A kényszervállalkozások problémája továbbra is megoldatlan marad, mivel a korábban megoldásként “tálalt” önfoglalkoztatási jogszabályból valószínűleg nem lesz semmi, közölte a Magyar Hírlap. A kormányzat külön jogszabályokkal oldaná meg a leginkább érintett szakmák dilemmáját.
Több mint féléves társadalmi vitából és a több száz oldalra rúgó szakértői anyagból kiderült: az önfoglalkoztatási státus tervezett bevezetése nem alkalmas annak a problémának a kezelésére, amelyre szánnák, vagyis az úgynevezett kényszervállalkozók dilemmájának megoldására – derült ki a Magyar Hírlap tudósítása szerint kedden az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaerőpiaci bizottságának ülésén. Az önfoglalkoztatói jogviszony ugyanis csupán a munkavállalók számára lett volna előnyös, hiszen a tervek szerint ők továbbra is a vállalkozókra vonatkozó kedvezőbb jogszabályok szerint adóztak volna, a munkaadóknak azonban a számlára kifizetett összeg után is meg kellett volna fizetniük a tb-járulékot.
A kormány indoklása szerint a hazai foglalkoztatási viszonyok palettája túlságosan sokszínű ahhoz, hogy egységesen lehessen kezelni, ezért inkább speciális jogszabályokban rendeznék azon szakmák helyzetét, ahol a munkavégzés jellege indokolja vállalkozási vagy megbízási szerződés megkötését a klasszikus munkaviszony helyett. A kormányzat egyrészt a már meglévő törvények módosításával, illetve külön jogszabályok megalkotásával szabályozná a foglalkoztatási viszonyokat, másrészt a munka törvénykönyvét is felülvizsgálná abból a szempontból, hogy megfelelő-e a különböző foglalkoztatási formák szabályozása, a közterhek megosztása.
A szabályozások tartalmáról és az érintett szakmák köréről azonban egyelőre még semmit sem lehet tudni, hiszen annak kidolgozásába még csak azután vágnak bele az érintett minisztériumok a szakmai szervezetekkel és érdekképviseletekkel közösen, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács elfogadja a kormányzati előterjesztést. Mindenesetre a szaktárca a biztonsági őrök, a művészek, az újságírók, a sportolók és közúti fuvarozók esetében indokoltnak tartja a speciális szabályozást.
A kényszervállalkozások elleni küzdelem meghirdetése óta folyamatosan visszavonuló kormányzat ráadásul most már magát a problémát is sokkal kisebbnek látja, mint az elején, írja a lap. Noha a munkaerőpiaci szakértők több százezerre taksálják a színlelt, vagyis a valójában munkaviszonyt palástoló vállalkozási, illetve megbízási szerződéssel foglalkoztatottak számát, az FMM 45-60 ezer fősre becsüli az érintettek körét. A szaktárca szerint a magyar gazdaságban nem tömeges jelenség a “színlelt” szerződés, inkább jellemző az egyáltalán nem, vagy a valóságosnál alacsonyabb jövedelemmel bejelentett foglalkoztatás.
