Az év első negyedében az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak folytatták az évek óta tartó jó sorozatukat. Március végén az összvagyonuk 1093 milliárd forintra rúgott, ami 5 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben. A pénztárszövetség elnöke, Kravalik Gábor az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményét értékelve azt mondta: a mostani alacsony kamatkörnyezetben kiemelkedő az 5 százalékos vagyongyarapodás. Az érintett pénztárak összlétszáma stagnált, ennek egyik magyarázata, hogy bár folyamatosan vannak új belépők, a kasszák egyre inkább betöltik alapvető fontosságú szerepüket és segítik a nyugdíjas korba lépőket.
Kravalik Gábor szerint egyre többen látják be: az öngondoskodásra, a nyugdíj-előtakarékoskodásra szükség van. Ezt bizonyítja, hogy a tagok egyéni befizetései 8,11 százalékkal 14,6 milliárd forintra nőttek. Ebben szerepe volt annak is, hogy az önkéntes pénztárak negyedévről negyedévre rendre kimagasló vagyongyarapodást érnek el. 2016 első negyedévének végén a pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénzáraknál az egy tagra jutó vagyon átlagosan 1,03 millió forintra rúgott.
Szeretik a tagok az egészségpénztári előnyöket
Az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztárak számára is kedvezően alakult az első negyedév. A pénztártagok aktivitása növekedett, az egyéni befizetések 4,5 százalékkal közel 2,2 milliárd forintra nőttek. Dr. Kravalik Gábor szerint a tagok kiemelkedően fontosnak tartják az egészségpénztári szolgáltatásokat. Ezt mutatja az is, hogy az első negyedévben az érintett egészségpénztárak tagjai összesen 1,9 millió alkalommal finanszírozták a kasszákon keresztül egészségügyi kiadásaikat – például gyógyászati segédeszközt vagy gyógyszert vásároltak és különböző szolgáltatásokat vettek igénybe, amelyek összértéke megközelítette a 9 milliárd forintot.
Egy tagsággal több szolgáltatás
Kulcsfontosságú volt az első negyedév az egészségpénztárak számára, ugyanis január óta egyetlen tagsággal még több szolgáltatást lehet igénybe venni – emelte ki az ÖPOSZ elnöke. Az egészségpénztárakon át így akár az iskolakezdéssel, továbbtanulással, lakáshitelekkel és idősgondozással kapcsolatos kiadásokra is fordíthatják a tagok az adókedvezménnyel támogatott befizetéseiket.
„A Pénztárszövetséggel együttműködő legtöbb egészségpénztár a törvényi lehetőségnek megfelelően előkészítette a tagjai számára újonnan elérhető önsegélyező pénztári szolgáltatások biztosításának kereteit, és lehetővé tette az új szolgáltatások igénylését. Ma már a legtöbb pénztárnál a jól ismert pénztári felhasználási lehetőségek mellett lehetőség van különböző szociális vagy váratlan élethelyzetre szóló kiadások finanszírozására is” – fogalmazott Dr. Kravalik Gábor.
Hozzátette: az egészségpénztárak úgy értek el jó eredményt az első negyedévben, hogy az önsegélyezés még be sem indult igazán, az ilyen igénybevételek száma – a technikai felkészülést követően jellemzően csak második negyedévtől elérhető új lehetőségek miatt – az év első három hónapjában alacsony volt, de az ÖPOSZ a jövőben mindenképpen bővülésre számít a téren.
Főszerepben a munkáltató és a munkavállaló
„A pénztári megtakarítások előnyei a fokozódó pénzügyi és egészségtudatosság, ezzel összefüggésben az öngondoskodás iránti növekvő igény egyaránt szerepet játszott az első negyedévben látott kedvező eredményekben” – mondta Kravalik Gábor. Az elnök kiemelte, hogy a pénztári megtakarítás, legyen szó önkéntes nyugdíjpénztárról vagy egészségpénztárról, nem csak a tagok tudatosságán, megtakarítási hajlandóságán és mozgásterén múlik, hanem ugyanennyire fontos a munkáltatók hozzáállása és hozzájárulása is az előtakarékossághoz.
„A társadalmi felelősségvállalás szempontjából mind az egyénnek, mind pedig a munkáltatónak kiemelt szerepe kell, hogy legyen az öngondoskodásban” – fogalmazott.
Mit hoz a jövő?
Az ÖPOSZ álláspontját ismertetve Kravalik Gábor a cafeteriaszabályok tervezett változásairól azt mondta: a Pénztárszövetség egyetért azzal, hogy a jelenlegi rendszernek vannak olyan elemei, amelyek a gyakorlatban készpénzjuttatást jelentenek, és velük jelenleg azonos feltételek mellett kell versenyezniük a hosszú távú megtakarításoknak.
Az ÖPOSZ szakértői úgy vélik, hogy érdemes és fontos számításba venni az önkéntes pénztárak nyugdíj- és egészségpolitikában való még hatékonyabb részvételének lehetőségeit. Az ÖPOSZ azt javasolja, hogy a cafeteriarendszer jövőjétől, alakulásától függetlenül az önkéntes pénztárak kapjanak kiemelt szerepet, sőt akár a béren kívüli juttatási rendszertől független támogatást, hiszen a hosszú távú és egészséggel kapcsolatos előtakarékosság ösztönzése változatlan formában történő fennmaradása kiemelt jelentőséggel bír.
Az ÖPOSZ szakértői szerint az egészségpénztárak esetében a munkáltatói szerepvállalás jelentősége még hangsúlyosabb. Az egészségpénztári támogatást a magánszemélyek jövedelmi helyzetüktől függetlenül ki tudják használni, méghozzá célzottan az egészségük megtartása érdekében, közvetlenül a megelőzésre és a betegségek gyógyításával összefüggő kiadásaikra. A munkavállalók jelentős része számára az egészségpénztári munkáltatói támogatás jelenti azt a biztos forrást, amelyből ki tudják váltani gyógyszereiket, illetve meg tudják vásárolni a számukra fontos, más forrásból esetleg anyagi helyzetük okán gyakran finanszírozhatatlan, gyógyászati segédeszközöket, fogászati ellátást. Az ÖPOSZ elnöke kiemelte: az egészségpénztári támogatás nem egy egyszerű pénzhelyettesítő, hanem egyben egészségügyi tudatosságot építő elem is. A Pénztárszövetség abban bízik, hogy a fentiekre tekintettel a kormányzati szándék is az, hogy a pénztári előnyök megmaradjanak, erősödjenek.
