Üzleti tippek

Kopogtató nyugdíjpénztárak

Pályakezdők tízezrei lépnek munkába az év derekán. A magán-nyugdíjpénztárak ugyancsak e napokban küldik ki egyéni számlaértesítőiket. Megnő a cégek részben már interneten is intézhető adminisztrációja.

Hat év óta először tavaly zárt pozitív reálhozammal, azaz az éves inflációt ellentételezése mellett további többletet elérve az összes hazai magán-nyugdíjpénztár – állapította meg éves jelentésében a pénzügyi felügyelet (PSZÁF). A 2,4 milliónyi hazai pénztártag a jogszabályok szerint legkésőbb június végéig kapja kézhez egyéni számlaértesítőjét magánkasszájától. A 2003. évi, a korábbiakhoz képest alacsony pénztárhozamok napvilágra kerülésekor jó pár tag döntött úgy, hogy átlép valamely más pénztárba. A piac többi szereplőjénél is jobb hozamokat elérő kasszák idén is átcsábíthatják magukhoz a munkavállalók egy részét, s ez foglalkoztatóiknak többletmunkát okoz.

Más okból is szükség lehet a pénztárakkal kapcsolatos sűrű adminisztrációra mostanában. Az iskolái elvégzése után dolgozni kezdő 30 ezernyi pályakezdő a nyári-őszi hónapokban áll munkába, nem egy közülük valamelyik kis- vagy középvállalatnál. Európai uniós belépésünk óta a vállalatnak nyilatkozatot kell kérnie a hozzá belépő pályakezdőtől arról, hogy itthoni munkavégzésének megkezdése előtt más államban sem volt biztosítási jogviszonya. Ha mégis, akkor már attól fogva számítana a hazai társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszer tagjának.

Szabadon választott

A valamelyik magánpénztárhoz tartozó munkavállalónak kötelessége haladéktalanul megadni munkaadója számára is kasszájának alapadatait. A pénztár bankszámlaszámára is szükség van, hiszen a cég a továbbiakban erre utalja alkalmazottja járulékát. Ha a pályakezdő mindezeket nem közli a munkáltatóval, vagy munkába állásától számított 15 napon belül be sem lép valamelyik magánpénztárba, automatikusan a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik. Utóbbi azután erről természetesen értesíti a céget is.

A pénztárválasztást a munkavállaló cége nem befolyásolhatja, mondjuk arra hivatkozva, hogy a könnyebb adminisztráció érdekében lépjen be minden foglalkoztatottja egy kasszához. A 18 hazai magán-nyugdíjpénztár mindegyike nyílt, azaz e szférában – az önkéntes ággal ellentétben – nincsenek csak adott munkahelyeken dolgozóknak elérhető pénztárak. Azért létezik egyfajta „szakosodás” a piacon: a villamosenergia-iparban dolgozók többsége a VIT, a távközlési, postai vagy éppen a vasúti közlekedésben tevékenykedők jellemzően a Dimenzió, a Postás és a Vasutas pénztárat erősítik.

A kkv a munkatársak jövedelmének 18 százalékára rúgó munkáltatói nyugdíjjárulékot köteles fizetni az állami Nyugdíjbiztosítási Alapnak (NYA), mégpedig függetlenül attól, hogy alkalmazottja magánpénztári tag-e valahol, vagy kizárólag a „hagyományos” tb-rendszerhez tartozik. Az alkalmazott bruttó fizetéséből levont egyéni, maximum 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjáradékból viszont a pénztártagok esetében 8 százalékot kell a magánkasszához utalni, s csak 0,5 százalékot a NYA-hoz (a csak a „hagyományos” tb-rendszerben lévőknél természetesen a 8,5 százalék mindenestül az állami alaphoz küldendő). S hogy még bonyolultabb legyen, az egyéni nyugdíjjáradék mértékének plafonja is van: idén például a 8,5 százalékos levonást munkavállalónként csak napi 16 440, illetve évi 6 millió 600 forint jövedelemig kell befizetni, az e fölötti rész viszont már járadékmentes.


Kopogtató nyugdíjpénztárak 1


Bármikor ellenőrizheti

A vállalatnak tudnia kell, hogy alkalmazottai folyamatosan ellenőrizhetik tagdíjbefizetéseit. A levont összegnek egyrészt szerepelnie kell az alkalmazott havi fizetési jegyzékén, a foglalkoztatottak adóbevallásához készített munkáltatói igazoláson, illetve a minden év január 31-éig kiadott tb-igazoláson is. A kassza ráadásul kérésre bármikor küld egyéni számlaértesítőt a tagoknak. Ha egy cég netán nem fizet, alkalmazottjának pénztára felszólítja erre, s ha ez is sikertelen, adóhatósági végrehajtást kérhet ellene.

A tisztességesen fizető vállalatoknak jó hír, hogy néhány hónapja interneten is lebonyolíthatják a tagdíjbevallásokat. Ha így döntenek, ezt a tárgyhót megelőző hónap közepéig jelezniük kell magánpénztáraiknak. Az e-bevallás titkosított módon, tanúsító cég bevonásával, elektronikus aláírásos rendszerben történik.

Önkéntes díjkiegészítés

A munkaadó cég persze bármikor dönthet úgy is, hogy önszántából kiegészíti az alkalmazottai által befizetett – s a kasszához érve tagdíjjá „átkeresztelkedő” – egyéni nyugdíjjáradékot. Ez hatékony ösztönzés a vállalat iránti hűség erősítésére is. A szabályok szerint a kiegészítő hozzájárulás a munkavállalók kötelező befizetéseinek maximum 10 százaléka lehet, azaz (mivel itt is létezik a felső korlát szabálya) idén legföljebb 600 ezer forintnyi. Alapvető előírás, hogy a cég minden munkatársára azonos feltételekkel – így a fizetés azonos százalékában – vállalhat kiegészítést.

A PSZÁF egy korábban született állásfoglalása szerint ez az önkéntes vállalati díjkiegészítés kizárólag a munkaviszonyban lévő alkalmazottaknak járhat (a megbízási szerződéseseknek tehát nem). Egy másik kizárás szerint egyéni vállalkozó saját magának nem fizethet önkéntes kiegészítést. Egy harmadik felügyeleti állásfoglalás szerint a munkáltató saját belső szabályzatában kimondhatja, hogy az önkéntes kiegészítés csak bizonyos időtartalmú, nála eltöltött munkaviszony után jár. Utóbbi megkötés bevallottan arra szolgál, hogy a próbaidősként a cégnél dolgozók után ne kelljen kötelező módon vállalni ezt a terhet.



Kopogtató nyugdíjpénztárak 2


Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.