A németországi Rheinbergben, a Jövő Áruházában az egyik legsikeresebb in-store eszköz a terminál, speciálisan a borajánló szolgáltatásokat nyújtó berendezés, amelyet a megkérdezettek 64 százaléka nagyon pozitívan értékelt. Amellett, hogy a terminálok érdekes információt adnak a termékről és a márkáról, az Európai Unióban előírt élelmiszer származáskövethetőségi követelmény miatt a jövőben fontos élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi szerephez is juthatnak. Az egyes termékek útjának ugyanis átláthatónak kell lennie az előállító gazdaságtól egészen a boltok polcáig.
A jövő technológiája tehát már készen áll, és nemcsak Nyugat-Európában, de nálunk is. Csak a megrendelő büdzséje szab határt a lehetőségeknek, ugyanis egy terminál ára egyes szállítók esetében nálunk hozzávetőleg egymillió forint körül mozog, amiből 20–30 százalékot a tokozat tesz ki, amelynek stabilnak, masszívnak, rongálásbiztosnak kell lennie. Lehetőség van konzolon álló vagy falba épített terminálok megrendelésére éppúgy, mint a megpróbáltatásokat álló billentyűzettel, navigációs golyóval vagy érintőképernyős megoldással készülő darabok vásárlására. A szolgáltatók szoftvermegoldást is kínálnak a hardver eszközök mellé. Az alkalmazási területek palettája is rendkívül színes: a bevásárlóközpontok, bankok, egészségügyi intézmények, múzeumok, benzinkutak egyedi igényei szerint alakíthatók az eszköz által nyújtott szolgáltatások, csak hogy néhány kiragadott példát említsünk. Az egészségügyi intézményekben az épületen belüli tájékozódást, a gyógyszerekről és azok alkalmazásáról való információszerzést támogathatja a rendszer. A múzeumokban virtuális tárlatvezetésben segíthetnek a kioszkok. A kereskedelemben való alkalmazások sora ismét csak hosszú lehet: a reklámok futtatása, a zenehallgatás, a hűségkártya-programok kezelése csak néhány a szóbajöhető opciók közül. A kioszkok – hasonlóan a plazmamédiás megoldásokhoz – bekapcsolhatók az úgynevezett narrow casting-ba, amely interneten vagy műholdon keresztül programozott műsort jelent, jellemzően reklámtartalommal, de az adott eladáshelyhez akár órára is testreszabhatóan. Létezik a magyarul beszélgető virtuális robot (chatbot) is, amely bizonyos szövegeket felismer, azokra mimikával és a megfelelő mondatokkal reagál (pl. „mit csinálsz?”, „élem a társalgórobotok izgalmas életét.”)
A terminálokat jelenleg hazánkban a leginkább a bankoknál, szolgáltatóknál, hivatalokban használják vevőirányító és sorszámkiadó funkcióra. A bolti alkalmazások pedig iparághoz, illetve disztribúciós csatornához köthetők. Így az elektronikai áruházakban általában találhatunk információs „forró pontokat”, amelyek ma még nem mindig terminált jelentenek technikailag, hanem kihelyezett monitort, billentyűzetet és internet-hozzáférést, mintegy netcafé jelleggel. Felbukkant azonban már a magyar piacon is a kijáratnál elhelyezett, vevői elégedettséget kérdező nyomógombos terminál, amely utólagos árengedménnyel, ajándékkal motiválja a távozó fogyasztót a válaszadásra.
Az FMCG cégek viszonylag ritkán alkalmazzák ma még a kioszkokat, inkább csak kampányok keretében. Megjelentek az italautomaták erősen interaktívvá tett „nagy testvérei” is: a Coke Station amellett, hogy elad, jelentést küld a benne lévő készletről, sms, képeslap- és perszonalizált humoros üzenetküldési funkcióval rendelkezik, mozgókép file-okat is lejátszik, de csengőhangokat, zenéket is le lehet tölteni róla.
Aztán ki tudja… a mobiltelefónia fejlődésével egy nap már személyre szabott üzeneteket kaphatunk, ha csak egy boltban elsétálunk a terminál mellett…
Szintlépés, pozíció-visszanyerés, kockázat: ez várhat a felekre egy Fradi–Gazprom frigyben
Felbolygatta a hazai futballközbeszédet az esetleges Ferencváros–Gazprom megállapodás híre: az orosz energiaipari óriás szponzori szerepvállalása közép-kelet-európai szinten is erős játékossá tehetné a magyar rekordbajnokot, nagyobb láthatóságot biztosítana az európai szponzori pozícióit nagy részben elveszített óriásvállalatnak, ugyanakkor heves vitákat is kiválthat.
