Nem tartotta elégségesnek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói és munkaadói oldala a testület pénteki ülésén azt az MSZP-s képviselői törvénymódosítást, amely kilométerenként három forintról kilenc forintra emelné a gépkocsival munkába járók adómentes költségtérítését.
Pataki Péter, a szakszervezeti oldal szóvivője szerint a javaslat csak azok gondját oldja meg, akik rendelkeznek saját gépkocsival, s a vidéki tömegközlekedési viszonyok miatt csak így juthatnak el munkahelyükre.
Azok viszont, akik nem rendelkeznek gépkocsival, eddig is többen használtak egy járművet a munkába járáshoz, vagy magán kisbuszt fizettek meg, a munkáltatótól pedig a bérlet leadása nélkül jutottak hozzá az azzal egyező költségtérítéshez. Ezt a praktikus lehetőséget, amely hosszú ideig jól működött, az év elejétől hatályos jogszabály megváltoztatta, kötelezővé tette a bérlet, a jegy leadását.
A Pénzügyminisztérium talán nem ismeri a vidéki munkába járási viszonyokat, lehetőségeket, menetrendeket, bizonyára ezért zárkózik el a korábbi bizonylat nélküli elszámolási módszer visszaállításától – vélekedett Pataki Péter. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kifejezte: a bizonylat nélküli elszámolás visszaélésekre ad lehetőséget, ezért ebben nem hajlandók megváltoztatni álláspontjukat. Arra viszont késznek mutatkozott az államtitkár, hogy a szakszervezetek által ismertetett esetekre is találjanak valamilyen kölcsönösen elfogadható megoldást.
Vadász György, a munkaadói oldal szóvivője aláhúzta: egyetértenek a szakszervezetek véleményével, a munkáltatóknak is hátrányos a korábbi költségtérítés szigorítása és a kilenc forintra emelés ezt a problémát nem oldja meg. A testület megvitatta az adózás adminisztratív terheit csökkentő törvénymódosítások kormányzati javaslatát.
Katona Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte: most csak olyan, inkább technikai jellegű módosítások vannak napirenden, amelyek nem csökkentik az állami bevételeket. Dolgoznak viszont azon a széles körű adóreformon is, amelynek célja, hogy többen fizessenek kevesebb adót. Ennek része az áfa-szabályok korszerűsítése, az iparűzési adó fokozatos csökkentése, kiváltása.
Vadász György ezzel kapcsolatban megjegyezte: úgy érvényesülhetne a többektől kevesebb adót, járadékot elv, ha azt a becslések szerint 600 ezer munkavállalót is bevonnák ebbe a körbe, akiket illegálisan foglalkoztatnak. Ezt el lehetne érni például azzal, ha bizonyos csoportok – így pályakezdők, munkanélküliek – legális foglalkoztatása esetén a munkáltatók az összes munkaadói, munkavállalói foglalkoztatási adó- és járulékterhet például egy 25 százalékos átalánnyal egyenlíthetnék ki. Ez megérné a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt, hogy ne illegálisan dolgozzanak – vélte Vadász György
Mostohafiától szült gyereket az avar nő
A magyarokhoz hasonlóan harcos, sztyeppei nép erősen őrizte keleti genetikai állományát, olykor az asszony is „öröklődött” a családon belül – minden eddiginél részletesebb kutatás jelent meg a Kárpát-medencei avarok társadalmi és családi életéről.
