– Mennyire tudatosan tartja távol magát a nyilvánosságtól?
– Inkább a háttérben szeretek lenni. Nagyon jó például, hogy bárkivel nyugodtan le tudok ülni tárgyalni egy kávéházban, mert nem ismernek fel.
– Hogyan került a tévés világba?
– Nem vettek fel a Közgázra, és bánatomban elmentem fotósnak. Utána a Magyar Televíziónál (MTV) akartam operatőr lenni, de kiderült, hogy csak gyártásvezetőre van igény, így kerültem oda 1975-ben. Közben pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán elvégeztem a gyártásszervezői szakot.
– Az MTV-nél meddig maradt?
– Tizenöt évet, a rendszerváltás után jöttem el. Még a 80-as évek végén a drámai osztályról átkerültem az akkori Tv 2-höz, amit egy modern gondolkodású, lelkes csapat készített, előbb Horvát János, majd Baló György vezetésével. Aztán kaptam egy ajánlatot a Hunnia Filmstúdiótól, ahová gyártási igazgatónak hívtak. Emlékszem, mentem Baló Gyurihoz, és mondtam neki, hogy én elmennék innen. Erre ő közölte, hogy öcsike, innen nem menni kell, hanem menekülni… A Hunnia pedig akkoriban élte a fénykorát, Simó Sándor vezetésével. Az volt az első időszak, hogy már nem csak állami forrásból készültek a filmek, ilyen volt például a Sose halunk meg.
Pályakép
1975–1990: Magyar Televízió, produkciós menedzser
1990–1995: Hunnia Filmstúdió, gyártási igazgató
1995–1998: Rexfilm, ügyvezető
1998–2000: RTL Klub, produkciós igazgató
2000-től RTL Klub, vezérigazgató-helyettes
– Miért jött el a Hunniától?
– Ez egy fájó kérdés, mert nagyon családias munkahely volt, és erre a játékfilmes világra mind a mai napig szívesen gondolok vissza, és azt hiszem Simó Sanyi rossz néven is vette, hogy eljöttem.
– Jobb ajánlatot kapott?
– A Rexfilmhez hívtak ügyvezetőnek, amelynek volt szinkronstúdiója, videóstúdiója. De mint kiderült, ez csak másodlagos profil volt, mert inkább kereskedő cégként működött. Stúdiókat épített, műszaki berendezéseket árult.
– Gondolom utóbbi révén került kapcsolatba az induló RTL Klubbal is.
– Igen. Különben soha nem kerültem volna ide… 1998-ban produkciós igazgatóként kezdtem.
– Két éven belül pedig már vezérigazgató-helyettes titulus szerepelt a névjegyén. Hogyan sikerült ilyen gyorsan előrelépni?
– Akkoriban mindegyikünk előtt voltak a ranglétrán külföldiek, itt volt fél Luxemburg. Aztán egyre inkább elfogadták a hazai szakembereket, és egy idő után szabad kezet kaptunk. Piller András vezérigazgatói kinevezése után lettem vezérigazgató-helyettes.
– Amikor később Piller elment a csatornától, nem merült fel annak a lehetősége, hogy az adó első embere legyen?
– Nem, akkor az evidens dolog volt, hogy Dirk lesz a vezérigazgató. Soha nem ambicionáltam, hogy vezérigazgató legyek.
– Mi a munkamegosztás önök között?
– Mindent én csinálok, amit ő nem szeret.
– És Dirk mit nem szeret?
Tudta-e?
A földfelszíni digitális műsorszóró hálózat üzemeltetésére két cég, az Antenna Hungária Zrt. és a Digital Broadcasting Kft. pályázott. A pályázat eredményhirdetésére a parlamenti bizottság jóváhagyása után, augusztusban kerülhet sor.
– Nem szeret a napi problémákkal foglalkozni, például azzal, ha leáll egy szerver vagy nincs adáskazetta. Illetve mivel nem tud olyan jól magyarul, a közigazgatás és a médiapolitika útvesztőiben sem érzi jól magát, és nehezebben is igazodik el. Ő annál türelmetlenebb, dinamikusabb alkat, hogy politikusokkal leüljön háttérbeszélgetésekre. A többi kérdésben pedig konzultálunk. Van, amivel szinte csak ő foglalkozik, ilyen például a kereskedelem vagy a filmvásárlás.
– A május végi médiakonferencián ön elég markáns véleményt fogalmazott meg a digitális átállás útvesztőiről. Jelenleg mennyire tűnik életképesnek a földi digitális sugárzás?
– A technológia életképes, olyan országokban is működik, ahol a magyarországinál is magasabb a kábeles lefedettség. Mindig lesz a lakosságnak egy része, amely így fog televíziózni. Az viszont nagy kérdés, hogy egy ekkora országban akad-e 30-40 olyan televízió, amely díjat fizet azért, hogy ezt a kábeles és műholdas sugárzásból kieső kört elérje. Ez a réteg – finoman fogalmazva – kereskedelmi szempontból nagyon alacsony értéket képvisel. Van persze egy entellektüel réteg, amely csak hírműsort, XXI. Századot és Kultúrházat néz, ezért elég neki a három adó, de a többségük azért nem néz kábeltévét, mert nincs rá pénze.
– Az RTL Klub elérhető lesz a földi digitális sugárzás révén?
– Nincs más lehetőségünk. Ezt úgy kell elképzelni, hogy lesz egy alternatív kábelszolgáltató. Nagyságrendileg a UPC és a T-Kábel közötti mérettel, néhány százezer elért háztartással.
– Viszont akkor továbbra sem kérhetnek pénzt a kábelesektől.
– Nyilvánvalóan ez egy komoly dilemma.
– Korábban szó volt róla, hogy már most is pénzt kérnének a műsoruk továbbításáért, aztán erről lemondtak. Ilyen erős volt a kábeles lobbi?
– Mi nem nyomtuk ezt annyira. Inkább a Tv 2 erőltette.
– Féltették a kábelszolgáltatók haragjától az IKO kábelcsatornáit?
– Az IKO Kábeltévé Kft. egy teljesen különálló cég.
– Azért van tulajdonosi kapcsolat.
– Igen, a kisebbségi tulajdonosunk üzlete. Bárki odamehet tárgyalni az IKO-hoz, nem fognak tőlünk semmiben engedélyt kérni, hogy csinálhatják-e.
– Van azért valamilyen együttműködés?
– Igen, kereskedelmileg mindenképpen. Értékesítjük a csatornáik reklámidejét, de például a nekik konkurens Sport 1-et, Sport 2-t és Minimaxot is.
– Nem lenne érdemes az IKO kábeltévéit felvállalni? Azt mondani, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás miatt csak így tudunk újabb csatornákat indítani.
– De ez nem így van. Az IKO tulajdonosa szemüvegeket is árul és óvszert is gyárt. Senki nem mondja, hogy a Rako óvszer az RTL egyik terméke, amit a népszaporulat csökkentése miatt vezettünk be… A díjfizetéshez visszatérve: az viszont benne volt a fejünkben, hogy majd az új médiatörvény valószínűleg lehetővé teszi nekünk újabb csatornák indítását. Amennyiben most összerúgjuk a kábelesekkel a port, akkor nem mehetünk később oda hozzájuk, hogy bocs, van egy új médiatörvény, indítunk új csatornákat és tessék berakni a csomagba. Egyszer még előnyt jelenthet, hogy mi kvázi gesztust gyakoroltunk feléjük, és melléjük álltunk, amikor kellett.
– Mekkora esélyt lát arra, hogy két év múlva piacvezető legyen a Tv 2?
– Elképzelhető, hogy két év múlva a Tv 2 piacvezető lesz, de az is lehet, hogy akkor már teljesen más lesz a piac. Lehet, hogy akkor mi már négy csatornával messze lekörözzük a Tv 2-t. Egyébként különösebben nem tartok attól, hogy a mi tartalmunk nem marad piacvezető.
– Az azért látszik, hogy nincsenek bebetonozva a pozíciók. A Tv 2 csupán azzal, hogy a sikeresnek bizonyult Hal a tortánt áthelyezte főműsoridőbe, májusban már közelebb került az RTL Klubhoz.
– A Tv 2 tavaly ősz óta iszonyatos mélyponton volt. A gyenge szereplésük egyébként minket is meglepett, mert nem számoltunk azzal, hogy tartósan tíz százalékpontnál nagyobb különbségek lesznek. Ha a Tv 2 az idén májusi és a 2007-es nézettségét elővesszük, akkor az látszik, hogy tavaly jobban szerepeltek, mint most májusban. Egyébként nagyon sokat áldoztak a délutáni sávban azért a PR-sikerért, hogy egyetlen este megközelítsék a Barátok köztöt. Ez egy nagyon jó, de nagyon labilis formátum, mert nincs annyi híresség Magyarországon, hogy éveken át lecsót lehessen főzetni velük minden hétköznap este. Most viszont a Hal a tortán már meg sem közelíti a Barátok köztöt, ha pedig nem lenne a reklámszünet a szappanoperánk két epizódja között, akkor sehol nem lenne a műsoruk.
– Félévente általában előáll az RTL Klub és a Tv 2 egy nagyobb szabású produkcióval. Az első fél évben az RTL ezt miért spórolta el?
– Ez egy kereskedelmi tévé. Az olykor tíz százalékpont feletti előnyünkkel bőven ki tudtuk szolgálni a hirdetőket. Azért költöttünk volna százmilliókat, hogy ez 20 százalékpont legyen? Nem volt értelme.
– Amikor ősszel a Tv 2 újra elindítja a Megasztárt, akkor sem lesz ilyen?
– Annyit mondhatok, hogy vannak terveink. Egyébként ősszel biztos lesznek jobb időszakai a Tv 2-nek. Legfeljebb 365 napból nem 350-et, hanem csak 320-at fogunk megnyerni.
