A legtöbben már biztosra veszik, hogy a paksi beruházásra hamarosan Brüsszel is hivatalosan rábólinthat, főleg azután, hogy novemberben az Európai Bizottság bejelentette, megszünteti a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárást, amelyet azért indítottak, mert Budapest nem nyílt pályázaton választotta ki a beruházásra az orosz Roszatomot – írta a Portfolió.
Brüsszel elfogadta a magyar kormány érvelését, hogy egyetlen más cég sem tudta volna biztonságosan bővíteni a meglévő paksi kapacitást. Az Európai Bizottság mindössze annyit kért a magyar kormánytól, hogy az atomerőmű reaktorának kivételével a részelemek legalább felénél írjanak ki nyilvános közbeszerzést. Erre a kormány ígéretet is tett.
A másik, a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított brüsszeli vizsgálatnál a közelmúltban megjelent hírek szerint az EU hajlik arra, hogy engedélyezze a beruházást, igaz brüsszeli értesülések szerint kimondhatják, hogy van állami támogatás. Vagyis a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított vizsgálatnál a hivatalos döntés máig nem született meg, az EU versenypolitikai biztosa, Margrethe Vestager hetekkel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy több kérdés is tisztázásra vár még. Vestager utalt arra, hogy a testület többek között a projekt regionális energiapiacokra gyakorolt hatását is vizsgálja, mielőtt meghozná a döntést.
Több vizsgálat is folyamatban van
A paksi kapacitásbővítési projekt kapcsán Brüsszel több területen is vizsgálatokat indított. Az egyik európai bizottsági eljárás azt hivatott vizsgálni, hogy megáll-e a lábán a paksi kapacitásfenntartási projekt (a jövőben értékesítendő áramárak kitermelik-e a beruházás költségeit), vagy sem. A kormány végig arról beszélt a Rothschild-tanulmányra alapozva, hogy megtérül a paksi projekt, azért időközben napvilágot láttak ettől merőben eltérő vélemények is, a Greenpeace megrendelésére készült Candole Partners tanulmány például azt állította, nincs olyan forgatókönyv, mely szerint Paks II. gazdaságos lenne. A másik európai bizottsági eljárás azért indult, mert a kormány nemzetközi tender nélkül választotta ki az orosz Roszatomot arra hivatkozva, hogy a magyar műszaki és biztonsági előírásoknak csak az orosz technológia felel meg.
Az EurActive hírportál által megszerzett belső dokumentumokból az derül ki, hogy az Európai Bizottság adott javaslatokat Magyarországnak arra vonatkozóan, milyen érvekkel lehetne elérni, hogy a Bizottság lezárja a paksi bővítéssel kapcsolatos vizsgálatokat. Dominique Ristori tavaly február 19-én találkozott Sonkodi Balázs stratégiai ügyekért felelős államtitkárral, akinek jelezte, hogy korábban hasonló ügyben folytak vizsgálatok a franciáknál is, ahol végül elfogadták a technológiai kizárólagosságról szóló érvet a közbeszerzés hiánya kapcsán. Vagyis azzal indokolták a közbeszerzés kiírásának hiányát, mert lehetett tudni, hogy kizárólag egy cég (a franciáknál az Areva) képes elvégezni a feladatot.
