A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte az OTP Bankra 281 millió forint bírság kiszabását megállapító, 2009. szeptember 24-én kelt GVH-határozatot az úgynevezett bankközi jutalék (Multilateral Interchange Fee – MIF) ügyben. Ezzel megváltoztatták a határozatot helyben hagyó elsőfokú bírósági ítéletet is. Egyben a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) új eljárás lefolytatására kötelezte a törvényszék a március 9-én tartott, másodfokú, pert lezáró tárgyaláson kihirdetett ítéletében – tette közzé a bank csütörtökön, a BÉT honlapján.
Az OTP Bank a közlemény szerint megkezdte az ítélet részletes elemzését.
A GVH az MTI megkeresésére közölte: csütörtökön kapták kézhez írásban a Fővárosi Törvényszék ítéletét, tanulmányozzák a bíróság döntését.
8 évvel ez előttre nyúlik vissza
A GVH 2009 szeptemberében több mint 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a magyarországi bankkártyapiac két szereplőjére, a Visára és a Mastercardra, illetve számos hazai pénzintézetre kartellezés miatt. A pénzintézetek a versenyhatóság szerint egységesen és közösen rögzítették a két kártyatársaság jutalékát, amivel torzult a kártyatársaságok és a bankok közötti verseny is.
A pénzintézetek összesen 968 millió forintos bírságot kaptak, a versenyhatóság az OTP Bankot 281 millió, a Budapest Bankot 188 millió, az MKB Bankot 84 millió, a K&H Bankot 127 millió, a CIB Bankot 91 millió, az Erste Bankot 107 millió, az ING magyarországi fióktelepét 90 millió forint megfizetésére kötelezte. A két magyarországi kártyatársaság, a Visa és a Mastercard egyenként 477 millió forintos büntetést kapott.
Sőt, 1996-ban kezdődött minden
A versenyjogi büntetésben részesített bankok még 1996-ban állapították meg az egységes bankközi jutalék mértékét, ami nem biztosított esélyt arra, hogy a Visa és a Mastercard közötti verseny éreztesse hatását. A pénzintézetek ugyanis közvetetten befolyásolták a kereskedői díj – vagyis a kereskedő által a kártyás fizetést elfogadó banknak fizetett jutalék – szintjét, ami eredetileg a bankok közötti verseny egyik legfontosabb tényezőjének kellett volna lennie.
A versenyhatóság a 2004-2007 közötti időszakban befolyt bankközi jutalékot vette a bírság alapjául, míg jelentős enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vontak maguk is felismerték, hogy a bankközi jutalék mértékén változtatni kell, és az eljárás során együttműködő magatartást tanúsítottak.
További enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás egyes elemeiről a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a GVH is tudomást szerzett, illetve az Európai Bizottság még nem sújtott bírsággal részben hasonló megoldásokat.
