A magyar dinnyének jó piaci pozíciói vannak az Európai Unióban – vélekedtek a szakemberek csütörtökön Derecskén, ahol a dinnyeszezon előtt egyeztetést tartott a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A házigazda Havita-TÉSZ Szövetkezet elnöke, Szabó Imre arról számolt be, hogy Derecskén 1999-ben felfüggesztették a dinnyetermesztést a szűkülő piacok miatt, most azonban újrakezdték, mert az Európai Unió jelentős piacokat jelent a magyar dinnyének. Kiderült ugyanis, hogy abban az időszakban, amikor a magyar dinnye érik, már kifut a korábbi érésű görög, olasz és spanyol dinnye.
Magyarországon évente általában 140-180 ezer tonna dinnye terem időjárástól függően. A szakember elmondta azt is, hogy jelenleg minden ötödik magyar dinnye kerül belföldre, a termés 80 százaléka exportra megy, de ez a mennyiség akár meg is többszörözhető.
“Tavaly az országban 9.800 hektáron termett dinnye, az idén a hűvösebb időjárás miatt a vetésterület 10 százalékkal kisebb ” – mondta el a szakember.
Szólt arról is, hogy technológiaváltás figyelhető meg a magyar dinnyetermesztésben. Míg korábban ezer-kétezer palántát helyeztek ki egy hektárra, most a palántaszám eléri az 5-8 ezret, s a fóliával letakart földeket csepegtető öntözést alkalmaznak.
Szabó Imre szerint ezzel a módszerrel az eddigi hektáronkénti 25 tonnás termésátlag a jövőben megduplázható.
Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója a termelői összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint jelenleg hat dinnyetermelő régió van Magyarországon, de mindössze egy-kettőben indult még csak meg a termelői összefogás.
Mártonffy Béla a magyar dinnyeértékesítés uniós lehetőségei kapcsán megerősítette: nem kell szorgalmazni a koraibb fajták elterjesztését, mert a később érő magyar dinnyének van jelentős piaci lehetősége az uniós országokban.
Magyar közmondást idézett Hszi Csin-ping Sulyok Tamásnak
A kínai elnök meghívta Pekingbe a magyar államfőt, aki nem ellenkezett
