Üzleti tippek

Olvasnak ők, de mást!

admin
admin

2006. 03. 22. 00:00

Külső tényezők hibáztatása helyett megfelelő tartalommal szerezhetnek új olvasókat a lappiac szereplői.

Az Index portál „Nem olvas a gyerek” című fórumában olvasható egy érdekes szülői hozzászólás: „hiába ecseteltem a gyereknek, mennyire fontos az olvasás, ezt hallgatva egészen addig unottan pislogott, amíg kezébe nem került a Harry Potter-könyv”. A szülői beszámoló szerint ezután minden különösebb noszogatás nélkül más ifjúsági könyveket is – Robinson, Winettou, Egri csillagok stb. – önszántából és örömmel kiolvasott a gyerek.

Elképzelhető, hogy a lapkiadóknak újfent a könyvpiac mutathat példát? Elég csak arra gondolni, hogy az alapesetben lelkesen marakodó könyves cégek összefogásának eredményeképpen a lappiacnál jóval korábban sikerült kiharcolniuk a kedvezőbb áfakulcsba való besorolást. A fenti példa pedig jól mutatja, hogy amint számukra releváns tartalomhoz jutnak a fiatalok, egyből érdekessé válik számukra az olvasás. A lappiac e tekintetben komoly problémával kénytelen szembenézni, hiszen a 14–19 éves fiataloknak mindössze öt százaléka olvas rendszeresen valamilyen sajtóterméket. A legfőbb gondot az jelentheti, hogy a gyermek- és tinilapokon kívül a sajtótermékek jelentős része sem tartalmában, sem nyelvezetében nem alkalmazkodik a fiatalabbak igényeihez. Mégpedig számukra érdektelen tartalom esetén megeshet, hogy még az olvasásra nevelési programok is csak a némelyik kötelező olvasmányhoz hasonló traumatikus nyomot hagynak a gyerekekben. Ahogy az egyik internetes fórum hozzászólója fogalmaz: „A koppányi aga testamentuma című kötelező olvasmány elolvasása után a főszereplő nevén kívül semmi másra nem emlékeztem, de most már arra sem”.

Átstruktúrálódás

Komoly kritika lehet a lappiac számára az is, hogy sokan nem is magától az olvasástól, „csak” a (fizetős) sajtótermékektől fordulnak el. Elég csak az interneten és a mobilon elérhető tartalmak gyors térhódítására gondolni. Érdekes azonban megemlíteni, hogy a TNS Worldwide kutatása szerint az utóbbi években jelentősen bővült az ingyenes lapok piaci részesedése, mind az olvasói, mind a hirdetési bevételek tekintetében, ráadásul ezeknél a lapoknál kifejezetten magas a diplomások és a fiatal olvasók aránya.

Idehaza a sajtótermékekre fokozatosan kiterjedő áfacsökkentés ebben az évben nagyjából öt, jövőre pedig nyolcmilliárdos pótlólagos bevételt hozhat a kiadóknak. Szükség is lesz erre a bevételre – már ami a postai terjesztési költségek növekedése és az ekho miatti többletköltségek után marad –, hiszen a hirdetési piacon idén sem várható áttörés. Összességében a lappiac valószínűleg tartani tudja 36–37 százalékos részesedését a reklámköltésekből, s remélhetőleg a tavalyi nyolc százalékpontos növekedés is elérhető lesz.

A prémiumé a jövő

A hirdetések tekintetében a hangsúly a jövőben egyre inkább a lappiac prémium mivoltának hangsúlyozására helyeződhet a tömeges eléréssel szemben. Ezt támasztja alá, hogy a TNS Media Intelligence adatai szerint 2005-ben a lappiacon belül a magazinokban nőtt leginkább a hirdetési felületek száma, és a kreatív megjelenési formák is egyre népszerűbbé váltak.

A problémákkal küszködő sajtótermékek számára lehet elgondolkodtató, amit Somlói Zsolt, a MindShare médiaügynökség ügyvezetője mondott egy tavalyi konferencián: „A példányszámok vajon valóban csak a külső körülmények miatt csökkennek? Nem lehet, hogy az elégtelen tartalom miatt mondják vissza az előfizetést az emberek?” Releváns tartalom hiányában ugyanis nem csoda, ha az olvasók más médiumoktól várják igényeik kielégítését.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.