Orbán szabadságharcot hirdetett, de ezúttal mintha saját maga ellen indulna

Katyvaszos, hogy mi vár a cafeteriára. Egyrészről van az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete az Erzsébet-utalvánnyal és a SZÉP-kártyával kapcsolatban. Aztán Orbán Viktor bejelentése a cafeteria készpénzesítéséről, amiről azóta sem tudni sokkal többet (bérként, de járulék nélküli kifizetés, nyugdíjjogosultság nélkül). S miközben a cafeteria ledózerolása került műsorra, mintha mi sem történt volna, Balog miniszter törvénymódosítót adott be az Erzsébet-program átalakításáról, amely szerint az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (KGYA) átveszi a gyerektáborok részpiacát. (De hogy lesz Erzsébet-program, ha nem lesz cafeteria?) Meg azt is mondták, hogy a segélyeket Erzsébet-utalványban fogják folyósítani.

Kormányzati oldalról hallani lehetett azt is, hogy az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya nem szűnne meg. Miközben Orbán készpénzesítene, beszántana mindent. Vagy nem? Lenne ennek értelme? Az általunk megszólított szakértők elég sokféle megoldást el tudnak képzelni, de a teljes megszüntetést nem.

Beengedni másokat is vagy végképp eltörölni?

Megjelentek olyan sajtóhírek, hogy pusztán a KGYA létrejöttével ki lehet pipálni az EUB kifogásait. Fata László cafeteria-szakértő szerint ez félreértés. A KGYA ugyanis csak a szociális üdültetést megvalósító Erzsébet-program gyermekekre vonatkozó részét látná el.

Ahhoz, hogy az EUB által kifogásolt gazdasági tevékenységhez fűződő (=Erzsébet-utalvány kibocsátása) állami monopóliumot feloldják, ahhoz más forgalmazókat is be kell engedni a piacra. Akár úgy is, hogy az új kibocsátók is hozzájárulnak a szociális program megvalósításához. A Széchenyi pihenőkártyánál pedig az volt az EUB kifogása, hogy ne csak magyar cég bocsáthassa ki a kártyát.

A cafeteria-rendszer készpénzesítése (beszántása?) jelenleg nagyon sok kérdést vet fel, mert még nem tudni, pontosan mely juttatásokat érinti, és hogyan változik a szabályozásuk – mondta Fata László.

Nagy engedmény kellene hozzá

A bejelentés szerint a cafeteria helyett (mellett?) elvileg lesz egy bérrész, kedvezőbb járulékkal (vagy járulékfizetés nélkül?), de nyugdíjjogosultság nélkül. De hogy ezt konkrétan milyen mértékben és feltételekkel adhatja a munkáltató, az ma még nem ismert. Megjegyezte azonban: ahhoz, hogy ez a bérrész versenyképes legyen, jelentős engedményt kellene tennie az államnak,hiszen a bér teljes közterhe (kedvezmények nélkül) jelenleg 93 százalék, míg a béren kívüli juttatás közterhe 2016-ban 34,51 százalék, illetve az egyes meghatározott juttatásoknál ez 49,98 százalék.

De mit áldoznak be?

Kérdeztük egyébként a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy vajon tényleg megszűnik-e a béren kívüli juttatás, és ha nem, akkor melyik cafeteria marad meg, milyen feltételekkel, de választ nem kaptunk.

Az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát feltétlenül ezek közé tippelnénk, továbbá az adómentes sportbelépőt, a munkahelyi étkezést, és a lakáscafeteriát is, hiszen ezek Fidesz-vívmányok. És nehezen tartjuk elképzelhetőnek a bérletek vagy az iskolakezdési támogatás erőteljesebb megadóztatását/beszántását is egy olyan kormánytól, amely deklaráltan a teljes foglalkoztatást is a családok maximális támogatását tűzte ki célul. Na, de akkor mit áldoznak be? Az öngondoskodást?

A “nem lesz” nem azt jelenti, hogy “nem lesz”

A „nem lesz cafeteria” Fata László szerint egyébként azt jelentheti, hogy bizonyos juttatások közterhe növekszik. Hiszen az adótörvény szerint most is adhatna a dolgozóinak egy munkáltató pl. üdülési csekket (ha lenne, aki ilyet kibocsát), csak nem a kedvezőbb adózással, hanem bizonyos feltételek betartása mellett a 49,98 százalékos adóval. Ami elég lényeges kérdés.

Egyelőre nem tudni még, hogy mennyi lesz a cafeteria adóterhe az átalakítás után, és hogy ezen belül hogyan változik (változik-e?) az egyes elemek adózása. Annak a szakértő szerint nincs akadálya, hogy az adózás differenciált legyen.

Az adózástól függően pedig kérdés, hogy a jövőben is meg fogja-e érni a cégeknek cafeteriát adni, és ha igen, mely elemeket éri meg továbbra is adni.

Mit léphetnek a cégek?

A munkáltatói visszajelzések alapján az derült ki, hogy bizonyos juttatásokat a munkáltatói célokhoz illeszkedően magasabb adóteherrel is adnának,pl. a pihenés, rekreáció helyszíneként használt munkáltatói üdülő vagy a jól működő munkahelyi étkezde a cafeteria-rendszerek előtt is a juttatások fontos részét képezte – mondta Fata.

Az is jellemző, hogy a cégeknek vannak olyan, a dolgozókhoz kötődő prioritásai, amelyek csak a bér mellett adott juttatásokkal valósíthatóak meg hatékonyan (pl. öngondoskodás támogatása, üdültetés, egészségmegőrzés, étkeztetés), és ezek vannak olyan fontosak, hogy a jövőben is megtartsák őket.

A cafeteriastakértő valószínűnek tartja, hogy a cégek nem változtatnak jelentősen a meglévő juttatási kereteken jövőre sem, hanem várhatóan ennek terhére adják majd „készpénzes” részt.

Nem méretfüggő

Felvetettük, hogy talán cégméret szerint lehet egyfajta elkülönülés, hogy a kisebb cégek majd inkább a készpénzt részesítik előnyben, a nagyobbak pedig jellemzően maradnak a juttatásoknál. (Ha lesz mindkettő.) Szerinte inkább a céges elkötelezettség szerint lehet eltérés, és ez nem feltétlenül függ össze a cégmérettel. Keresett szakmáknál például a kisebb cégeknél is kiemelkedőek a juttatások, és valószínűleg ezeket meg is tartják. Viszont azt elképzelhetőnek tartja, hogy ahol alacsonyak a fizetések, ott inkább a készpénzesítés lehet majd vonzóbb.

Hozzátette: nem tartja azonban kizártnak, hogy a készpénzesítést követően a munkatársak hiányolni fogják a korábban kapott juttatásokat, pl. az étkezési utalványokat. Mindenesetre a cégekkel beszélgetve Fata László szerint jó lenne minél hamarabb pontosan megismerni a terveket, hiszen a jelenlegi bizonytalanság az idei juttatásokra sem hat pozitívan.

Sokféleképpen elképzelhető a készpénzesítés

Az RSM Hungary tanácsadócég adóüzletági vezetője, Hegedüs Sándor szerint csak kérdések vannak a miniszterelnök bejelentése kapcsán: mit fog jelenteni a készpénzesítés, a járulékmentesség? A cafeteriánál most szja és eho közteher van – kérdés lehet, hogy ezt meghagyják-e a “készpénzesítésnél”, esetleg csökkentik-e.

Több olvasatot is elképzelhetőnek tart “készpénzesítés” jeligére.

• A legegyszerűbbnek tűnik az, ahogyan sokan értelmezték a bejelentést: hogy innentől kezdve minden munkáltató adhat adómentesen 20 ezer forintot. Ez a megoldás jól jöhet, ha az az elsődleges cél, hogy javuljon a kereseti statisztika. Ez megoldás gyakorlatilag az egykulcsos szja végét jelenthetné.
• Azt sem tartaná kizártnak, hogy egy bizonyos összeghatárig nagyon kedvezően (akár csak 15 százalék szja megfizetése mellett) lehetne bért adni. Ennek következménye lehet az, hogy a bérnövekményt és/vagy a cafeteriát is átforgatják ebbe a részbe. Így is növekedhetnének a nettó keresetek, és ezen keresztül a fogyasztás.

Persze kérdés lehet, hogy az első két esetben a munkáltatók valóban megemelik a nettót vagy lenyelik a közteher-csökkenést (versenyképesség-növelés jeligére), esetleg valami köztes megoldást preferálnak majd. Bármelyik elképzelhető.

• Kicsit szakmaibb megközelítés az, hogy nem Erzsébet-utalványban vagy a bérlet után stb., kapnák a juttatást a dolgozók, hanem (akár kedvezőbb adózással) nettóban, készpénzben utalnák át a bankszámlájukra. De ekkor feltehetőleg lenne valamennyi szja.

Hegedüs Sándor szerint ebben az esetben is felmerülhet: mindez azt jelenti-e, hogy véget ért az egykulcsos adózás Magyarországon? Persze az is lehet, hogy az szja megmarad a készpénzesítésnél, de járulék és eho-mentes lesz a juttatás – tette hozzá. Ekkor a politikai célok teljesülnének, olcsóbb lenne a bér egy része, javulna a bérstatisztika és az egykulcsos adó is megmaradna.

• El tud képzelni egy egészen más rendszert is azonban, nevezetesen hogy pl. a SZÉP-kártyára teszik rá az összes béren kívüli juttatást, további “zsebekkel”, hogy mindennek legyen helye, ami most is van. Igaz, ekkor a készpénzesítés még nincs meg, de gazdasági, adózási, fehérítési szempontból ez mindenképpen jó lépés lenne szerinte. Hiszen amit kártyával fizetünk, annak nyoma van, azután biztos, hogy van adózás, áfafizetés. Készpénz esetén vagy ha lehetséges a készpénzfelvétel, akkor ez már nem garantált.

Hozzátette: a készpénzesítésbe akár beleférhet az is, hogy a SZÉP-kártyára menjen ez a bérrész is, és ne lehessen készpénzben felvenni. Ha maradna a több, célzottan felhasználható zseb, akkor kontrollálni lehetne a költést és támogatni a magyar szolgáltatókat is, cserébe a kedvezményes közteherért – tette hozzá.

Tényleg megszüntethetik a béren kívüli juttatásokat?

S hogy elképzelhetőnek tartja-e a cafeteria teljes beszántását? Kizárni szerinte nem lehet, de azt is hozzátette, hogy értelmét nem látná. Sem hosszú, sem rövidebb távon.

Hosszú távon azért nem, mert pl. az öngondoskodás mögül kivenni az egyik adózási ösztönzőt (amiket vagy használnak az emberek vagy nem) veszélyes lehet, az egyes emberek számára a jövő felélésével fenyegetne. Hiszen számítani lehet rá, hogy többek között a demográfiai változások miatt az állami nyugdíjkassza egyensúlya felborul. Ekkor a korábbi öngondoskodás kiemelt jelentőséget nyerhet.

Rövidebb távon gondolkodva: a SZÉP-kártyát pl. gazdaságélénkítési céllal vezették be, ami be is jött. Ha kiveszik a rendszerből (=szabadon elkölthető készpénzesített cafeteria), akkor ez a cél is csorbulhat.