A módszer neve: vállalati EU-tükör, ami lajdonképpen egy teszt, amely:
ˇ olyan helyzetfeltárás a vállalkozás adott helyzetéről, amely kiterjed a cég üzleti-gazdasági működésének lehetőség szerint minden egyes részterületére;
ˇ a felmérés megállapításai alapján pedig módszertani segítséget ad a felkészüléshez, a célszerű feladatok kijelölésével.
A vállalati tükör elkészítése nem helyettesíti a menedzsement szakirodalom és a tanácsadók igénybevételét. Viszont hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozók az uniós alkalmazkodással kapcsolatban egészen pontosan meg tudják fogalmazni problémáikat, másrészt azonosítani tudják hiányosságaikat és feladataikat. Ha egy vállalkozó rendszeresen ismételve válaszol az EU- tükörben feltett kérdésekre, szembenézhet azzal a kérdéssel: tudja-e mivel kell számolni az EU csatlakozás után. Ez egyúttal hozzásegíti ahhoz is, hogy rendszeresen ellenőrizze felkészülésnek, alkalmazkodásának helyzetét, gyakorlati elemeit és tennivalóit.
A modell lényege a következő:
Jelölje be magának a megfelelő válaszokat a sablonszerű tesztben, majd erről készítsen egy összefoglaló táblázatot. Az első stratégiai tükör elkészítése után értékelje ki munkatársaival a megállapításokat. Fogalmazzák meg azokat a feladatokat és szükség esetén azokat a kérdéseket, amelyek a saját vállalkozásának jellegzetességei. Ezeket vegye fel a tesztbe és az ismétlődő újabb tükörkészítésnél is következetesen alkalmazzák.
A válaszokat így jelölje:
Tudom, vagy rendben van a vállalatomnál: OK
Nem tudom megválaszolni a kérdést, utána kell néznem: —
Teljesen bizonytalan, alaposan meg kell vizsgálni a kérdést. ?
Kérdéssor
A) Stratégiai kérdések:
Elvárások az EU-csatlakozással kapcsolatban
1. Milyen változások adódnak a vállalata számára az EU-viszonylatú aktív üzletpolitika kialakítása során?
– a hazai (belföldi) szabályozás részéről
– a külkereskedelem szabályozásának terén
– a külpiaci szabályok /rendtartások következtében
– az üzleti partnerkapcsolatok változása miatt
– – egyéb, éspedig:
2. Milyen új lehetőségeket tudna elérni?
– új piacok tekintetében
– új vevők területén
– új források megszerzésében
– új együttműködési lehetőségek tekintetében
– egyéb, éspedig.
3. Milyen új konkurensekkel kell számolni?
– a termékek, szolgáltatások vonatkozásában
– árak tekintetében
– szállítók (fuvarozók) területén
– egyéb, éspedig.
4. Kell-e intézkedéseket hozni a vállalkozásnál?
– azonnal
– középtávon
5. Milyen intézkedéseket kell hozni?
– felülvizsgálni az érvényben lévő intézkedéseket
– aktív intézkedéseket
– védelmi jellegű intézkedéseket
6. Adottak-e a vállalatnál a feltételek az ilyen jellegű stratégiai megfontolások számára?
– Szükség van-e ehhez a menedzsmentben szervezett tevékenységre?
– Milyen lépéseket kell tenni a vállalat jövőképének kialakítására az EU csatlakozás utáni időkre?
A következő kérdéscsoport az egyes részterületek elemzését segíti elő. Megoldásához célszerű, ha a vállalkozó, illetve a cégvezetés egyrészt bevonja az adott szakterület szakértőjét, felelősét, másrészt megbízza őket, hogy bontsák fel további elemeikre az alábbi kérdéseket, illetve fogalmazzák meg saját problémáikat az egyes kérdéscsoportokban! Természetesen ha az az alábbi kérdéssorban az egyes részterületek nem vonatkoznak az Ön cégére, ugorjon a következő részterületre!
B) Jellemző kulcsterületek és szempontjai:
Jelölés: Tudom, rendben van: +
Nem tudom, feladat: ?
1. Vevők-Ügyfelek
Az EU csatlakozással kapcsolatban számos partnervállalkozó helyzete is megváltozik, nemcsak az Öné, ami lényegesen befolyásolhatja a saját üzleti tevékenységét is.
– Tudja-e, hogy az EU-viszonylatban mely vevőkkel kíván kapcsolatba lépni,
kiket kíván felkeresni, figyelembe véve a piac változásait?
– Hogyan lehet javítani cégének, hírnevét, imázsát?
– Milyen intézkedéseket kell tenni, hogy megfelelően felhívják a célzott
vevők/ügyfelek figyelmét a cég termékeire/szolgáltatásaira?
2. Versenytársak
A versenyképesség viszonylagos fogalom: más vállalkozásokhoz, termékekhez viszonyítva kell látni, hogy milyen tényezők határozzák meg egy vállalkozás versenyképességét, és ezek közül melyek változásával kell számolnia az EU-csatlakozás során, vagy annak következtében?
– Miben rejlenek az Ön cégének fő erősségei/gyengéi?
– Miért jobbak/gyengébbek az Ön cégének fő versenytársai ?
– Milyen hatással vannak/lesznek a cég versenyhelyzetére:
§ a hazai piaci fejlemények (piaci helyzet, versenytársak üzletpolitikája)?
§ és az EU-beli fejlemények?
3. Elhelyezés-Piacok
Nincs olyan termékpiac, amelyet ne érintene valamilyen módon az EU-csatlakozás. Igaz ez az Ön vállalkozásának termékeire is.
– Erősödik-e a verseny és hogyan jelenik ez meg a közeljövőben?
– Hogyan fejlődik az Ön termékeinek/szolgáltatásainak piaca
§ Magyarországon
§ és az EU-ban?
– Milyen kihívások várhatók cégének versenyhelyzetére nézve az EU-beli
szabályozások következtében?
4. Termékek-Szolgáltatások
Az EU csatlakozás azt is jelentheti, hogy új termékekkel, szolgáltatásokkal kell megjelenni a piacon, vagy megszokott termékeket más módon kell értékesíteni
– Mely termékekre/szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt a jövőben, figyelembe véve a piaci, a versenyhelyzet és az új szabályok hatásait?
– Milyen változásokat von maga után a technológiai fejlődés a cég kínálatában?
– Megkezdte, illetve előkészítette –e a vállalatánál a termékeire/ szolgáltatásaira és technológia folyamatára vonatkozó minősítési eljárásokat?
5. Személyzet
A megváltozó környezetben valószínűleg új szakmai ismeretekre, személyi felkészültségre is szükség lesz.
– Hány munkatársra lesz szüksége a jövőben?
§ és ezeknek milyen új ismeretekkel, képesítéssel kell rendelkezniük?
– Milyen továbbképzést kell biztosítani munkatársainak a megfelelő új ismeretek elsajátításhoz?
6. Marketing-Szállítás-Logisztika
A vevők és a piacok ismeretén és”megdolgozásán” túl a termékeket és szolgáltatásokat végül is célba kell juttatni. Önnek ezek közül hol lehetnek gondjai?
– Milyen változások válnak szükségessé a marketing, valamint a forgalmazási
és szállítási rendszerben?
– Milyen mértékűek a cég marketing, raktározási és szállítási költségei?
– Milyen verseny- és költségelőnyök érhetők el új marketing, forgalmazási és szállítási módszerekkel, kapcsolatokkal?
7. Tervezés
Az EU csatlakozás egyik legnagyobb kihívása: meg kell tervezni a vállalkozás működését, az információszerzést, érdekképviseletet, és persze a pénzügyi következményekkel járó intézkedéseket.
– Milyen vállalati célokat és terveket kell a következő években megvalósítani az EU-viszonylatú tevékenység eredményessége érdekében?
– Milyen intézkedéseket kell megtervezni és meghozni ennek alapján az egyes vállalati területeken?
– Milyen pénzügyi és szervezési következmények adódnak a fentiekből?
8. Irányítás, finanszírozás
A vállalat működtetésének feltétele, hogy elképzeléseit, terveit intézkedésekre, feladatokra bontsa le, és biztosítsa ezek rendszerét és pénzügyi feltételeit. Az EU környezetben nemcsak új kötelezettségekkel kell számolni, hanem új forráslehetőségek is megnyílhatnak.
– Felhasználja –e a vállalati döntések meghozatalánál azokat az információkat, amelyeket a cég számvitele nyújt?
– Hogyan ítéli meg a cége pénzügyi helyzetét?
– Milyen változásokra lesz szükség cége könyvvitelében?
– Milyen új forrásokat kíván felhasználni az EU-csatlakozással kapcsolatban, illetve a felkészülés érdekében?
9. Szervezés-informatika
Aligha tudja elkerülni, hogy a vállalatán kívüli informatikai rendszerek igénybevételén túl előbb-utóbb ön is saját belső szervezési és informatikai rendszert alakítson ki.
– Megfelel-e cége jelenlegi szervezési-igazgatási rendszere?
– Megkapja-e Ön és munkatársai időben mindazokat az információkat, amelyek az adódó új feladatok végrehajtásához szükségesek?
– Szükség van-e korszerű új adatfeldolgozásra és házon belüli információs rendszer kialakítására?
10. Vállalati jövőkép
A „jövőkép” azt jelenti, hogy Önnek van stratégiai elképzelése, sőt ennek megvalósításához programja, elvárásai az EU-csatlakozás utáni időre.
– Rendelkezik-e a cég jövőképének kialakításához szükséges ismeretekkel az EU-csatlakozás utáni időre?
– Rendelkeznek-e illetékes munkatársai az ehhez megfelelő ismeretekkel?
Tíz gyakorlati jó tanács a felhasználóknak
1. Következetes és ismétlődő alkalmazása esetén a módszer gyakorlatilag egy EU-dokumentációt eredményez a vállalkozás számára. A teszt alapján a dokumentáció visszatérő eleme egy rendszeresen elkészített „összefoglaló leltár”.
2. Az átvilágítást szolgáló kérdések legyenek érvényesek a vállalkozásra. Ne erőltesse, ha az egyes kérdések nem alkalmazhatók. Viszont ha más kérdések, vizsgálati szempontok fontosak, azokat feltétlenül vegye figyelembe.
3. A vizsgálatot rendszeresen meg kell ismételni, hozzávetőlegesen félévenként elsősorban ugyanazon szempontokból és szüksége szerint új kérdések figyelembevételével is.
4. Az egyes részterületeket tartalmazó fejezetek tartalmilag átfedéseket tartalmazhatnak. Ha már valamennyit feldolgozta, célszerű kiszűrni az esetleges ellentmondásokat is. Csak ekkor állapítsuk meg a megválaszolatlanul maradt kérdések fontossági sorrendjét.
5. A dokumentáció adjon helyet további jegyzetelésre, kérdések, észrevételek bejegyzésére. Válasszon megfelelő módszert, amellyel az Ön számára fontos, illetve kevésbé fontos kérdéseket, feladatokat megkülönbözteti egymástól.
6. Vonja be munkatársait a kérdések megválaszolásába! Az együttgondolkodás a vállalati stratégiai megközelítés egyik legnagyobb ereje: a közös munka önmagában is mobilizáló, ösztönző erőt jelent.
7. Határozzon meg feladatokat, elvárásokat ezeket írja le! A későbbiekben így számon tudja kérni saját magától és munkatársaitól is.
8. Ne riadjon vissza attól, hogy esetenként nem egy rövid időre kell előretekinteni! Ha nem tudja megválaszolni, jelezze úgy, hogy ezzel későbben kell foglalkozni. Ezeket a kérdéseket célszerű külön is nyilvántartani.
9. Ne riadjon vissza attól, ha sok kérdésre nem tud választ adni, sőt azt sem tudja, honnan kaphat érdemi választ.
10. Tegyen fel új kérdéseket, küldje el azokat szakmai, érdekképviseleti szervezetekhez. Szorgalmazza, hogy a szakértőkkel szervezett formában vitassák meg a felmerülő problémákat.
