A Magyar Nemzeti Bank 2015-ben rekordmértékű, 95 milliárd forintos nyereséget ért el. A teljes összeg az eredménytartalékot fogja majd növelni, amely ezzel 150 milliárd forintra emelkedik – jelentette be az MNB hétfőn honlapján.
Rekordnyereség
Az elmúlt évek nyeresége a jegybank szerint részben a közelmúltbeli döntéseik leképeződése: az inflációs cél elérése érdekében csökkentett irányadó kamat jelentősen visszafogta a kamatkiadásokat, míg az önfinanszírozási program és a devizahitelek forintosítása számottevő mértékű árfolyameredménnyel járt. A jegybanki intézkedések nemcsak a jegybank eredményét javították jelentős mértékben, hanem szinte az összes gazdasági szektor (költségvetés, vállalatok, háztartások) pozíciójára jótékony hatást gyakoroltak.
Az MNB a 2015 első félévi kedvező eredményt követően az év második felét is jelentős nyereséggel zárta, így összességében az MNB nyeresége 2015-ben rekordmértéket, 95 milliárd forintot tett ki. A jegybank nyereségét már az előző években is teljes egészében az eredménytartalék növelésére fordította, és a jegybank vezetése elkötelezett az iránt, hogy a 2015-ben képződött nyereség is az MNB eredménytartalékába kerüljön, ami így szintén korábban nem tapasztalt mértékűre, 150 milliárd forintra bővülhet. A magas eredménytartalék hosszabb távon is biztosíthatja, hogy a költségvetésnek ne keletkezzen térítési kötelezettsége a jegybankkal szemben.
A jegybank a 2012 decemberében a következő évre prognosztizált 203 milliárd forintos veszteséggel szemben tehát már harmadik éve nyereséges, így az MNB eredménye ebben az időszakban nem terhelte a költségvetést.
Minek köszönhető?
A 2015-ös kiugróan magas eredményhez a jegybanki intézkedések is jelentősen hozzájárultak, amelyek a kamateredményt és az árfolyameredményt is pozitívan befolyásolták. Az inflációs cél elérése érdekében folyamatosan csökkentett irányadó kamat hatására a jegybank éves kamatkiadása a három évvel korábbi szinthez képest több mint 250 milliárd forinttal csökkent. Érdemes azt is megjegyezni az MNB szerint, hogy a változatlan alapkamatot feltételező pálya éves szinten a GDP mintegy 1 százalékával kedvezőtlenebb jegybanki eredményt jelentett volna.
A kamatkiadások mérséklődését a forintosítás és az önfinanszírozási program mérlegszűkítő hatása is támogatta. Emellett a gazdaság sérülékenységének csökkentése érdekében végrehajtott jegybanki programok – forintosítás és önfinanszírozás – jelentős mértékű árfolyamnyereséggel is jártak.
Jótékony mellékhatás
A 2013 óta tett jegybanki intézkedések nemcsak a jegybank eredményét javították jelentős mértékben, hanem szinte az összes gazdasági szektor (költségvetés, vállatok, háztartások) pozíciójára jótékony hatást gyakoroltak. A kamatcsökkentések és az önfinanszírozási program az állampapír-piaci hozamok csökkenésén keresztül az elmúlt években jelentősen, a GDP közel 1 százalékával mérsékelték a költségvetés éves kamatkiadását – a teljes adósság átárazódásával ugyanakkor ez az összeg hosszabb távon elérheti a GDP 1,7 százalékát évente.
Emellett az MNB lépései a gazdasági növekedésre és az adóalapok bővülésére gyakorolt kedvező hatásai is hozzájárultak ahhoz, hogy a költségvetés hiánya 2015-ben historikusan alacsony szintre mérséklődjön. A jegybanki intézkedések a költségvetés mellett a vállalati szektor és a lakosság kamatkiadásait is csökkentették: a kamatcsökkentési ciklus és a Növekedési Hitelprogram a vállalatok nettó kamatkiadását 2015 végéig a GDP több mint 0,5 százalékával mérsékelhette, a lakosság bruttó kamatkiadása pedig az elmúlt három évben kevesebb mint a felére esett vissza.
A jegybanki lépések a gazdaság sérülékenységét is jelentősen csökkentették: az önfinanszírozási program az állam, az NHP a devizahitelek kiváltása révén a vállalatok, a forintosítás és a fair bankrendszeri szabályozás következtében a lakosság szabadult meg jelentős kockázattól – emelték ki a közleményben.
