A parlament nemrégiben – az adótörvényeket módosító csomagban – féloldalú amnesztiát hirdetett a kényszervállalkozásoknak. Azok a cégek, amelyek megbízási jogviszonyként leplezik a munkaviszonyt, mentesülnek minden hátrányos jogkövetkezmény alól, ha jövő év június 30-áig megszüntetik ezeket a jogviszonyokat, és normál jogviszonyban foglalkoztatják tovább azokat, akikkel idáig valamilyen vállalkozásra utaló szerződéseket kötöttek. Az amnesztia feltétele még, hogy július 31-éig jelentést küldjenek az APEH-nek, amelyben közlik azok neveit is, akiknek a jogviszonyát átminősítették.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke tegnapi tájékoztatóján elmondta, hogy a jogalkotás folyamatában az utolsó pillanatban – megváltoztatva az eredeti szöveget – bizottsági módosító indítványként kerültek be a végleges mondatok a javaslatba. Ezzel hátrányos helyzetbe kerültek a “munkavállalók”, mivel rájuk az amnesztia nem vonatkozik, így visszamenőleg hét évre meg kell fizetniük a személyi jövedelemadót, a nyugdíj-, a munkavállalói és az egészségbiztosítási járulékot. Ezen felül az adóhiány ötven százalékát bírságként, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresével számított késedelmi pótlékot is fizetniük kell.
A közbeszerzési felhívások között évek óta szerepel ajánlatkérôként az APEH számos igazgatósága – mondta Vadász István, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Ezek az eljárások adatfeldolgozásra szólnak, a munkát pedig az ajánlatkérô telephelyén, az ô számítógépével és szoftverével, valamint felügyeletével kell elvégezni. Az ilyen szerzôdéseket minôsíti az APEH kényszervállalkozásnak. (Az adóhivatalt csak a számvevôszék vizsgálhatja.) Minisztérium is írt ki közbeszerzési eljárást jogszabálytervezet elkészítésére, a színházak világosító és színpadtechnikai munkákra, a rendôrség és a kórházak pedig ôrzô-védô szolgáltatásra. Ha a magánszemélyek betéti társaságainak meg kell fizetniük az elmulasztott adót, arra megtakarítás hiányában képtelenek, tehát csôdbe mennek. A költségvetési szerveknek pedig hiányzik ugyanez a pénz a büdzséjükbôl. A megoldás egyszerű, mégis kivitelezhetetlen: a kényszervállalkozás gazdasági alapját – a megfizethetetlen közterheket – kell megszüntetni.
A munkaadó ugyanakkor mentesül a levont áfa és az alvállalkozói díjként elszámolt összeg közterhei visszafizetése alól. Emellett lemond az állam a levonni elmulasztott adók ötven százalékát kitevő mulasztási bírságról. Cserébe viszont megkapja a kényszervállalkozók listáját.
Az amnesztia féloldalúságát bírálja Szabó László, a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara alelnöke is, aki szerint az érintett vállalkozók aligha rendelkeznek megfelelő anyagi tartalékokkal ahhoz, hogy kifizessék a több éve halmozódó köztartozásokat. A 107 ezer taggal – köztük 21 ezer egyéni vállalkozóval – rendelkező kamara alelnöke meglepően úgy fogalmazott: a szakmát nem érdekli a meghirdetett amnesztia, ahogy az egész kényszervállalkozói témakör is egyre kevésbé, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy ha egyszer a vagyonvédelemről szóló törvény megengedi az egyéni vállalkozók foglalkoztatását, akkor azt sem az APEH, sem a munkaügyi ellenőrök nem tilthatják meg.
A kamara amúgy is maga szeretné rendbe tenni a “szenynyest”, s az ágazatról készülő új törvény kapcsán kezdeményezte, hogy szigorítsák az egyéni vállalkozók alkalmazásának feltételeit.
A számviteli törvény úgy rendelkezik, hogy a mérlegképes könyvelőknek regisztráltatniuk kell magukat a Pénzügyminisztériumban. Az így létrejött lista nyilvános, de a nyilvánosságra hozatal módját – alkotmányellenesen – egy kormányrendelet szabályozza. A lista a hét végéig a PM honlapján is olvasható volt. Az Adótanácsadók Egyesületének tiltakozására a honlapról lekerült a lista, viszont közben ez alapján a BSA (magyarul: szoftverrendőrség) felhívást küldött minden mérlegképes könyvelőnek, amelyben szoftverbevallásra szólítja fel őket. Csak azt felejtette el közölni, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.
„Tojt a fejünkre, egyből láttuk, hogy ez kampec” – így hasadt szét Baranyi Krisztina és az ellenzék szövetsége Ferencvárosban
Szinte az összes jelenlegi ellenzéki képviselő Baranyi Krisztina polgármester ellenében indul a IX. kerületi önkormányzati választáson, és megnyerték maguknak a Ferencvárost húsz évig irányító Gegesy Ferencet is. Miért döntöttek így, és mivel vádolják egymást a főszereplők? Utánajártunk.
