Kapcsolódó jogszabályok az Opten Kft.-től: 1994. évi LV. törvény a termőföldről |
Befektetési időzítés szempontjából figyelembe ajánljuk a következő eseményeket: • 2004. I. félév: csatlakozás, Magyarország alacsonyabb kockázati szintje • 2004. II. félév: új befektetői csoportok aktivizálódása • 2004–2005.: agrártámogatások első kifizetései www.foldbroker.hu |
A duplázódó bérleti jövedelem, amely ráadásul öt évnél hosszabb haszonbérleti szerződés esetén adómentes, a jelenlegi földárak akár gyors duplázódását is hozhatja. Für Zoltán ezt az előrejelzést azzal magyarázza, hogy a jelenlegi, a föld árára vetített 2–3 százalékos bérleti jövedelem „reálkamatnak” tekinthető, mert a föld nem amortizálódik, és az ára legkevesebb követi, de meg is haladhatja az inflációt. A 4–6 százalékos reálhozam pedig felkeltheti a pénzügyi befektetők érdeklődését is, a kereslet bővülése pedig az árak emelkedését fogja kiváltani. Ezzel magyarázza a földbróker, hogy a mai átlagos 400–450 ezer forint hektáronkénti árak 2004 és 2006 között jelentősen nőhetnek.
Mit keressek? A befektetői biztonság szempontjából továbbra is a Dunántúl a legalkalmasabb: jók a csapadékviszonyok, van kínálat. A javasolt méret 100 hektár körül (40–50 millió Ft). Minőségben az átlag 17 aranykorona/hektár feletti terület már megfelelő. Ideális a 100 hektárnál nagyobb befektetés, mert az később bármilyen termelő (vevő) szempontjából jó üzemméret. A bérleti díj ma a termelési költségek 10 százaléka körül van, ezért nem gond a bérbeadás. Ha beindul a földalapú támogatás, érvényesíthető lesz a jelenlegi bérleti díj emelése, ezért ügyelni kell a bérleti szerződés újratárgyalhatóságára. |
A vásárlás azonban továbbra is csak a magyar magánszemélyek részére lehetőség, mégpedig legfeljebb 300 hektárig. Külföldiek a földtörvény tiltásai miatt nem vehetnek földet még hét évig (2011) és a cégek sem vásárolhatnak. Jogi személy egy esetben azonban jelenleg is vásárolhat olyan céget, amely – még a korlátozó törvénymódosítás előtt – legálisan rendelkezik földtulajdonnal.
Külföldi magánszemély abban az esetben vásárolhat jelenleg is magyarországi termőföldet, ha igazolni tudja, hogy három éve már itt lakik és mezőgazdasági tevékenységet folytat. Efféle igazolással ugyanis a földvásárlás szempontjából ő már „magyarnak” számít.
Vásárlás külföldön
Ízelítő az eladandó birtokokból: – Lesenceistvánd határában öthektáros szántó ötszázezer forint híján ötvenmillió forint, – Balassagyarmat közeli 650 hektáros vadászterület, erdő, legelő, szántó 208 millió forintért eladó, – Borsodi 1050 hektár szántó, három tagban, bérlővel, félmilliárd forintért eladó. |
Nem mindegy az sem, hogy milyen termőföldet vásárol a befektető (keretes). A javasolt minimális méret 50 hektár, illetve 20 millió forint. A hektáronként átlagosan 17 aranykorona feletti terület minősége már megfelelő. Az ideális a 100 hektárnál nagyobb befektetés, mert ez bármilyen termelő szempontjából már jó üzemméret, tehát könnyebben és gyorsabban értékesíthető.
Fontos szempont a terület kiválasztásában a bérbeadhatóság, ha azonban a terület jó adottságú, a bérbeadás nem jelent gondot. A hozam nagyságára, a termőföldpiaci árakra a politikának, az állami beavatkozásoknak még az uniós csatlakozásnál is nagyobb hatása lehet.
A birtokkoncentráció gyorsítására hivatott Nemzeti Földalap színrelépése, felvásárlásainak, a „földért életjáradék” programjának a földbróker szerint csekély a hatása a piacra. Ahhoz, hogy érdemben generálja a földforgalmat, legalább 300 milliárd forinttal kellene rendelkeznie. Ekkora kerettel lenne képes az alap a kárpótlással kistulajdonosokhoz, osztatlan közös tulajdonba került területeket, egy hektárnál kisebb parcellákat felvásárolni, majd egyesítve továbbértékesíteni. Ezzel szemben tavaly a földalap vásárlásai és értékesítései a földterület alig egy százalékát érintették.
Külföldiek is vehetnek földet
Talált pénz A mezőgazdasági földalapú támogatásokra az unió regisztrált „földhasználói”: a földet művelő cégek és a magánszemélyek számíthatnak. Ez alapvetően a gazdasági tevékenység folytatását elősegítő, jövedelemkiegészítő támogatást jelent, amelynek mértéke jelenleg az unióban hektáronként és évente 70 000 forint. A koppenhágai egyezmény értelmében ebből a hazai földhasználók 2004-ben „csak” 25 százalékot kapnak, ám a mérték évenként növekszik. A magyar kormány az uniós részt további 30 százalékkal (21 000 forinttal) kiegészítheti. A 2004. évre tehát hektáronként 38 500 forint támogatással számolhatnak a gazdák, tavaly Magyarországon csupán 7000 forint volt a hektáronkénti „föld alapú” támogatás. Már az idei év után az uniós terület alapú támogatásokkal tehát megduplázódhat a termőföldből származó jövedelem. |
A földbróker tapasztalata ezzel szemben, hogy az illegális megállapodásokkal, „zsebszerződéssel” földet vásárló külföldiek száma inkább fogy. Főleg azért, mert a tőkeínség már akkora, hogy a gazdálkodók sem tudnak élni még a jelzáloghitel kínálta vásárlási lehetőséggel sem, mert nincs befektethető szabad pénze még az önerőhöz sem.
Idén egyébként álmosan indult a földpiac, amelyet némileg megmagyaráz az egyelőre korlátozott kínálat és a tavalyinál hektáronként legalább 100 ezer forinttal magasabb ár. Bár ezek uniós mércével még így sem meghökkentőek. Az EU-ban ott a legnagyobb a termőföld ára, ahol a legmagasabb a népsűrűség, például Németországban (11 ezer euró/hektár), Belgiumban (8–12 ezer euró/hektár), Hollandiában (12 ezer euró/hektár). Még az olcsó görögországi, portugáliai, illetve spanyol, osztrák ár is a többszöröse a magyar átlagnak. A befektetők ezért számíthatnak árnövekedésre, hiszen a szomszédos Burgenlandban például 7700 eurót, azaz 0,9–2,5 millió forintot kérnek egy-egy hektárért.