Helikopterrel érkezett 2001 tavaszán a nagytétényi üzletközpont parkolójába Erdélyi Mónika, az azóta is töretlenül sikeres Mónika-show háziasszonya, hogy részt vegyen az adás beharangozó sajtótájékoztatóján és az azt követő pazar fogadáson. Nem hiszem, hogy bárki gondolta akkor, hogy új korszak kezdődött az RTL Klub történetében. Pedig igen. A Fókusz, a Barátok közt és a Legyen ön is milliomos! után egy újabb napi műsort sikerült bevezetnie a csatornának, amely máig stabil pozíciót biztosít az adó számára. A délutáni talkshow-val ráadásul egy olyan televíziós műfajt honosítottak meg, amely a világon mindenütt kötelező kelléke a kereskedelmi televíziózásnak.
Egy évvel később Sebestyén Balázsnak már csak egy nagy fehér limuzin járt a Fehérvári úton, de ez nem kisebbítette a Balázs-show sikerét, amely azóta is tartja a frontot a főműsoridő előtti nagyon fontos idősávban, az ún. „access prime time”-ban, amelynek nézettségre gyakorolt hatása sokkal nagyobb, mint hinnénk…
Vajon miért sorakozik két talkshow egymás után a műsorstruktúrában? A válasz egyszerű: mert nézik. A Mónika-show még tavasszal is 40 százalék feletti átlagos közönségaránnyal (18–49 éves korosztály SHR) varázsolta el az RTL Klub vezetőit és a Balázs-show 37 százaléka is megfelel az elvárásoknak.
Rivális próbák
A Tv 2 is próbálkozott a délutáni talkshow-val, háromszor is, de egyik sem járt igazán komoly sikerrel. Claudia címmel 2002 februárjában indított napi műsort a csatorna, amelynek munkálataiban Friderikusz Sándor is részt vett, a műsorvezető Liptay Claudia volt. Ennek újdonsága abban állt, hogy hétköznapi emberek helyett sztárokkal beszélgetett a művésznő. A show majdnem két szezont kibírt, de az egyszerű embereket annyira nem érdekelték a sztárok, mint a másik adón a hétköznapi figurák. A 18–49 éves korosztályban elért 32 százalékos közönségarány nem volt elég a dicsőséghez.
Délutáni talkshow-k
A kereskedelmi televíziók délutáni műsorsávjának legfontosabb tartópillére a talkshow. A főműsoridő előtti, már kereskedelmileg is értékes, de a műsorfolyam szempontjából még jelentősebb idősávban mindenképpen olyan adásokat érdemes sugározni, amelyek naponta jelentkeznek és népszerűek, ezzel ott tartják a délutáni nézőket a főműsoridőre. Szinte minden országban ismert a délutáni talkshow, van olyan külföldi csatorna, ahol több is fut egymás után. Az általában egy kereskedelmi órát kitevő, stúdióban, élő közönség előtt felvett, egy-két témakörrel foglalkozó formátumok vendégei többnyire valós személyek. A műsorvezető állandó és gyakran a neve egyben a műsor címe is. Vannak országok, ahol statisztákat is alkalmaznak, de van, ahol ezt nem engedik meg a műsorkészítőknek. A műsor igazi lényege a vita és/vagy konfliktus a résztvevők között. Az ilyen show-kban nem ritka a tettlegesség sem.
Magyarországon az a speciális helyzet, hogy az egyik országos kereskedelmi csatorna két délutáni talkshow-t is sugároz, a másik egyet sem. Az RTL Klubon a Balázs- és a Mónika-show sikeres volt az elmúlt években, a Tv 2 azonban a Claudia-, a Jakupcsek- és a Barbara-show bukása után felhagyott a próbálkozással.
A legrövidebb pályafutása Konta Barbarának volt a Barbara-show-val, 2004. augusztustól decemberig. A számos sebből vérző műsor az elég gyengének számító 18 százalékos átlagos közönségaránnyal nem volt versenyképes. „Konta Barbarát nem az eszéért szeretjük. Eddigi tapasztalataink alapján joggal feltételeztük, hogy a Barbara-show a délutáni traccsparti műfajának megkoronázása lesz, az a pont, ahonnan nem eshetünk mélyebbre” – írta dicsérőleg Tóta W. Árpád, az Index újságírója, és igaza lett.
Mi a titok?
Miért működnek jól a talkshow-k az RTL Klubon? A legfontosabb különbség a befektetett munkában rejlik. A „hozzáadott emberi értéken” ahogy mondani szokták. Ugyanis a klasszikus délutáni talkshow az egyik legkeményebb televíziós műfaj, nem véletlen, hogy olyan nagy az elvándorlás az itt dolgozók körében. Nem egyszer a műsor elkészültét veszélyezteti az emberhiány. A szereplők felhajtására keresőembereket, úgynevezett „researchöket” alkalmaznak, akikre nagy nyomás hárul, hiszen minden egyes adáshoz tucatnyi valós szereplőt kell levadászniuk.
Igaz, a „vadászok” nem válogatnak az eszközökben. A szereplők egy része nem tudja, milyen műsorba csábítják, más része nem sejti, milyen vendég vár rá. Nagyon gyakoriak a valós botrányok a színfalak mögött, és az ORTT vaskeze is lesújt időnként a műsorokra. „Bevállalós” műfaj, amely sok nehézséggel jár.
Egy alkalommal 11 bejelentés érkezett az ORTT-hez és az állampolgári jogok országgyűlési biztosához a Mónika-show miatt. Döntő többségük azt kifogásolta, hogy nem a valódi téma megjelölésével hívják be a szereplőket a műsorba. A panaszosok szerint mire ez kiderül a szereplők számára, már aláírták azt a megállapodást, amely alapján akár egymillió forintot is kell fizetniük, ha elvállalják a felvételen való szereplést, majd letiltják a velük készült interjú közlését. Olyan is volt, hogy a gyámhivataltól is érkezett bejelentés, amely szerint egy kiskorút szülői engedély nélkül szerepeltettek a műsorban.
„Az ORTT a kereskedelmi csatorna képviselőivel folytatott konzultáción adott hangot aggályainak.” Több körben ugyan, de végül kényszerítették a televíziós társaságot, hogy változtasson a szerződések szövegén.
Nem szeretik
Nagyon sok esetben érte már retorzió az RTL Klubot a Balázs- és a Mónika-show miatt, volt olyan, hogy egy egész órára, sőt olyan is, hogy másfél órára elsötétült a képernyő, ami kereskedelmi és presztizs okokból sem „előnyös” a csatorna számára. A felvett adások 10 százaléka dobozban marad, mert vagy a szereplők nem járulnak hozzá, hogy leadják a felvett műsort, vagy a jogászok nem engedik adásba a botrányos jeleneteket. Nem szeretik a Mónika- és Balázs-show felvételén az újságírókat sem, hiszen a résztvevők reakciói kiszámíthatatlanok, a szereplők tájékozatlansága néha döbbenetes.
Az értelmiség lenézi a délutáni talkshow-kat, ezért a sajtóban kialakult kép meglehetősen negatív ezekről a műsorokról. Az RTL Klub általános megítélését szintén rontja ez a hozzáállás.
„Az értelmiségi közbeszédet mind a sajtóban, mind a magánbeszélgetésekben a fenti típusok közül egyértelműen a talkshow-k »elitista« elutasítása jellemzi. Az »elitista« szerint a talkshow-ban felvetett témák (vagy legalábbis nagy részük) érdekesek és fontosak, de a talkshow forma nem alkalmas arra, hogy ezeket megtárgyalják” – írta Császi Lajos A Mónika-show kulturális szociológiája című esszéjében.
Külön „iparág” az interneten a Mónika- és Balázs-show kimaradt jeleneteit csokorba szedni. Úgy látszik, mindig akad jóindulatú munkatárs a csatornánál, aki kicsempészi az olykor tényleg hajmeresztő csemegéket. A műsoroknak ez sem tesz jót, mindez azonban nem riasztja vissza az RTL Klubot, hogy ősztől ismét folytassa a talkshow-kat.
