A Szentkirályi Ásványvíz a napokban jelentette be, hogy saját kamionflottát épít ki: 5 hűtőtartállyal felszerelt kamiont lízingel egy cégtől. Ezen túl a vízforgalmazónál azt tervezik, hogy még idén kialakítanak egy 8000 négyzetméteres logisztikai központot és üdítőital gyártót (tavaly egyébként több mint 16 százalékos volt az árbevétel növekedése, amely így elérte az 5 milliárd forintot, 2008-ban hasonló eredményre számítanak).
„A következő 1-2 évben az exportunkat a jelenlegi 3 százalékról 10 százalékra szeretnénk növelni” – mondta el az FN-nek Balogh Levente, a cég ügyvezető tulajdonosa. A Szentkirályi egyébként azt tervezi, hogy a következő években tovább erősíti pozícióját a környező országokban, Románia és Szlovákia mellett Bulgáriában és Ukrajnában is meg akarnak jelenni.
A környező országokban van jövő
A román és a szlovák piaci terjeszkedésben sokat segít a földrajzi közelség, a logisztikai költségek mellett marketingre is kevesebbet kell költeni, hiszen a rádió és tv-adások jó része átsugárzik a határokon. Az erdélyi területeken egyébként már több óriásplakát kampányt is szervezett a cég, annak ellenére, hogy Romániában számtalan forrás található, jó minőségű ásványvízből kevés van és azok is rendkívül drágák, összehasonlítva a magyarországi hasonló termékekkel.
A családi vállalkozásból kinőtt magyar nagyvállalat Amerikát és Ausztráliát is meg akarja hódítani. Nevadába és Los Angelesbe már szállítanak és hamarosan a floridai luxushotelekben és benzinkutaknál is megjelennek a felső kategóriába pozícionált termékekkel. Amint megvetették a lábukat az amerikai piacokon, marketinges akciókat is terveznek, ehhez azonban idő kell. Már megalapították az Egyesült Államokban tevékenykedő forgalmazó céget és vizsgálják a kanadai és az ausztrál piacokat is – tudta meg az FN. A exportált víz pontos mennyiségét üzleti titokként kezeli a cég.
Sztárok isszák a magyar vizet?
„Nehéz betörni ezekre a piacokra és a magas szállítási és marketingköltségek miatt csak a felső kategóriás termékekkel lehet hasznot termelni” – magyarázta Balogh. A Szentkirályi nemrég Luis Figo világhírű focistával készítette el reklámfilmjét, amely az egész világon megállná a helyét.
Hasonlóan sztárokkal pezsdítette fel saját marketingjét a Visegrádi és a Balfi márkákat forgalmazó, szintén magyar tulajdonban levő Pet-Pack kft., amikor Christopher Lambert látogatott el ’Hegylakóként’ a Dunakanyarba. „Egyelőre még csak Szlovákia felé terjeszkedünk, de a jövőben meg fogunk vizsgálni más országokat is” – mondta el Szerencsi Mihály, a cég kereskedelmi igazgatója.
A multik kezében a piac nagy része
A magyarországi kutak többsége multinacionális élelmiszeróriások kezében van. A Coca-Coláé például a NaturAqua, a Margitszigeti a Pepsi csoporthoz tartozik, de a Fonyódit is megvette néhány éve a szlovén Jana. „A multiknak nem érdeke, hogy kivigyék a jó minőségű magyar vizet a külföldi piacokra, mert akkor a saját prémium márkáikat gyengítenék” – fogalmazott az FN-nek egy kisebb kút neve elhallgatását kérő tulajdonosa.
Amerikában és a Közel-keleten például leginkább tengervizet mérnek a forgalmazók –természetesen a sómentesítés után-. „Nehéz versenyezni ezekkel a nagy világcégekkel, például Mexikóban 60 forintnak megfelelő dollár alatt kínálják a víz literét, nekünk csak a szállítás kerülne ennyibe” – panaszkodott Balogh.
Úgy tűnik azonban, hogy nem minden multi igyekszik a helyi termelésből kiszolgálni a piacokat. A Nestléhez tartozó Kékkútinál (a Kereki és Nestlé Aquarel is a svájci óriáscég kezében van, utóbbi saját márka) például szintén a román piac fel kacsintgatnak, tavaly Szlovákiába már szállított a cég. Amerikai és kínai piacokat is vizsgálnak, utóbbinál már több lehetséges forgalmazó partner is megkereste őket a majdnem másfél milliárdos országból.
Dübörög a magyar piac is
Nem muszáj külpiacokon boldogulni, hiszen a Magyarországon is folyamatosan nő a kereslet az ásványvizek iránt. „Évente több mint 30 százalékkal bővül a piac, körülbelül 60 százalék a szénsavas vizek aránya, de folyamatosan nő a kereslet a szénsavmentes vizek iránt. Az ízesített vizek körülbelül 5 százalékot képviselnek, de ennek a szegmensnek is folyamatosan növekszik a részesedése” – mondta el az FN-nek Deák Tamás, a Célcsoport Média egyik szakértője. A Magyar Ásványvíz Szövetség adatai alapján egyébként körülbelül 35 milliárd forintos a teljes magyar iparág.
„A magyar piacot négy szegmensre lehet felosztani. Az olcsó, főként saját márkás termékek literenként jellemzően 50 forint alatti áron kaphatók. A középszegmens 60-80 forint, a felső 90 forint felett és van egy prémium kategória, amely 500 forintig is elmehet. A márkás ásványvizek átlagára 90 és 110 forint között van” – tudtuk meg Tőczik Zsolttól, a Fonyódi Ásványvíz Kft. ügyvezető igazgatójától.
A hazai és a nemzetközi piac tehát jó lehetőséget kínál a fejlődésre. Magyarországon több mint 100 kút és forrás található jó minőségű ásványvízzel, és körülbelül 45-50 helyen folyik palackozás. A rendszerváltás előtt is működött már nyolc kút: egy kisebb Észak-Magyarországon (Parád), kettő Budapesten (Margitsziget és Őrmező), három nyugaton (Balf, Kékkút, Fonyód), illetve Szegeden (Anna) és Mohán (Ágnes).
Az elmúlt évtizedekben jó néhány új kutat fúrtak az országban: Zalaszentgróton a Coca-Cola kezdte el gyártását, de az utóbbi évek eredménye az úgynevezett ’magyar ásványvíz Szilícium-völgy’ kialakulása, (Szentkirályi, Mizse, Veritas és Aquarius) ezek ugyanis az egymástól néhány kilométerre fekvő Szentkirály, Lajosmizse és Albertirsa kútjaiból származnak.
Magyarországi kutak
