Üzleti tippek

Támogassa dolgozója nyaralását!

admin

2004. 06. 03. 00:00

Kedvezőtlenül érintette a vállalati utaztatásokat a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok ez évi szigorítása. Minden kedvezmény szerencsére nem veszett el: üdülési csekket most is érdemes adni a dolgozóknak, de megéri valamely egészségpénztárba is fizetni számukra.

A vállalkozások többféle formában segítik a munkavállalóik nyaralását: még most is akadnak olyan cégek, amelyek saját nyaralójukban látják vendégül dolgozóikat, mások nyaralókat, apartmanokat bérelnek számukra, de előfordul az is, hogy inszentív utat kapnak a legjobb teljesítményt nyújtók. A leggyakrabban azonban üdülési csekk jár az alkalmazottaknak. Az ilyen típusú juttatások népszerűek a cégek körében, mert mindenki jól jár: a vállalkozásnak – adott esetben – kevesebbe kerül, mintha ugyanezt munkabérben kapná a dolgozó, akinek viszont „nettóban” marad több. A természetbeni juttatások ez év januárjában bevezetett szigorítása azonban sokat ártott az ilyen típusú juttatásoknak. Ha ugyanis olyan utazásról van szó, amely adóköteles, nincs különbség: ha a magánszemély munkaviszony keretében nem pénzbeni juttatást kap – vagyis mondjuk a cég befizeti a spanyol tengerpartra –, akkor ezt úgy kell kezelni, mintha munkaviszonyból származó pénzjövedelmet kapott volna. Tehát a közterhek ugyanazok, mintha bérként kifizették volna. Január óta ugyanis csak az számít természetbeni juttatásnak, amit az szja-törvény annak minősít, s természetesen csak az abban meghatározott mértékig, s a kivételektől eltekintve a nem pénzben juttatott bevétel a pénzbeni bevételhez hasonlóan adózik. Megszűnt tehát az a lehetőség, hogy ha utaztatták a cégek a dolgozóikat, akkor ez – adott esetben – jóval kevesebbe kerülhetett nekik, mintha ezt a nettó összeget bérben adták volna oda. Szolnoki Béla, a BDO Kontroll Kft ügyvezető igazgatója azonban mindehhez megjegyezte, hogy ha az utazást jutalom helyett kapták a dolgozók, akkor az a korábbi szabályok szerint is úgy adózott, mint a jutalom.

1. Üdülési csekk

Természetbeni juttatás:

– a reprezentáció, az üzleti ajándék,
– a kifizető által több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, vagy nyújtott szolgáltatás, ha a kifizető nem tudja megállapítani, hogy ebből az egyes magánszemélyek mennyi bevételt kaptak, (ha rosszhiszeműen jár el a kifizető, szankcióval terhelik),
– a kifizető által jogszabály rendelkezése következtében magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
– munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék vagy szolgáltatás, feltéve, hogy a termék megszerzése, a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen elérhető, ugyanakkor a készpénz-helyettesítő eszköz csak az szja-törvény külön rendelkezései alapján minősülhet természetbeni juttatásnak,
– a munkáltató által több munkavállaló részére a kollektív szerződésben rögzítetten, azonos feltételekkel és módon, ingyen, vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás, ha a juttatásra jogosultak körét a kollektív szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg, (a készpénz-helyettesítő eszköz csak az szja-törvény külön rendelkezései alapján minősülhet természetbeni juttatásnak),
– a kifizető által a névre szóló üdülési csekk ellenértékéből adott engedmény magánszemélynek juttatott adóköteles része,
– a kifizető által – a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkeztetés vagy más szolgáltatás,
– a kifizető által sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás, ideértve a kizárólag ezen szolgáltatás igénybevételére szolgáló utalványt is,
– a kifizető által személyszállítási szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel,
– a kifizető személygépkocsija (cégautója) magáncélú használata következtében keletkezett jövedelem,
– az szja-törvényben meghatározott adómentes természetbeni juttatások,
– a kifizető által üzletpolitikai célból ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, vagy nyújtott szolgáltatás révén a magánszemélyeknek juttatott adóköteles bevétel, ha az nem nyeremény, nem vetélkedő vagy verseny díja,
– a kifizető által több magánszemély (mint biztosított) javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem a munkakör, beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét.

A gazdasági növekedéssel, a reáljövedelmek emelkedésével a belföldi túrizmus igencsak megélénkült az utóbbi években. S bár mostanában sok cég visszaszorította béren kívüli juttatásait, az üdülési csekk népszerűsége töretlen, sőt inkább fokozódott. Köszönhető mindez a kedvezőbbé vált adózási feltételeknek. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis az üdülési csekk bizonyos összeghatárig adómentes természetbeni juttatásnak minősül, s csak ezen összeg fölött adóköteles. De ekkor sem összevont jövedelemként, hanem a természetbeni juttatás kedvezőbb szabályai szerint – hívja fel a figyelmet Szolnoki Béla. Az adómentességet az a kifizető érvényesítheti, amely rendelkezik a magánszemély üdülési csekkel kapcsolatos nyilatkozatával. Ha nincs ilyen nyilatkozat, vagy létezik, de valótlan, akkor az adóhatóság adóhiányt állapít meg. A kifizetőnek az ellenérték nélkül vagy engedménnyel a magánszemélynek juttatott üdülési csekkekről – érték, engedmény, megfizetett adó – magánszemélyenként az adóazonosító jel feltüntetésével adatot kell szolgáltatni az adóhatóság számára.

Közterhei:
a) Személyi jövedelemadó: az üdülési csekk ellenértékéből adott engedmény ebben az évben 53 ezer forintig adómentes, az efölötti rész adóköteles, utána 44 szja-t kell fizetni.
b) Társasági adó: a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek az adóköteles rész és közterhei, ha a törvényben meghatározott személyek – munkavállaló, vezető tisztségviselő, a cég tevékenységében személyesen közreműködő tagja, a vele korábban munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasa, vagy ezek közeli hozzátartozója – kapják.
c) Járulékok: az adómentes részt nem terheli járulék sem, az adóköteles rész után munkavállaló esetén 29 százalék tb-járulékot, és 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetni, nem alkalmazott esetén pedig 11 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetendő.

2. Saját nyaralóban üdültetés

Kisebb vállalkozásoknál ritkaság, nagyobbaknál viszont ma is előfordul, hogy a cégnek vagy a szakszervezetnek saját tulajdonában, vagy kezelésében üdülő van. Ha a munkaadó az ilyen belföldi üdülőbe a saját dolgozójának, nyugdíjasának és a velük együtt üdülő közeli hozzátartozójuknak ingyenesen vagy kedvezményesen beutalót biztosít, akkor az ily módon biztosított kedvezmény adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Ugyanakkor ebből a kedvezményből személyenként 53 ezer forint adómentes, ha az érintett személy nem kapott ebben az évben egyetlen fillér üdülési csekket sem. Az adómentesség „fejében” viszont a vállalkozás adminisztratív teendői megszaporodnak, mivel az ily módon biztosított juttatásról – az adómentes és az adóköteles rész szerinti bontásban – nyilvántartást kell vezetnie mégpedig személyenként, megjelölve az adóazonosító számot is.

Közterhei:
a) Személyi jövedelemadó: személyenként 53 ezer forintig adómentes, az efölötti rész adóköteles, utána 44 százalék szja-t kell fizetni.
b) Társasági adó: a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül az adóköteles rész és közterhei, ha a társasági adótörvényben meghatározott személyek – munkavállaló, vezető tisztségviselő, a cég tevékenységében személyesen közreműködő tagja, a vele korábban munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasa, vagy ezek közeli hozzátartozója – kapják.
c) Járulékok: az adómentes részt nem terheli járulék sem, az adóköteles rész után munkavállaló esetén 29 százalék tb-járulékot, és 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetni, nem alkalmazott esetén pedig 11 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetendő.

3. Üdültetés bérelt nyaralóban

Több cég döntött úgy a korábbi években, hogy kibérelt egy vagy több apartmant, s azt ingyenesen vagy kedvezményes áron adta tovább dolgozóinak. Az adóköteles természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok ez évi szigorításával idén bizonyára mérséklődik a nyaralás ily módon történő támogatása.

Előfordulhat, hogy a cég a juttatáshoz kapcsolódó adókötelezettséget a juttatásban részesülőtől nem tudja levonni. Ilyen például, ha a hozzátartozó is nyaral, aki viszont nem dolgozója a juttatást biztosító cégnek. Ebben az esetben a cégnek a juttatás összegéről igazolást kell kiállítani, amely alapján a magánszemély önmaga köteles megfizetni az adóelőleget a negyedévet követő hónap 12. napjáig és az éves adóbevallásában ezt bevallani – hívta fel egy fontos kötelezettségre a figyelmet Szolnoki Béla.

Közterhei:
a) személyi jövedelemadó: a magánszemély és a juttató közötti jogviszony függvényében adóköteles jövedelemnek minősül.
b) Társasági adó: a munkavállalónak ily módon biztosított juttatás, s annak közterhei a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősülnek.
c) Járulékok: alkalmazott esetében a munkabérhez hasonló közterhek terhelik: a cég a juttatás után 29 százalék tb-járulékot, és 3 százalék munkaadói járulékot fizet, a dolgozótól pedig 8 százalék nyugdíjbiztosítási, 4 százalék egészségbiztosítási és 1 százalék munkavállalói járulékot kell levonni.

4. A munkáltató utazási utalványt ad dolgozójának

Nem egy cégnél a jutalmazás kedvelt formája volt az elmúlt években, hogy a cég az utat megvette az utazási irodától, s azt – többnyire – ingyen továbbadta a legjobb teljesítményt nyújtó dolgozóinak – ez adott esetben, de nem mindig – természetbeni juttatásként vált adókötelessé. Az idei szigorításokkal viszont vélhetően az ilyen típusú utazásoknak is befellegzett, kivéve, ha nem olyan utakról van szó, amelyek teljes egészében cégköltséget jelentenek (például a kiküldetés), s nem jelentenek juttatást a magánszemélynél. Ilyen például – adott esetben – ha ez az inszentív út teljesen szakmai jellegű, vagy mondjuk lehet ilyen egy „csapatépítő tréning” is.

Közterhei:
a) személyi jövedelemadó: a magánszemélynél összevonandó jövedelem az a bruttó összeg – vagyis áfával együtt – , amennyiért a cége az utazási irodától megvette az utazást ( a piaci érték).
b) Társasági adó: a munkáltató által megfizetett, az utazással kapcsolatos minden költség – ideértve a közterheket is –, a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül.
c) Járulékok: alkalmazott esetében a munkabérhez hasonló közterhek terhelik: a cég a juttatás után 29 százalék tb-járulékot, és 3 százalék munkaadói járulékot fizet, a dolgozótól pedig 8 százalék nyugdíjbiztosítási, 4 százalék egészségbiztosítási és 1 százalék munkavállalói járulékot kell levonni.

5. Üdülés cégpénzen köztehermentesen

Az egészségpénztárak előnyeit sok munkáltató nem fedezte még fel, pedig érdemes lenne. Különösen amiatt, hogy az ezekhez kapcsolódó kedvezmények bővültek januártól, míg a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szigorodtak. Megéri kihasználni a lehetőséget, hiszen a cég az egészségpénztárba adó- és járulékmentesen fizethet a dolgozója nevére, a pénztár pedig különböző szolgáltatásokat finanszíroz a dolgozónak. Ráadásul az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegnek a tárgyhavi minimálbért meg nem haladó része adómentes – hangsúlyozta Szolnoki Béla.

Bár a pénztártagok által igénybe vehető szolgáltatások köre éppen szűkült, még így is érdemes élni a most már szűkebbre szabott, ám így is kedvező lehetőséggel. Az új szabályok szerint csak orvosi javaslat mellett fizethet ki üdülési számlát az egészségpénztár, s a számlán szerepelni kell a szállodában igénybe vett egészségügyi szolgáltatásnak is. Sajnos falusi turizmust már nem finanszírozhat az egészségpénztár, de még mindig van lehetőség gyógyüdülőben vagy legfeljebb háromcsillagos welneszhotelben töltött üdülés kifizetésére. Évente tagonként maximum 150 ezer forintot lehet erre költeni, s feltétel még az is, hogy a tagnak az egyéni számláján lévő összegnek csak a fele fordítható üdülésre.


vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.