Tisza River Project

A határokon túlnyúló vízgazdálkodási és környezetvédelmi problémák globális gondot jelentenek. A Tisza folyóra a 2000-ben bekövetkezett, katasztrofális cianid- és nehézfémszennyezés irányította a világ figyelmét. A Tisza vízgyűjtő területe földrajzilag szinte pontosan Európa közepén helyezkedik el, átnyúlva az Európai Unió határán. Mérete (157 200 km2), és egyedülálló természeti, ökológiai adottságai (167 holtág; több mint 300 értékes vizes élőhely), valamint az azokat veszélyeztető tényezők (évente előforduló árvizek és aszályos időszakok, diffúz, felületi és pontszerű szennyezések állandó veszélye) miatt vált ez a vízgyűjtő a Tisza River Project célterületévé.

• Magyar Állami Földtani Intézet (Budapest)
• Geonardo Környezetvédelmi, Térinformatikai és Regionális Projektfejlesztő Kft. (Budapest)
• Vízügyi Kutató Intézet (Pozsony)
• Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (Pozsony)
• Nemzeti Környezetvédelmi Kutatási és Fejlesztési Intézet (Bukarest)
• Északi Egyetem Baia Mare (Baia Mare)
• Vrije Egyetem (Brussel)
• Fridrich-Schiller Egyetem (Jena)
• Bécsi Egyetem (Bécs)
• Ökológiai és Hidrológiai Központ (Wallingford)

A decemberben befejeződött, 3 éves, 2,6 millió euró összköltségvetésű projektet az Európai Unió 5. keretprogramja finanszírozta. A kutatási projektet egy 11 résztvevőből álló konzorcium valósította meg, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (Vituki) vezetésével. A konzorcium résztvevői egyrészt a Tisza vízgyűjtőterületén található országokat képviselő egyetemek, kutatóintézetek és cégek, másrészt az Európai Unió vezető egyetemei és kutatóintézetei (lásd a táblázatban).

A projekt legfőbb célkitűzése, hogy integrált hidrológiai eszközök és modellek használatával és kifejlesztésével elősegítse a Tisza vízgyűjtőjében található ökológiai értékek megőrzését, valamint hozzájáruljon a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtéséhez a teljes vízgyűjtőben. A Tisza Projekt az Európai Unió által kezdeményezett Catchmod elnevezésű „szuperprojekt” része, amely a Tisza Projektéhez hasonló célkitűzésű európai vízgazdálkodási projektek klaszterezésével kívánja a kutatási eredményeket európai szinten optimalizálni.

A projektről további részletek, információk, dokumentumok, hírek és eredmények, publikációk találhatóak a hivatalos honlapon: www.tiszariver.com

A projekt során a partnerek által összegyűjtött, szolgáltatott nyers adattömegből, valamint az azokból térinformatikai módszerekkel levezetett, származtatott adatokból integrált, hibrid (többféle adattípust is tartalmazó, azokat egységesen kezelő) adatbázis készült, ez interneten is elérhető. Az adatbázishoz tartozik az úgynevezett metaadatbázis, amely az adatok kezelését, keresését, nyilvántartását, az adatbázisban való eligazodást könnyíti meg. Az adatbázis részét képezi az úgynevezett TRIS (Tisza River Information System), amely a térbeli, térképészeti adatokat (különböző vektoros térképek, tematikus térképek, távérzékelt képek, digitális terepmodellek) foglalja magában, jeleníti meg. A TRIS alapvető térinformatikai funkciókra is alkalmas (különböző térképi rétegek kezelése, nagyítás-kicsinyítés, kijelölés, lekérdezések).

A nyers és származtatott adatok felhasználásával többféle modell is elkészült. Kidolgoztak például hidrológiai, hidraulikai modelleket a Tisza vízgyűjtő egészére, valamint kisebb részvízgyűjtőkre (Zagyva, Hernád, Lápos). Vízminőségi modelleket is alkalmaztak, valamint különböző ökológiai modelleket is kifejlesztettek – ez utóbbiakat az előre meghatározott holtágakon alkalmazták.

Tisza River Project

Ajánlott videó

Friss

Népszerű

Címlapról ajánljuk

„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”