Üzleti tippek

SoKo: 100 milliárdot akarnak a pórul járt cégek

admin

2008. 07. 18. 06:30

A SoKo-botrányokban érintett magyar cégek egyszerre perlik a német és a magyar államot. Az itthoni minisztériumoktól és az ügyészségtől 2 milliárdot, a német hatóságoktól közel 100 milliárd forintot követelnek. Eközben a bajor ügyészség is kártérítési igénnyel támad.

A héten beadja a keresetet három magyar minisztérium és a Legfőbb Ügyészség ellen a Nemzetközi Vállalkozók Egyesülete (NVE), amely az öt évvel ezelőtti németországi munkaügyi perekben megvádolt építőipari és húsipari cégeket képviseli.

A közel 300 kint működő vállalkozásból 51-et szemeltek ki maguknak a német hatóságok: házkutatásokat és razziákat tartottak. A vád feketemunkások foglalkoztatása volt. 17 cég ellen indult eljárás, s ezek többsége azóta csődbe ment, mert annak ellenére, hogy a Szövetségi Munkaügyi Minisztérium egyik esetben sem talált visszaélést, német partnereiket elveszítették.

Terror Németországban

„Bajorországban volt a legtöbb eljárás, szabályos hajtóvadászat indult” – panaszkodott az FN-nek Tóth Boldizsár, a NVE vezetője, aki maga is az egyik érintett cég tulajdonosa. A károsultakat egyébként sikerült megosztaniuk a németeknek, a 17 kártérítést kérő cégből öten visszakoztak. Tóth szerint nem fizették ki őket, egyszerűen féltek, mert több cégvezetőt hónapokra letartóztattak, és nem akarták újból kitenni magukat a meghurcolásnak.

Az egyik magyar cég esetében például a tartományi ügyészség odáig ment, hogy kártérítést követel, de hasonlóan több német cég is kárigénnyel lépett fel a magyar partnerekkel szemben. A NVE szerint volt példa 160 ezer eurós követelésre is.

A magyar állam nem védte meg őket?

Az érintett cégek szerint a magyar állam semmit sem tett azért, hogy orvosolja a kialakult helyzetet. Az egyesület több mint 2 milliárd forintot követel három magyar tárcától (igazságügyi, gazdasági és munkaügyi minisztériumok), illetve a Legfőbb Ügyészségtől. A megvádolt cégek azt sérelmezik, hogy a magyar hatóságok kiadták az adataikat a németeknek, és szerintük még segédkeztek is a műveletekben.

Több kelet-közép-európai ország (például Lengyelország) viszont nem működött együtt a németekkel – a munkaügyi eljárások még az uniós csatlakozás előtt indultak –, és így azok csak a magyarokat zaklatták. Az egyik, magát megnevezni nem kívánó érintett cégvezető szerint a magyar hatóságoknál hónapokig képezték a szakembereket hasonló lehetséges szituációkra, mintha már évekkel korábban készültek volna az eseményekre.

A Miniszterelnöki Hivatal az FN-nek küldött állásfoglalásában tudatta, hogy mindent megtettek az ügy felgöngyölítése érdekében. Német–magyar vegyes bizottság alakult, amelynek egyik szakmai munkacsoportja megállapította, hogy a kérdéses cégeknél még az 1989-ben kötött államközi szerződés volt érvényben, tehát nem volt szükség a munkavállalók külön engedélyeztetésére. A NEV szerint viszont szinte semmit sem segített a kormányzat, jóllehet hétszer ültek össze, de a közös állásfoglaláson túl eredmény nem született.

Továbbviszik az ügyet

„10–15 éve jelen lévő cégeket tettek tönkre, s ha nem adnak nekünk igazat a németek, az Európai Bírósághoz fordulunk” – mondta el az FN-nek Ádám József, az Allbau Építőipari és Szerelési Kft. ügyvezetője. A cég egyébként 17 évig működött a német piacon, és több mint 220 millió forintot követel a magyar államtól, s további majdnem egymilliárdot a német hatóságtól.

Úgy tűnik, hogy a német bíróságok egy része a magyaroknak ad majd igazat. Az egyik, még folyamatban lévő kártérítési ügyben pozitív vélemény született: „Hamis ügybuzgalomból és jogi hozzá nem értésből születtek meg a vádak 2003-ban és 2004-ben” – állítja a landeshuti bíróság, „Mindez a német és a magyar adófizetők kárára!” – egészítette ki a verdiktet Tóth Boldizsár.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.