Ha a szüretig, illetve a szüret idején is kedvező időjárás lesz a borvidékeken, akkor előreláthatóan idén is jó, egyes borvidékeken kiváló minőségű bor kerül majd a pincékbe. A termés mennyisége viszont még a kevésnek mondható tavalyitól is elmarad.
Az idei időjárás még a szárazságtűrőnek mondható szőlőültetvényekre is kedvezőtlen hatással volt: a legfrissebb, június végi országos termésbecslés szerint a tavalyi – KSH szerinti – 3,3 millió hektoliternél 15-20 százalékkal kevesebb bor kerülhet a pincészetekbe. A szárazság azonban csak az egyik káokozó tényező, korábban a fagy okozott súlyos gondokat, különösen a csongrádi és a kunsági borvidékeken – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.
A minőségre viszont kedvező hatással volt meleg. Előzetes vizsgálatok szerint idén is jó, egyes borvidékeken egyenesen kiváló minőségű lehet a termés, ehhez azonban az is kell, hogy a szüret befejezéséig kedvező legyen az időjárás. A fürtök tíznapos, egyes helyeken kéthetes érési előnyben vannak még az elmúlt évi állapothoz képest is – mondta el Urbán András. Így sok helyen már e hét végén elkezdik a csabagyöngye szedését, az Irsai Olivér szüretelése pedig vélhetően a jövő héten indul.
Az elmúlt napokban hullott csapadék a korai és a közepes érésű fajtákon már nem sokat segített – véli Urbán –, a késői fajták esetében ellenben mennyiségi növekedést és minőségi javulást is eredményezhet.
A szakember leginkább a fehér szőlőnél számít áremelkedésre. Itt fajtától függően 10-20 százalékkal nőhet az átvételi ár az elmúlt évekhez képest.
A kék szőlő esetében kisebb lesz a drágulás, különösen a villányi és a szekszárdi térségben. Kedvező tendencia az is, hogy a belföldi piac kiegyensúlyozottabbá vált. Az elmúlt évek felhalmozódott készletei ugyan lényegesen apadtak, ám a hazai igények teljesítése még az idei várható gyér termés ellenére sem kerül veszélybe. Urbán András hozzátette ehhez, hogy elsősorban az asztali borok esetében csökkentek a tartalékok, minőségi borokból viszonylag bőségesnek mondhatóak a készletek. Kedvező változás, hogy a termelők körében fokozatosan nő a felújítási kedv, az új tőkék ültetése immár közelíti a szakemberek által megfelelőnek tartott évi 3 ezer hektárt.
A magyar borok egyébként – az ausztrál, chilei exportőrök offenzívája miatt – ismét némi teret veszítettek az angol piacon, az éves exportvolumen 800-900 ezer hektoliterre csökkent az 1997-es 1,3 millióról. A tendencia megállítása érdekében Oroszországban és az utódállamokban, valamint Lengyelországban kóstolókat szerveznek, hogy a magyar borokra – amelyeknek a mai napig jó hírűek ezekben az országokban – ismét felhívják a figyelmet.
