Üzleti tippek

K+F és versenyképesség

A következő, 2007 és 2013 közötti európai uniós költségvetési időszakban várhatóan jelentősen bővül a kis- és középvállalatoknak és egyéb szervezeteknek nyújtott uniós támogatások köre.

Az EU 2007-ben kezdődő hétéves költségvetési periódusában a legtöbb pályázati forrást az EU Hetedik Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja (FP7) nyújtja. A tervezett 72,7 milliárd eurós büdzsé több mint négyszerese annak, amennyivel elődje, a jelenleg futó, hatos sorszámú keretprogram járul hozzá az Európai Kutatási Térség létrehozásához, valamint a tudásalapú gazdaság és társadalom fejlődéséhez.

A hetedik

Az FP7 tematikus prioritásai


• egészségügy
• élelmiszeripar, mezőgazdaság és biotechnológia
• információs és kommunikációs technológiák
• nanotudományok, nanotechnológia, alapanyagok és új termelési technológiák
• energia
• környezetvédelem és klímaváltozás
• közlekedés és légi közlekedés
• társadalom- és gazdaságtudományok valamint humán tudományok
• űrkutatás és biztonság

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az Európai Bizottság (EB) az előre lefektetett prioritások alapján fogja az FP7 pályázati felhívásait meghirdetni. A prioritások nagy része átöröklődött a hatodik keretprogramból, így az FP7-ben is jelen van például a nanotechnológiák, a közlekedés vagy az információs és kommunikációs technológiák (ICT) témaköre. Ugyanakkor egy új tematikus prioritás is megjelent az FP7-ben: a biztonság. A következő költségvetési periódusban az EB az alábbi hat kategóriába sorolt tevékenységeket támogatná az FP7-ben.

• Az Európai kiválósági központok létrehozása a laboratóriumok együttműködésével
A laboratóriumi együttműködést részprogramokra osztják az FP7 kilenc témakörén belül.

• Közös technológiai kezdeményezések és platformok
Cél az európai technológiai kezdeményezések beindítása az ígéretes iparágakban. A technológia-platformok alapján egy speciális terület összes résztvevője (kutatószervezetek, ipar, támogatási alapok, közigazgatás és felhasználói csoportok) együtt dolgoz ki közös, hosszú távú kutatási tervet.

• A nemzeti kutatási programok koordinálása
A nemzeti kutatási programok, valamint az európai kormányközi kutatási szervezetek és az EU közti szorosabb koordináció megvalósítása egyik alapeleme a K+F politikának.

• Ideas
Az alapkutatás kreativitásának ösztönzése a kutatócsoportok európai szintű versenye révén. A versenyeztetést az Európai Kutatási Tanács felügyeli, és ez a testület választja ki a projekteket, tudományos kiválóságuk alapján.

• People
Európa vonzóbbá tétele a kutatók számára. A program megerősíti a már létező Marie Curie akciót. Az akció jobban fog koncentrálni a képességek és a karrierépítés szempontjaira, növeli a mobilitást az egyetemek és a gazdasági szereplők, valamint a nemzeti rendszerek között.

• Capacities
Európai léptékű kutatási infrastruktúrák fejlesztése. A cégek, a régiók, a „tudomány a társadalomban” és a nemzetközi együttműködés speciális igényei különös figyelmet kapnak.

Versenyképesség és innováció

Az FP7 mellett megnyílik egy olyan új keretprogram is, amely kiegészítő jelleget fog ölteni a nagy kohéziós és kutatási programok, valamint az életen át tartó tanulás támogatásában. A négymilliárd euróból gazdálkodó Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Programme, CIP) az Európai Bizottság (EB) elképzelései szerint a támogatási programok egyik zászlóshajója lesz a következő hétéves költségvetési időszakban.

A CIP három specifikus programot foglal magában. A vállalkozási és innovációs tevékenységek területén meghirdetett programmal (Entrepreneurship and Innovation Programme) az Európai Bizottság össze akarja fésülni a jelenleg a vállalat- és vállalkozásfejlesztési, valamint az ipari versenyképességi programjai alá tartozó tevékenységeket, illetve egyes környezetvédelmi témákat. A CIP második programja az ICT hasznosítását támogatja. Olyan célokat fogalmaz meg, mint az újítások és széles körű alkalmazásuk közötti szakadék áthidalása, a digitális technológiák piacainak közelítése, vagy a közszférában elérhető szolgáltatások fejlesztése. A harmadik specifikus program az alternatív és megújuló energiaforrások kihasználásának növelésére fog koncentrálni.

A CIP segítségével a Bizottság több újítást is végrehajtana a jelenlegi támogatási rendszeren. Az egyik az, hogy a tervek szerint ösztönözni fogja a kockázati tőke bevonását a fiatal, innovatív cégek finanszírozásába. Továbbá az EB 2007-től változtatásokat hajtana végre az általa fenntartott vagy támogatott, a tájékoztatásban és a tudástranszferben közreműködő intézményrendszeren is. Ez lényegében az európai tájékoztatási irodák (Euro Info Centre), valamint az innovációs központok, azaz IRC-k (Innovation Relay Centre) hálózatát érintené, amelyek átalakulnának „egyablakos” üzletviteli és innovációs tanácsadó és szolgáltató központokká.

További újdonság, hogy a CIP a fentieken túl támogatni fogja a tagállamok hatáskörébe tartozó, illetve a regionális innovációs programok közötti együttműködést, így lehetővé téve a kis- és középvállalatoknak hogy know-how-hoz és piaci lehetőségekhez jussanak más tagországokban anélkül, hogy át kellene verekedniük magukat az EU adminisztrációs folyamatain.

Webajánló:
Angol nyelvű információ található a CIP-ről a keretprogram hivatalos honlapján: http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/cip/index_en.htm, illetve az entr-general-coordination@cec.eu.int. Az FP7 hivatalos honlapja: http://www.cordis.lu/fp7/home.html. Magyar nyelvű információ a CIP-ről és az FP7-ről, valamint a jelenleg is futó Közösségi Programokról a http://www.euoldal.hu -n.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik