Szponzorációba ne a gyorsan jelentkező, látványos fellendülés, megrendelés-növekedés reményében kezdjünk; egy támogatott esemény után nem fognak tömegesen kopogtatni ajtónkon a megrendelők.
A támogatás nem a cég reklámját egészíti ki, hanem a hírnevére hat. Segítségével ismertebb lesz, más színben tűnik majd fel. Nem szégyen, ha egy támogatott esemény után beszélnek rólunk, vagy egyszerűen csak megjegyzik vállalkozásunk nevét és esetleg össze is kapcsolják szponzorált eseménnyel.
A társadalmi szerepvállalással azt bizonyítjuk, hogy cégünk a közösségért felelősséget érez, társadalmilag aktív. Nem utolsósorban pedig hódolhatunk szenvedélyünknek, vagy megvalósíthatjuk gyerekkori álmunkat.
Támogatni jó:
Támogatni jó:
Számtalan példa igazolja, hogy akár jótékonykodunk, akár szponzorálunk, akkor érezzük át igazán a jelentőségét, ha személyesen is elkötelezettek vagyunk a jó ügy érdekében.
Sok egykori egyetemi hallgató támogatja például utódai sorsát megkönnyítendő az alma mater alapítványát. De arra is bőven van precedens, hogy egykori sportolóból vállalkozóként saját sportágának mecénása lett.
Bármelyik formát is válasszuk, kössük össze a kellemest a hasznossal: saját motivációnknak is engedjünk, ugyanakkor vállalkozásunk hasznát is keressük! A kettő együtt az igazi öröm.
Jótékonyság vagy szponzoráció?
Ha jótékonykodunk, azért nem jár „ellenszolgáltatás”, csupán a jótékonykodás hírértékével gazdálkodhatunk, azaz sajtómegjelenést érhetünk el az adományozás révén.
Szponzorálást viszont meghatározott cél érdekében végzünk: a támogatásért cserébe nevünk megjelenik a támogatók között, hirdetési felületet kaphatunk cserébe, a helyszínen kihelyezhetjük a cég molinóját.
Ne várjuk meg, amíg megkeres minket egy alapítvány; a jótékonykodásnál saját emberi szempontjaink vezéreljenek, míg a szponzorációt illesszük kommunikációs stratégiánkba.
Különbség van a két tevékenység között az elszámolást tekintve is: a szponzoráció esetében a pénzbeli támogatásról a szervező cégtől számlát kapunk, amelyet költségként leírhatunk.
Jótékonykodásra viszont érdemes egy alapítványt kiszemelni, hiszen attól igazolást kapunk a pénzbeli adományról, amely adókedvezményre jogosít. Ennek mértéke attól is függ, hogy közhasznú vagy kiemelten közhasznú alapítványról van-e szó.
Közhasznú alapítvány esetében a támogatás 100 százaléka, míg kiemelten közhasznú alapítványnál a támogatás 150 százaléka írható le költségként.
Támogassunk, de mit?
Kis- és középvállalkozásként ne alapítsunk egyetemi ösztöndíjat, hiszen ennek helyi szinten nem sok híre megy. Ne vágjunk országos ismertségű rendezvény vagy személy támogatásába sem; a nagy cégek mellett úgysem rúghatunk labdába, jó, ha a néző utólag a főszponzort meg tudja nevezni. Sokkal hasznosabb „saját házunk táján” körülnézni: milyen nagyobb tömeget, szélesebb csoportot megmozgató rendezvényre kerül sor a városban, a kerületben.
Állítsunk össze egy rövid listát a szóba jöhető eseményekről, amelyek lehetőleg kapcsolódnak a cég profiljához. Egy szálloda vagy panzió például könnyű helyzetben van: felajánlhat egy ingyen eltöltött hétvégét.
Ha ez nem lehetséges, akkor legalábbis kötődjön felajánlásunk a helyi közösséghez. Így tett például az a cég is, amely egyedi profilja miatt a helyi nemzetiségi napot támogatta. Támogathatunk sport- vagy kulturális eseményt, a szponzoráció célja lehet sorozat vagy egyedi rendezvény is.
Legcélszerűbb olyan eseményt támogatni, amelynek már volt előzménye, s a biztos múlt tudatában várhatóan jövőre is megrendezik. A szponzoráció lehet az általunk gyártott termék, lehet közvetlen anyagi hozzájárulás, vagy a rendezvény feltételeinek biztosítása.
Mit kapok a pénzemért?
A szponzoráció feltételeit szerződésben rögzítik, ebben ki kell térni minden apró részletre: határozzuk meg, hol, hányszor hangozzon el a nevünk, illetve adott esetben a támogatás mértéke vagy mibenléte is. Lehetőség van a szponzorok közti fokozati különbségtételre is, így például lehetünk fő vagy kizárólagos támogatói egy-egy eseménynek, de létezik bronz-, ezüst-, arany- és gyémánt fokozat is.
Ne csak az adóhivatal miatt készítsünk fényképeket, filmfelvételeket a támogatásról, tegyünk el a szórólapokból, prospektusokból, esetlegesen mintadarabokból. A támogatott esemény végén mindenképpen vonjunk mérleget: tudjuk meg a rendezőktől a látogatók számát, több eseményből álló rendezvénynél érdemes megnézni, hogy melyik műsorrészre voltak a legtöbben kíváncsiak.
Ha készült közvélemény-kutatás a látogatók között, annak eredményét se hagyjuk figyelmen kívül, hiszen könnyen megismerhetjük belőle a nézőközönség elvárásait, ízlését.
Mindezek ismeretében döntsünk arról, hogy a következő évben mit szeretnénk támogatni.
