Üzleti tippek

Feldarabolhatják a vezetékes távközlési cégeket

admin
admin

2007. 11. 25. 15:46

Brüsszeli tervek szerint a hírközlési hatóság akár fel is darabolhatná a Magyar Telekom-féle vezetékes távközlési társaságokat, ha szolgáltatásukat drágállja.

Jövőre Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke veszi át az EU hasonló szervezeteit tömörítő European Regulators Group (ERG) vezetését. E tisztségében várhatóan nagy csatát fog vívni Viviane Redinggel. A mobil roaming tarifák letörésével híressé vált uniós biztos ugyanis most a vezetékes távközlés játékszabályait is átírná, és egyebek közt létrehozna egy „szuperhatóságot”, amely alaposan csökkentené az önszabályozó szervezetként működő ERG szerepét.


Jótékony szétválasztás

A „hatóságok hatóságára” azért lenne szükség, mert egyes tagállamokban „problémás” a helyi szabályozó függetlensége. Ezek az állami hivatalok ugyanis sok esetben nehezen kényszerítik éles versenyre a részben állami tulajdonban lévő (jellemzően domináns) piaci szereplőket. Az átfogó reformcsomag legkényesebb ötlete azonban a „funkcionális szétválasztás” eszközének bevezetése. Az elképzelések szerint a tagországok hírközlési hatóságai ezt a fegyvert vethetnék be azon cégek ellen, amelyek a gyanú szerint csak drágán engedik hozzáférni saját hálózatukhoz a potenciális versenytársakat.


A szétválasztás azt jelentené, hogy az adott távközlési társaságnak külön „jogi entitásba”, azaz vélhetően önálló szervezetbe kell kiszerveznie egy pusztán hálózatüzemeltetéssel foglalkozó részleget. Így egyértelműen átláthatóvá válna, hogy mekkora költsége van a hálózat fenntartásának, és ehhez képest milyen áron akarja a cég azt bérbe adni. (A legjellemzőbb példa erre ma a telefonvezetékek bérbeadása ADSL szolgáltatás nyújtására.)

Magyarországon a telefonvezetéket tulajdonló társaságok – a Magyar Telekom (MT) csoport, az Invitel csoport és a UPC-hez tartozó Monortel Zrt. – már évek óta kötelesek számviteli szempontból szétválasztani, és az NHH-nak bemutatni a hálózattal kapcsolatos költségeiket, és a hatóság ez alapján beleszólhat a nagykereskedelmi díjakba. Ezek folyamatosan csökkennek is. „A funkcionális szétválasztás azonban ennél keményebb eszköz lenne, bár bevetése nem kötelező, csupán lehetőség” – mondja Pataki Dániel. A leginkább érintett MT-nél nem is érzik szükségesnek.


„A funkcionális szétválasztás bármely formájának alkalmazása hátrányosan érintené a szélessávú beruházásokat, miközben nem élénkítené a versenyt, s az NHH által költségalapon jóváhagyott nagykereskedelmi díjra sem lenne hatással” – közölték a cégnél lapunkkal. Szakmai vélekedések szerint az NHH nagyon erős tárgyalási pozícióba kerül, ha az érintettek feje felett Damoklesz kardjaként ott lebegtetheti a szétválasztás rémét, még ha kicsi lesz is a valószínűsége annak, hogy alkalmazza azt.


Nehezített üzlet

A hazai alternatív szolgáltatók ugyanakkor üdvözölnének egy ilyen lépést. „Előnyös lenne számunkra, mert sokkal inkább vevőként, és nem csupán partnerként kezelnének minket a hálózatukat átadó cégek” – mondja Szathmári Géza, az alternatívok szövetségének elnöke, a GTS-Datanet Kft. ügyvezető igazgatója. Érvelése szerint könnyebb lenne az együttműködés, ha a telefontársaságokból kiszervezett cégek a saját profit termelése érdekében a jelenleginél olajozottabban adnák a hálózataikat a külső bérlőknek, és az anyavállalat is csak egy lenne e vevők közül. Jelenleg ugyanis az anyacég „beengedi” saját hálózatára a saját versenytársait, és ez a szemléletbeli különbség gyakran nehezíti az üzletkötést.

Az MT által is említett, szélessávú beruházásokat érintő hátrányos hatással érvel számos nagy európai telefoncég is. Kilátásba helyezték, hogy az elkezdett, vagy tervezett befektetéseiket nem hajtják végre, ha azok megtérülését a szétválasztás veszélyezteti. Amennyiben ugyanis a díjak megállapításánál nem veszik figyelembe a költségeiket, akkor „fillérekért” kell átengedniük másoknak az euró-milliárdokért modernizált hálózatukat. Ezért az ügyben heves lobbiharc várható. Reding csomagjára egyébként még az Európai Parlamentnek és a szakminiszterek bizottságának is rá kell bólintania, utána pedig át kell ültetni a tagországok törvénykezésébe, ezek alapján a bevezetése leghamarabb 2010-től várható.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.