A kiadvány egy késő őszi felmérés eredményét ismerteti, amely annak nyomán készült, hogy az Európai Bizottság, az EU legfőbb végrehajtó testülete októberben megkongatta a vészharangot, és kampányt indított a kommunikációs politika megújítása érdekében.
A megkérdezettek 97 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy lenne-e igénye „széles körben, anyanyelven hozzáférhető, és már első olvasásra érthető” tájékoztatásra uniós ügyekben. Ám 62 százalékuk szerint a hazai médiából ezt nem lehet megszerezni. Ami hozzáférhető, azt a válaszadók kétharmada minősítette fontosnak, és ennél valamivel kisebb aránya érdekesnek. Az emberek fele azonban úgy ítéli meg, hogy ezeket az információkat nehéz megérteni.
Az európai polgárok bő háromnegyede a homályban tapogatózik, amikor az EU szervezeti felépítése, működési struktúrája kerül szóba. Kétharmaduk nem tudja, kik képviselik őt az Európai Parlamentben.
Érdekes annak megoszlása, hogy milyen arányban várnák a polgárok saját kormányuktól a jobb tájékoztatást. A nagy országok lakossága inkább elégedetlen saját kormányának ezzel kapcsolatos tevékenységével, a kisebb országoké valamivel elégedettebb. A két szélső érték: Franciaországban a lakosok 79, Luxemburgban 48 százalékának van hiányérzete a kormányzati tájékoztatást illetően. Magyarországon a válaszadók 66 százaléka mondta azt, hogy többet várna.
Külön megkérdezték az egyes országokban a „döntéshozóknak” tekintetteket is. Ők jobbnak látják a helyzetet, átlagban háromnegyedük szerint elégséges információhoz jut a lakosság. Hetven százalékuk szerint az Európai Bizottságnak kellene több kommunikációs szakértőt képeznie, hogy az információlánc végén álló lakossághoz jobban eljusson az unió mindenkori „üzenete”.
