A héten beadja a keresetet három magyar minisztérium és a Legfőbb Ügyészség ellen a Nemzetközi Vállalkozók Egyesülete (NVE), amely az öt évvel ezelőtti németországi munkaügyi perekben megvádolt építőipari és húsipari cégeket képviseli.
A közel 300 kint működő vállalkozásból 51-et szemeltek ki maguknak a német hatóságok: házkutatásokat és razziákat tartottak. A vád feketemunkások foglalkoztatása volt. 17 cég ellen indult eljárás, s ezek többsége azóta csődbe ment, mert annak ellenére, hogy a Szövetségi Munkaügyi Minisztérium egyik esetben sem talált visszaélést, német partnereiket elveszítették.
Terror Németországban
„Bajorországban volt a legtöbb eljárás, szabályos hajtóvadászat indult” – panaszkodott az FN-nek Tóth Boldizsár, a NVE vezetője, aki maga is az egyik érintett cég tulajdonosa. A károsultakat egyébként sikerült megosztaniuk a németeknek, a 17 kártérítést kérő cégből öten visszakoztak. Tóth szerint nem fizették ki őket, egyszerűen féltek, mert több cégvezetőt hónapokra letartóztattak, és nem akarták újból kitenni magukat a meghurcolásnak.
Az egyik magyar cég esetében például a tartományi ügyészség odáig ment, hogy kártérítést követel, de hasonlóan több német cég is kárigénnyel lépett fel a magyar partnerekkel szemben. A NVE szerint volt példa 160 ezer eurós követelésre is.
A magyar állam nem védte meg őket?
Az érintett cégek szerint a magyar állam semmit sem tett azért, hogy orvosolja a kialakult helyzetet. Az egyesület több mint 2 milliárd forintot követel három magyar tárcától (igazságügyi, gazdasági és munkaügyi minisztériumok), illetve a Legfőbb Ügyészségtől. A megvádolt cégek azt sérelmezik, hogy a magyar hatóságok kiadták az adataikat a németeknek, és szerintük még segédkeztek is a műveletekben.
Több kelet-közép-európai ország (például Lengyelország) viszont nem működött együtt a németekkel – a munkaügyi eljárások még az uniós csatlakozás előtt indultak –, és így azok csak a magyarokat zaklatták. Az egyik, magát megnevezni nem kívánó érintett cégvezető szerint a magyar hatóságoknál hónapokig képezték a szakembereket hasonló lehetséges szituációkra, mintha már évekkel korábban készültek volna az eseményekre.
A Miniszterelnöki Hivatal az FN-nek küldött állásfoglalásában tudatta, hogy mindent megtettek az ügy felgöngyölítése érdekében. Német–magyar vegyes bizottság alakult, amelynek egyik szakmai munkacsoportja megállapította, hogy a kérdéses cégeknél még az 1989-ben kötött államközi szerződés volt érvényben, tehát nem volt szükség a munkavállalók külön engedélyeztetésére. A NEV szerint viszont szinte semmit sem segített a kormányzat, jóllehet hétszer ültek össze, de a közös állásfoglaláson túl eredmény nem született.
Továbbviszik az ügyet
„10–15 éve jelen lévő cégeket tettek tönkre, s ha nem adnak nekünk igazat a németek, az Európai Bírósághoz fordulunk” – mondta el az FN-nek Ádám József, az Allbau Építőipari és Szerelési Kft. ügyvezetője. A cég egyébként 17 évig működött a német piacon, és több mint 220 millió forintot követel a magyar államtól, s további majdnem egymilliárdot a német hatóságtól.
Úgy tűnik, hogy a német bíróságok egy része a magyaroknak ad majd igazat. Az egyik, még folyamatban lévő kártérítési ügyben pozitív vélemény született: „Hamis ügybuzgalomból és jogi hozzá nem értésből születtek meg a vádak 2003-ban és 2004-ben” – állítja a landeshuti bíróság, „Mindez a német és a magyar adófizetők kárára!” – egészítette ki a verdiktet Tóth Boldizsár.
