámolni az alábbiak szerint:
A fizetendő szakképzési hozzájárulás összegét annak 70%-áig csökkenthetik a térségi integrált szakképző központ részére nyújtott fejlesztési támogatással (ha felsőoktatási intézménynek nyújtják, akkor az csak a kötelezettség 35%-a lehet); saját munkavállalók számára nyújtott képzés költségével (ez mikro- és kisvállalkozás esetén a teljes adókötelezettség 60%-a, minden más esetben 33%-a lehet).

A szakképzési hozzájárulás fennmaradó 30%-át – nettó összegét – kell az adóhatósággal elszámolni. Az elszámolás kétszer történik egy évben – július 20-áig előlegfizetési kötelezettség formájában, és következő év február 15-éig a végleges elszámolással.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.