A közelgő világgazdasági recesszióról szóló hírek joggal tölthetik el aggodalommal a nagyobb és kisebb vállalkozások vezetőit egyaránt. Idénre az Ecostat prognózisa a háztartások fogyasztásának 0,9 százalékos emelkedésével számol, illetve 3 százalékos gazdasági növekedéssel. Ha ezek a számok beigazolódnak, nem lehet a szó szoros értelmében recesszióról (a GDP két egymást követő negyedévi csökkenéséről) beszélni.
Elégtelen belföldi kereslet
Recesszió
Truman egykori amerikai elnök meghatározásai: Mi a gazdasági recesszió? Ha a szomszédod elveszti a munkáját. S mi a gazdasági válság? Ha Te is elveszted.
A köznapi értelemben vett recesszió szele már tavaly megcsapta a kisebb vállalkozásokat, a nagyokat segítette az akkor még szárnyaló világgazdasági konjunktúra.
A túlnyomórészt (80 százalékban) belföldre termelő kkv-szektornak már tavaly is a kereslet csökkenésével kellett szembenéznie. Az Ecostat felméréseiben a kis- és középvállalkozások vezetői rendre az elégtelen belföldi keresletet nevezték meg egyik fő problémájukként.
A kiskereskedelmi fogyasztás csökkenése (2,5 százalék) nem érte el a reálbér csökkenését (4,7 százalék). Maguk a szakemberek sem egységesek az eltérés okának megítélésében: az Ecostat szakértői szerint a lakosság a tartalékaihoz nyúlt hozzá, míg egy korábbi állami számvevőszéki (ÁSZ) jelentés szerint viszont a lakosság hitelfelvétellel „simította ki” csökkenő reálbérét.
Tartós lesz a lassulás?
Kétségkívül az utóbbi a pesszimistább olvasat, hiszen a lakosság növekvő eladósodottsága korlátja lehet a fogyasztás későbbi növekedésének. Igaz, sok szakember szerint itt még mindig van bőven tartalék, mert uniós összevetésben még mindig nem annyira nagy a lakosság tartozása. Viszont jelenleg Európában Magyarországon – Portugáliát leszámítva – a legalacsonyabb a fogyasztói bizalmi index, ami ha növekedésnek indulna, tápot adna a hitelfelvételi kedvnek.
Akadnak olyan jóslatok, amelyek szerint Magyarországon tartós lesz a gazdaság lelassulása. 2009-re a Pénzügyminisztérium (PM) 4,2 százalékos növekedést jelez előre, de Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK ) szerint viszont az ütem néhány évig csak 2,2-3 százalékos lesz. A kamara pesszimizmusa ráadásul még tavalyról származik, amikor a világgazdaság lassulásáról szóló hírek még kevésbé tűntek aggasztónak.
Nem cél a növekedés
Héder Sándor vezetési tanácsadó, címzetes egyetemi docens szerint a recessziótól nem kell félni, a konjunkturális ingadozásokat el kell fogadni. A ridegebbé váló környezethez ugyanakkor alkalmazkodni kell.
Természetes, hogy ilyenkor a vállalkozások visszafogják beruházásaikat (már tavaly is ezt tették). Recessziós időszakban háttérbe szorulnak a növekedési álmok, a vállalkozás elsődleges célja piaci helyzetének, illetve profitvolumenének megőrzése lesz.
Faragni a költségekből
Szükséges átgondolni a vállalat költséggazdálkodását. Nem biztos, hogy az alkalmazottak elbocsátása a legjobb megoldás, hiszen ez egyrészt ronthatja a termelés, szolgáltatás minőségét, másrészt a leépítés „túlélőinek” hangulatát, morálját is. Jelentős megtakarítások élhetők el viszont a VoIP-telefonrendszerre történő áttéréssel, nyílt forráskódú szoftverek használatával, a beszállítók ismételt megversenyeztetésével. További tippeket itt olvashat.
Fontos a reklámköltés hatékonyabbá tétele. Imázsreklámok helyett az értékesítést közvetlenül támogató reklámokra van szükség, amelyek hatása már rövid távon is jelentkezik.
Ha dekonjunktúra van, Héder Sándor szerint érdemes egy kicsit a tanulás és gondolkodás felé fordulni. Ilyenkor a kisvállalkozónak több ideje van, hiszen kevesebb az üzlet – magyarázta. A több idő fölhasználható brainstormingokra, hosszú távú tervek szövögetésére. A költségcsökkentési kényszer is fejleszti a kreativitási képességet, amely jól jön majd a konjunktúra idején, amikor a vállalkozás újra növekedésbe kezdhet – vélte a tanácsadó.
