A matematika és a földrajz volt a két kedvenc tantárgya, így kézenfekvő lett volna, hogy érettségi után a tanári pályát válassza az ózdi származású Hidvéghy Melinda. Az utolsó pillanatban azonban áthúzta terveit a szegedi egyetem vezetősége azzal, hogy nem indított tanári szakot az említett párosításban. „A leendő tanítványaim ezzel valószínűleg csak jól jártak” – állapítja meg némi önkritikával Hidvéghy Melinda, aki végül történelemmel társította a matematikát, és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre felvételizett. Itt marketinget és vendéglátást tanult, és mindenképpen szállodában akart elhelyezkedni. Végzősként éppen az apróhirdetéseket böngészte, amikor rábukkant a Magyar Hirdető állásajánlatára, ahová aztán fel is vették, mégpedig elemző közgazdásznak.
Mahir-korszak
Első munkanapján azt a nem túl egyszerű feladatot kapta, hogy készítse el a Mahir háromnegyed éves elemzését. Miután akkurátusan áttanulmányozta a tengernyi adatot, megírta a kért jelentést, amelynek a legfontosabb következtetése az volt, hogy meg kell szüntetni a mai magyar reklámszakma bölcsőjeként is emlegetett vállalat reklámtervezés és -kutatás osztályát, mivel az veszteséges. Az eredményt látva a felettese nem tudta, hogy sírjon-e, vagy nevessen, a helyzet ugyanis az volt, hogy a cég munkáinak oroszlánrészét ez a részleg végezte, tehát a bevételek nagy része is az ott dolgozók érdeme volt. Az adminisztráció sajátosságaiból adódóan viszont a számlázást egy másik osztály bonyolította, így papíron a pénzek oda folytak be. „A főnököm felvilágosított, hogy ha bezárnák az én feketelistás részlegemet, az egész Mahir lehúzhatná a rolót” – mondja Hidvéghy Melinda, majd hozzátette: ott tanulta meg, hogy nem ítélkezhet semmiről addig, amíg át nem látja az adott helyzetet.
Elemző pályafutása nem sokkal ezután véget is ért, mert pár hónap elteltével ügyfélkapcsolati menedzserként folytathatta a cégnél, majd két évvel később a Mahir csomagolással és reklámtárgyakkal foglalkozó Artpack elnevezésű osztályának vezetőjévé avanzsált. Az esztétikai érzéket és kreativitást igénylő munka hatásának tudja be, hogy beiratkozott az Iparművészeti Főiskolára, ahol később iparművészeti szakmenedzser szakon diplomázott. „Már gimnazista koromban – amikor az osztálytársaim legfeljebb Led Zeppelin-posztereket gyűjtöttek – Csontváry-reprókkal volt kitapétázva a szobám” – jelzi a ma körülbelül kétszáz 20. századi magyar fest¬ménnyel büszkélkedő Hidvéghy Melinda, hogy már korábban is fogékony volt a művészetekre.
Cseles ragasztás
Pályakép
Munkahelyek:
1984–1986: Magyar Hirdető, ügyfélkapcsolati menedzser
1986–1989: Magyar Hirdető, Artpack osztály vezetője,
1989-től Outdoor Közterületi Reklámügynökség Kft., ügyvezető, a később zrt.-vé alakult társaság vezérigazgatója
2004-től Akzent Média Kft., ügyvezető
2006-tól Intermédia reklám- és Szolgáltató Kft., ügyvezető
2007-től Multireklám Köztéri Médiaügynökség Zrt., vezérigazgató
2007-től az Outdoort, az Akzent Médiát, az Intermédiát, a Magnum Megaboardot és a Multireklámot is tulajdonoló EPAMEDIA elnök-vezérigazgatója
Köztisztségek:
1993-tól Magyar Közterületi Reklámszövetség, elnökségi tag, 2003-tól elnök, 2007 februárjától társelnök
1996-tól Magyar Reklámszövetség, elnökségi tag
1997-től Nemzetközi Reklámszövetség (IAA) magyar tagozata, elnökségi tag 2000-től Önszabályozó Reklámtestület választmányi tag, 2007-től alelnök
2005-től Szövetség a Közcélú Kommunikációért, alelnök
Tudta-e Ön?
Hidvéghy Melinda festménygyűjteménye első darabjait még egyetemista korában vette, részletre. Álma egy kis galéria nyitása, lehetőleg Barcelonában.
„1990 tavaszán egy új távközlési szolgáltatónak bonyolítottuk a kampányát, és már az első nap azzal hívott fel az ügyvezető, hogy remek munkát végeztünk: a következtetést akkor vonta le, amikor indult dolgozni, és észrevette, hogy a házával szemben éppen az ő cégének hirdetését ragasztják. A kedvező visszajelzés hatására későbbi kampányaink tervezésénél figyelembe vettük, hogy merre közlekednek a megbízó cégek véleményformáló emberei” – emlékszik vissza mosolyogva a kezdetekre Hidvéghy Melinda. Ügyfelekben sosem volt hiánya az Outdoornak, hiszen nagyon jó kapcsolatuk volt a rendszerváltás után Magyarországon terjeszkedő multinacionális reklámügynökségek vezetőivel, miután azok szinte kivétel nélkül mind a Mahirtől kerültek ki. A köztéri reklám egyre népszerűbbé vált az ügynökségek és ügyfeleik körében, az Outdoor pedig mind több plakátfelületet biztosított az igénylőknek.
Átalakulóban
A magyar piacban rejlő lehetőségeket látva Hidvéghy Melinda és üzleti partnere tovább lépett: a fele-fele arányban a Heinrich Schuster Beteiligungs GmbH, illetve a Medicur befektetői holding által működtetett Epamedia a Magnum Mega¬board (2001), az Akzent Media (2004) és az Intermédia (2006) felvásárlása után nemrégiben a Multireklámmal bővítette portfólióját, s e lépéssel piaci részesedésük meghaladta az 50 százalékot. Utóbbi állítólagos 20 milliárd forintos vételárát Hidvéghy Melinda nem kívánta kommentálni.
Az akvizíció következményeiről, a cégstruktúráról szakmai körökben számtalan elképzelés született, többen az RTL Klub jelenlegi kereskedelmi igazgatóját, Steve Varcoe-t emlegetik a kibővült cég kereskedelmi vezetőjeként. Nos, a hír igaz: Hidvéghy Melinda elnök-vezérigazgató (CEO) és Szigeti Péter pénzügyi igazgató (CFO) mellé márciustól kereskedelmi igazgatóként (COO) Varcoe érkezik a köztéri reklámpiac legnagyobb szereplőjéhez.
Szintén elterjedt az a feltételezés, hogy a Multireklám vételárát kitermelendő jelentős áremelést eszközöl a táraság. Az elnök-vezérigazgató ezzel szemben árstabilitásról beszél, mint mondja, ez nem egyenlő az áremeléssel. „Célunk, hogy a közterület méltó megbecsülést kapjon. Transzparensebbé, jogszerűbbé és egységessé kell tenni a piacot, s bízunk abban, hogy az Epamedia ehhez hozzá tud járulni. Együttműködünk mindazokkal, akik ugyanezt szeretnék, hiszen a szakma kedvezőbb megítélésének elérése garantálhatja többek közt a közterületi piac hosszú távú, gördülékeny működését” – avat be a tervekbe.
A piacot persze nem most kezdik „rendbe tenni”. A Magyar Közterületi Reklámszövetség, amelyben Hidvéghy Melinda társelnök¬ként tevékenykedik, tavaly létrehozta a PlakáTrend Kht.-t, éppen az illegális reklámeszközök ellen. „Lassan működik, mert sokszor hatósági oldalon sem egyértelmű, hogy mi legális és mi nem. A törvényesség kereteit például egy 1998-as építési törvény szabályozza, akkor azonban már a hirdetési táblák 70 százaléka állt” – céloz arra, hogy valóban nem egyszerű a helyzet, annál is inkább, mert az önkormányzatok tiltani tiltanak, de a végrehajtás általában elmarad.
