Kétségtelen, hogy a segélyrendszer munkára ösztönzőbbé átalakítása bizonyos esetekben nem munkavállalást, hanem jövedelemcsökkenést eredményezne, mivel – mondjuk strukturális okokból – nem találna az illető munkát – ismerte el Barabás Gyula, a tanulmány egyik szerzője, az OTP ügyvezető igazgatója a FigyelőNet kérdésére.
Szlovákiában a szociális ellátórendszer átalakításakor éhséglázadások voltak, élelmiszerboltokba törtek be. Nem lehet garantálni, hogy nálunk nem történne hasonló. Kiderülne viszont legalább, hogy hol kell valóban beavatkoznia, segítenie az államnak – tette hozzá Barabás.
Nem csökkenne a kereslet
Vojnits Tamás, az Oriens pénzügyi tanácsadó cég partnere, az OTP elemzési központjának korábbi vezetője közgazdászként nem tudta forintosítani, mennyi lehet a társadalmi költsége egy szigorúbb segélyrendszer eredményezte jövedelemcsökkenésnek bizonyos rétegekben (s az annak folyományaképp növekvő bűnözésnek és egyéb devianciáknak). Ám személyes meggyőződése szerint maguknak az érintetteknek is jobb lenne a szigorúbb és célzottabb segélyrendszer.
A segélyeknek, mint állami transzfereknek a csökkentése nem okozná a lakossági kereslet csökkenését, mert az adórendszer átalakítása ellensúlyozná a hatást. A többlet nem a nagyobb megtakarítási hányaddal rendelkező magasabb jövedelműek, hanem a közepes és alacsony jövedelműekhez kerülne, akik bevételük túlnyomó részét fogyasztásra költik – magyarázták a FigyelőNetnek a tanulmány írói.
Meglódulnának a beruházások
A közgazdász szakemberek korábban már kifejtették
nyilvánosan, hogy az adóék csökkentése nyomán meglóduló foglalkoztatás hozhatna létre új beruházásokat, gondolatmenetük a kilabalas.hu honlapon is megtekinthető.
A szerzők szerint nem feltétlenül kell szorosan kötődnie az egészség-, illetve nyugdíjbiztosításnak az élőmunkához, hiszen a munkát sújtó adóterhek (az adóék) visszaveti a foglalkoztatást. Sőt, a szoros kötődés konzerválja a rossz rendszert (a nyugdíjalapok a viszonylag magas járulékok ellenére is csillagászati nagyságrendű hiánnyal küszködnek).
A járulékcsökkentés egyébként számos adóreformtervben fölbukkant már, például a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal javaslatai között is, ám a mérséklés forrásai tekintetében szakadékok mutatkoztak az elképzelések között.
Nincs politikai kötődés
Az alkotók ígéretük szerint hamarosan a pontos megoldási javaslataikkal is előrukkolnak, így kiderül, ők milyen forrásokra gondolnak.
Természetesen van elképzelés a tarsolyban a vállalatok – főként a nagyvállalatok – által fizetett alacsony tényleges (“effektív”) jövedelmi adókulccsal kapcsolatban is – mondta Vojnits Tamás.
Korábban egyébként a Kopint-Tárki Rt. vetette föl tanulmányában a vállalati adókedvezmények jelentős szűkítését, s hívta föl a figyelmet arra, hogy a cégek által fizetett jövedelemadó kulcsa valójában csak 10,7 százalék volt átlagosan 2006-ban, ha a kedvezmények után számította adót vetjük össze a jövelemmel. A problémák kulcsát azonban nem itt látjuk – tette hozzá az OTP egykori elemzési vezetője.
A tanulmány írói közül néhányan korábban egyébként szerzői voltak a CEMI tanácsadó cég hasonló jellegű, két évvel ezelőtt született tanulmányának. Akkor többek között a nyugdíjkorhatár emelését és a közszféra radikális leépítését javasolták.
Vojnits Tamás a FigyelőNet kérdésére elmondta: nincsenek közvetlen politikai kapcsolataik, s véletlen lehet, hogy korábbi tájékoztatójukon a fideszes Matolcsyhoz hasonlóan ezermilliárdos adócsökkentésről beszéltek.
