A háztartások egészségügyi kiadásainak folyamatos emelkedésével, illetve a magán-egészségügyi szolgáltatások népszerűségének növekedésével egyre nagyobb jelentősége lesz Magyarországon az egészségügyi öngondoskodásnak – hangzott el az OTP Egészségpénztár sajtóháttér-beszélgetésén.
A hazai piac legnagyobb egészségpénztári szereplője arról számolt be, hogy a tavalyi év során minden eddiginél nagyobb mértékben, több mint 500 millió forinttal növekedett a hozzájuk érkező egyéni befizetések összege.
Azt sajnos nem sikerült kiderítenünk, a szolgáltató szerint mi lesz a cafeteriával. Orbán Viktor ugye készpénzesítést mondott nemrégiben, csak a részletekről nem tudni semmit, pl. hogy teljes beszántás következik-e. A változás valószínűleg érinteni fogja az egészségpénztárakat is, de hogy hogyan, és mennyiben, az még kérdés. A sorok között olvasva azonban nem sok jövőt jósolunk a jelenlegi béren kívüli juttatásoknak.
Az állam egyre kevesebbet költ az egészségügyre
Az OECD elemzése szerint míg 2003-ban a hazai GDP 5,8 százalékát költötte az állam az egészségügyre, addig ez a szám 2013-ra 4,8 százalékra csökkent. Más számokkal közelítve: míg 2003-ban még 70 százalékos volt az egészségügyi kiadásokon belül az állami költés aránya (a többi magánkiadás, hálapénz nélkül – KSH-adat), addig 2012-re 63 százalékra olvadt az állam szerepvállalása. Amivel európai összehasonlításban meglehetősen hátul kullogunk – vázolták a helyzetet az előadók.
Különösen látványos az állam szerepének visszaesése, ha egy olyan konkrét tételt nézünk, mint a gyógyszerkiadások. Amíg 13 évvel ezelőtt több mint 60 százalékos volt a kormányzati költések részesedése, addig ma már az összes gyógyszerkiadás kevesebb mint 42 százalékát állja a költségvetés. A többi a háztartásokra és az egészségpénztárakra hárul. Magyarországon a háztartási kiadások 4 százaléka megy az egészségügyre, ami az OECD országok között a legmagasabb arány. Ez is arra utal, hogy egyre nagyobb az egyének szerepe az egészségügyi költségek fedezésében.
A pénztár szerint ezért sem véletlen, hogy 2008 óta folyamatosan emelkedik a taglétszámuk, és hogy 2011 óta minden évben egyre növekszik az egyéni befizetések összege is.
Jó évük volt
A tavalyi év során több mint 18 ezer új tag csatlakozott az OTP Egészségpénztárhoz, így taglétszámuk mára 228 ezer főre emelkedett (Magyarországon majdnem minden negyedik egészségpénztári tag az ő ügyfelük). Viszont mint kiderült, a tagok 40 százaléka „alvó” státusban van, azaz semennyit nem fizet be a számlájára. Ami ha úgy vesszük, aggasztó, ha meg úgy, akkor további bővülési lehetőség, feltéve, hogy sikerül őket „felébreszteni”.
A tagoktól és munkáltatóktól, 2015-ben beérkezett több mint 9,5 milliárd forintnyi befizetés az utóbbi 10 év egyik legjobb eredménye volt egyébként. Ebből 3,5 milliárd forintnyi volt az egyéni befizetés. Két év alatt (a 20 százalékos adókedvezmény bevezetése óta) megduplázódott az átlagos egyéni befizetés összege, évi 57 ezer forintra).
A többi befolyt 6 milliárd forint munkáltatói támogatás. Vagyis ha a cafeteriát beszántják, az elég nagy érvágás lesz az egészségpénztárnak, még ha erősen bíznak is az egyéni befizetésekben (és pl. az „alvó” tagok aktivizálásában).
A pénztár idei várakozásai egyébként a tavalyinál is optimistábbak.
Miért a magán?
A tájékoztatón jelen volt a pénztár egyik partnere, a Diagnoscan Magyarország képviseletben Leitner György ügyvezető igazgató. Szerinte két fontos tényező miatt választják a páciensek ma a magánellátást.
Az egyik ok az idő (a vizsgálathoz, ellátáshoz jutás ideje, illetve a váróban az előjegyzett vizsgálatra várakozás ideje). Ma egy MR vizsgálatra akár 4-5 hónapot is kénytelen várni a beteg, akik erre egyre kevésbé hajlandóak – jegyezte meg.
A másik ok a „törődés”. A páciensek korrekt információkat szeretnének kapni, mind a vizsgálat előtt, mind a vizsgálat után. Jogos igényük, hogy a szolgáltató elegendő időt szánjon az korábbi leletek elemzésére, a vizsgálat elvégzésére, illetve ezt követően a diagnózis ismertetésére. Mindezeket inkább a magánellátás nyújtja, mint a közellátás túlterhelt és túlzsúfolt intézményei – állapította meg.
A szolgáltató tapasztalatai is alátámasztják, hogy az egyén, illetve a háztartások szerepe egyre jelentősebb lesz a hazai egészségügy finanszírozásában. Legfrissebb kutatásuk szerint alig egy év alatt 30 százalékkal emelkedett azon budapesti lakosok aránya, akik magán-egészségügyi szolgáltatókra támaszkodtak.
Újítás – bárhol bármikor azonnal feltölthető
Az előadók kitértek magyar fejlesztésű szolgáltató-, és bankfüggetlen okostelefon-alkalmazásukra, a Simple-re is, amely új szolgáltatással bővül idén áprilistól: az ügyfelek bárhol, bármikor azonnali jóváírással feltölthetik cafeteria-kártyájuk egészségpénztári alszámláját. Így amellett, hogy élhetnek az egyes elfogadóhelyek által nyújtott kedvezményekkel, a 20 százalékos adó-visszatérítést is egyszerűbben kihasználhatják. Mert az egészségpénztáraknak ez a két legfőbb előnyük van: a lehetséges kedvezmények, és az szja-visszatérítés. Plusz persze az, hogy van hova nyúlni, ha egészségügyi kiadásunk van.
Az alkalmazás legfőbb erénye az azonnali jóváírás – emelte ki a fejlesztő az OTP Mobil kft. ügyvezető igazgatója, Benyó Péter. Mert mint megtudtuk, a piacon egyébként létezik már bankkártyás befizetés néhány másik pénztárnál is, azonban ezek azonnali jóváírása nem megoldott, általánosságban 1-2 napot kell várni a jóváírás könyvelésére.
De mi lesz a cafeteriával?
Szerettünk volna erről is többet tudni, hiszen Orbán Viktor márciusi bejelentése óta nemigen szivárgott ki olyan információ, ami fellebbentette volna a fátylat, hogyan is képzeljük el a cafeteria készpénzesítését. (Az NGM-et is hiába kérdeztük erről.)
Mire számít az egészségpénztár, ha megszüntetik a cafeteriát? Vajon hozzányúlnak-e az egyéni befizetések adókedvezményéhez? Folynak-e egyeztetések a kormánnyal?
Az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Studniczky Ferenc válaszából azt nem tudtuk meg, hogy konkrétan mi várható. Viszont jelezte, keresik az útjukat, igyekeznek felkészülni a jövőre. Emlékeztetett rá, mekkora veszteség volt anno, amikor a prevenciót kivették az egészségpénztárak alól, jelezve, hogy ahhoz is tudtak alkalmazkodni.
Hangsúlyozta: az egyéni befizetések ösztönzését tartják most szem előtt. Tudatosnak tartják a pénztártagságnak azt a harmadát, akik már most is fizetnek saját maguk a számláikra. Ezt az egyéni tudatosságot kívánják erősíteni, többek között az új mobilalkalmazással is – mondta. Studniczky Ferenc úgy véli, az egyéni befizetőkkel sok mindent át lehet vészelni majd.
Megtudtuk még, hogy a kormány egyeztet a pénztárszövetséggel, de egyelőre a háttérben zajlanak az egyeztetések, ezért az igazgató részleteket nem árult el. Megismételte, az egyéni befizetéseket erősítik, így keresik a kiutat. Azt nem említette, hogy a munkáltatói befizetésekre alapoznának a jövőben. Ami így együtt úgy véljük, jelzés értékű arra nézve, hogy mire számítanak a cafeteria jövőjével kapcsolatban.
