Üzleti tippek

Gyorsabban lehetne céget alapítani

Az új társasági és cégtörvény tervezete szerint, 2006 őszétől olcsóbban és gyorsabban, akár 48 órán belül is alapítható majd kkt., bt., és kft.

Az Igazságügyi Minisztérium honlapja szerint, a kormány által elfogadott koncepció alapján az új társasági és cég törvényt előkészítő kodifikációs bizottság a normaszövegek tervezeteit még ez év első felében elkészíti, és kiterjedt szakmai-társadalmi vita után 2005 őszén terjeszti a kormány elé.

Sárközy Tamás egyetemi tanár, a kodifikációs bizottság elnöke korábban elmondta: a még 1988-ban megalkotott és 1997-ben megújult társasági és a cégeljárásról szóló törvények megújítását elsősorban az EU Bizottság által 2003 májusában összeállított, “A társasági jog modernizációja és a vállalatirányítás erősítése – Cselekvési Terv” megjelenése indokolja.

Ennek fő célkitűzései: a részvényesi jogosultságok és a hitelezők védelmének megerősítése, a vállalatok mobilitásának növelése, és szigorúbb szabályok érvényesítése, különösen a közzététel terén a tőzsdén jegyzett társaságokkal szemben. A kis- és középvállalkozásokra viszont rugalmasabb, megengedőbb szabályozás kialakítását, továbbá a társasági formákkal való visszaéléssel szemben garanciális szabályok alkotását tűzi ki célul az EU.

Magyarországon a gyorsabb cégalapítást lehetővé teszi az elektronikus cégbírósági ügyintézés, ami 2005. szeptemberétől a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok cégirataira nézve már megteremtette az internet útján történő lekérdezéshez szükséges jogi szabályozást. E két társasági formára nézve akkortól lehetővé válik a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmek elektronikus úton történő benyújtása is.

A tervezet szerint jelentősen csökkenhet a cégalapítási tőke nagysága is, ami elsősorban a kis- és középvállalkozások számára okozott nehézséget, különösen a kft-k 3 millió forintos minimum tőkéjének előteremtésekor.

A liberalizálás mellett bizonyos szigorítások is várhatók, például az úgynevezett nyilvános, tőzsdei részvénytársaságok vezetési körülményeiben, nyilvánosságának fokozásában – mondta Sárközy Tamás. A kisbefektetők tömegeinek érdekét szolgálja az ilyen cégek felelős vállalatvezetésének megerősítése.

A tervek szerint lényegesen változik a cégbíróságok funkciója, mivel a rendszerváltást követő cégalapítási láz véget ért, így a cégbírósági munka hangsúlya áttevődhet a cégbejegyzésről, törlésről a cégek ellenőrzésére, törvényességi felügyeletére, mi több, a gazdasági perek is átkerülhetnek a cégbíróságokra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik